Mikor és milyen körülmények között találkoztak a magyar előadók először a népzenével? Hogyan hatott ez a világképükre, muzsikájukra? Az Akkord című új magyar dokumentumfilm mások mellett Presser Gábor, Csík János, Pál István Szalonna, Kiss Tibi és Дeva segítségével erre is keresi a választ.
Nyitókép: Vertigo Media
„Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre. Bevilágítanak a lélek rejtett zugaiba, ahova másképp nem férkőzhetünk” – mondta egykor Kodály Zoltán. És valóban, a zenei ízlésünk ma is mindent elárul rólunk, sőt a műfaji tobzódás miatt ma talán még többet is, mint korábban. Az egyes stílusokért, együttesekért, előadókért való rajongás ugyanúgy szétválaszthatja emberek tömegeit egymástól, mint a futballklubokkal, pláne pártokkal vagy világnézetekkel való szimpatizálás. Vagy éppen össze is kötheti őket. Az Akkord című új dokumentumfilm ez utóbbira hoz számtalan példát, a magyar népzenét, népdalt mint mindenek origóját a középpontba állítva. Egész pontosan azt a már viszonylag sokat kutatott, sok oldalról körbejárt kérdést, hogy őseink sok generáción át csiszolt zenei öröksége milyen hatást gyakorolt és gyakorol a jelenben is a magyar könnyűzenére. Az alkotók „kivételes zenei utazásra” csábító ígérete azonban csak félig-meddig teljesül, a végeredményre inkább a sokat markol, keveset fog megállapítás lehetne igaz. De ez nem is feltétlenül a készítők hibája. Valószínűleg sokkal inkább a pénzhiányból fakad, így is óriási elismerés illeti ezt a maroknyi csapatot, amely immár az ötödik – és egyben befejező – részét készítette el önerőből a kultúránk különböző területeit (videókorszak, szinkron, képregény, tetováláskultúra), azok úttörőit és legjellemzőbb képviselőit feltérképező sorozatnak. Jellemző képviselőkből pedig ezúttal sincs hiány; a klasszikus beszélő fejes dokuban egymás után szólalnak meg a régi nagyok, a középgeneráció tagjai és a fiatalok – mások mellett Presser Gábor, Csík János, Ferenczi György, Pál István Szalonna, Kiss Tibi, Lovasi András, Paár Julianna, Agócs Márton és Дeva (Takács Dorina) is szóhoz jut.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda. A zenei életbe nemrég zajos sikerrel berobbanó vonós-fúvós folkegyüttes alapítóját, ifjabb Szerényi Bélát és az énekes Hegedűs Borit faggattuk – nem csak a sikerről.
„Azok a kihívások, amelyekkel a fiatalok mai generációja szembesül, példátlanok, pusztítók és rosszabbak, mint valaha” – fogalmazott a kutatást vezető pszichiáter.
A linkek soha nem fognak annyi emléket és érzést felidézni bennünk, mint az a pillanat, mikor a kezünkbe akad egy régi CD. Krupincza Mariann írása.
A magyar miniszterelnök szerint a migránsok „már nem vendégek, és ez egy nagyon nagy változás”.
Különleges koncerttől, rengeteg vendégtől és szívből jövő muzsikától volt hangos a Budapest Park és környéke, mi pedig táncra perdültünk.
A Pásztor István-díjjal azon személyek munkásságát ismerik el, akik építik és fejlesztik a magyar-szerb kapcsolatokat.
Minden amerikai elnökválasztás sorsdöntő, hiszen a nyugati világ egyetlen igazi szuperhatalma határoz arról, ki legyen a vezetője. Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
A baloldali megmondóemberek arról próbálják győzködni a nagyérdeműt, 2010 óta nem történt még olyan, hogy az ellenzék megelőzte volna a Fideszt a közvélemény-kutatásokban. Ez önbecsapás a javából.
