Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai.
Nyitókép: illusztráció, AFP/Nikolas Kokovlis
Nádas Péter az utóbbi időben szokta mondogatni interjúkban, hogy most már csak vékonyka könyveket tervez írni, nagyregényekhez nincs ereje. Amit megértek, mert az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek megírására nagyjából harminc éve ment rá. És valóban, az utóbbi egy-két évben tényleg (korábbi önmagához képest) karcsú köteteket jelentet meg. Ilyen volt a Szépírás mint hivatás című esszékötete 2023-ban, és ilyen a nemrég megjelent, Helyszínelés című könyve is. A cím önmagáért beszél, a rendőrségi zsargon használata nem véletlen. A könyv címadó írása egy elég drámai helyszínelést mesél el. Ez az írás eredetileg szamizdatban jelent meg, a rendszerváltás után aztán megjelent folyóiratban is. De így, a szerző saját fotóival soha. Mert e kötet egyik különlegessége az, hogy Nádas fotói is szerepelnek benne, nem csupán illusztrációs szándékkal, hanem a szövegekkel egyenértékű módon. A szöveg és a képek itt áthatják egymást, együtt adnak ki valamiféle egészet, ami több, mint a szó és a kép összege. A Helyszínelés írásainak zöme megjelent már Nádas korábbi köteteiben, egyedül a Tegnap című esszé újdonság, az eddig csak németül volt olvasható. Ez a könyv a diktatúra könyve, minden írása a Rákosi-, majd az azt követő Kádár-rendszer levegőjéről mesél. Az 1968-as prágai bevonulásról, az ÁVH-ról, a téeszesítés rettenetes következményeiről. Nádas ifjú éveiben újságíróként dolgozott, akkoriban készült riportjaiból is olvasható itt két emlékezetes darab. A címadó írás – amint említettem – tényleg drámai. Mi történik, ha az ember véletlenül egy olyan budai villába keveredik a hetvenes években, amelyben az ÁVH embereket kínzott? Egy Szász Béla nevű újságíró emlékiratából ismer rá Nádas a helyszínre, ahol az ÁVH többek között Szászból próbált kicsikarni Rajk Lászlóra nézve terhelő vallomást. Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai. Nádas szenvtelenül tárja fel ezeket a bugyrokat, emlékszik, rekonstruál és emlékeztet.
(Nádas Péter: Helyszínelés. Jelenkor Kiadó, 2024)
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
Jókai kedvenc könyvkötőjéről és a szakma aranykoráról mesél a Ráth György-villa új időszaki kiállítása.
Gerald Grosz új könyve, „Merkel műve – a mi bukásunk”, politikai bombaként robbant a német közéletben.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
Állami pénzből fizetnék ki a károsultakat, ami miatt minden adófizető terheit jócskán meg akarják növelni.
