A kétszáz éve született Bereczki Mátéra emlékezünk.
Nyitókép: MTI/MTVA/Oláh Tibor
„A gyümölcsészek előtt régóta ismeretes a teljesen piros almáknak az a tulajdonsága, hogy rajtuk, ott, a hol ág vagy levél szorosan érintkezik velök, a piros szín ki nem fejlődhetik. E tulajdonságot azután a dilettáns pomológusok, a kik ráérnek pepecselni, fölhasználják arra, hogy a pirulni épen kezdő, és már jól kifejlődött gyümölcsök napos oldalára monogrammokat vagy egyéb képleteket ragasztanak papirosból, melyet a teljesen megpirult gyümölcsről azután eltávolítanak; a mikor azután az eltakart helyen ott van sápadt színben a monogramm vagy egyéb képlet.” Ez az indulatos kifakadás a Természettudományi Közlöny című folyóiratban – a Természet Világa jogelődjében – jelent meg, az 1887. novemberi számban. Szerzője Bereczki Máté, aki akkor már a hazai gyümölcstermesztés és gyümölcsfa-nemesítés első számú tudós tekintélyének számított. S éppen e tudományág, a pomológia tekintélyének a védelmében vetette papírra sorait. Nem szerette volna, ha a levélrajzos almák előállításához hasonló szemfényvesztések elterelték volna a figyelmet a hazai mezőgazdasági kutatások valódi eredményeiről. Az ő tollából tényleg hiteles volt ez a „rendreutasítás”, ugyanis nem kevesebb mint 424 alma-, 522 körte-, 137 szilva-, 26 cseresznye- és 17 meggyfajta hosszabb-rövidebb leírása olvasható a Gyümölcsészeti vázlatok című munkájában – vagyis ennyiféle gyümölcsfával bizonyosan dolgozott személyesen. Bereczki Máté kunágotai tankertjében
a korabeli források szerint háromezer fa virágzott és termett.
Ennek a szinte mesés fajtagazdagságú kertnek az egyszemélyi megálmodója és létrehozója kalandos életpálya után jutott el a gyümölcsnemesítés és gyümölcstermesztés tudományterületéig.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
Több száz szakcikk, könyv, jogszabály került ki a tollából, meghatározó jogásza volt a 20. századi Magyarországnak: Nizsalovszky Endrére emlékezik szerzőnk.
A Brain Bar alapítójával az idén tizedik születésnapját ünneplő jövőfesztiválról, egyetemi szemléletformálásról, új kötetéről és a katonaság regeneráló erejéről beszélgettünk.
A helyszín a régi, de számos újdonság várja a látogatókat az idei MCC Feszten – tudtuk meg a szervezőktől.
Botrányba keveredett a gyermekek nemi szervének átműtését propagáló orvosi érdekvédő szervezet, a WPATH, amely a Biden-kormányzat kiskorúak szabad nemváltásáért harcoló oldalával is összefonódik.
„Útközben / rájöttem / Minden híd lángol mögöttem / Útközben / gyűrötten / Látom, hogy hol kéne lennem / Útközben / ütköztem / Vajon mennyi van még bennem? / Az út csak kanyarog / egyre bennem”
A programprospektusokban nem szerepel, és a bejárat körül sem hívja fel rá semmi a figyelmet, hogy odabent filmeket vetítenek. Ide csak betévedni lehet, ahogyan az álmaimban tévedek be, mindig meglepetten, mindig örvendezve, hogy vannak még ilyen helyek.
Hat szívmelengető történetet ígér Adalbert Stifter magyarul idén kiadott elbeszéléskötetének alcíme.
