Nyíregyháza különlegessége képeslapokra és bögrékre is rákerült, és úri murikon járta a csárdást a terített asztalon.
Nyitókép: Tucsán András, avagy a világ legkisebb újságárusa
Árveréseken még ma is találkozni képeslapokkal, amelyeken egy apró emberke feszít büszkén, dolmányban vagy éppen újságokkal a hóna alatt. Egykor ő volt Nyíregyháza egyik különlegessége, a kis Andris, akit mára elfelejtett a világ. De ki volt az apró emberke, akinek temetésére a nyíregyházi előkelőségek is elmentek? Turcsán András néven született 1885-ben.
Hamar kiderült, hogy apró termetű lesz, csupán 88 centire nőtt, ami átírta az életét. Mivel komoly fizikai munkát nem végezhetett, rikkancsnak állt Nyíregyházán.
Komoly feltűnést keltett a belváros utcáin a kis újságárus és hamar megkedvelték az emberek. Híre ment a kis Andrisnak, olyannyira, hogy 1904-ben már a korszak elismert hetilapja, az Új Idők is írt róla, a „mesevilág Babszem Jankójának” titulálták. A város különlegessége még képeslapokra is rákerült, sőt, bögréket is készítettek, amelyeken ott feszített a kis rikkancs. Nem mellékesen 1905-ben a helyi színházban is szerepet kapott egy bohózatban, ami nem volt meglepő, hiszen a századelő moráljához tartozott, hogy az apró emberkékre még rácsodálkoztak az emberek, így a pesti Városligetben is roppant népszerű volt a liliputi cirkusz és lett világhírű a szintén alacsony Zoli bohóc.
De visszatérve Turcsán Andráshoz. A szállodákba is bejáratos volt, s idő után a Korona szálló lett a törzshelye. Nem utolsó sorban azért, mert az előkelőségek örömmel látták az asztaluknál, ő pedig alkalmi verseivel szórakoztatta a társaságot. Idő után sikk lett az is, hogy a gazdagok partijára is meghívják és nem kellett kétszer mondani neki, hogy az est csúcspontján a terített asztalra pattanjon és eljárjon egy csárdást.
Még apró dolmányt is készített magának s idővel nem is az újságok eladásából kereste a legtöbbet, hanem az előkelőségek társaságában.
A siker érdekében még tánctanárhoz is járt a Korona szállóban, Alföldy Károly tánciskolájába. A Nyírvidék című helyi lap alkalmanként beszámolt kis Andris életéről, így arról is, hogy 1914 őszén, az I. világháború kitörése után ő is hadikölcsönt jegyzett. Besétált a bankba, kivette a megtakarított 600 koronáját és az utolsó fillérig állampapírt vett belőle. Nem a megjelölt várható hozam miatt, hanem hazafias kötelességből.
Az I. világháború a nyíregyháziak életét is átírta. Sokan oda vesztek a fronton és bár az újságokból sok fogyott a háborús hírek miatt, kis Andris sem volt olyan vidám, mint korábban. A világ legkisebb újságárusa is megjelent a sorozáson, ám nem vitték el katonának.
A világégés után aztán elmaradoztak az úri mulatságok az ő élete is nehezebbre fordult. Ahogy a helyi lap fogalmazott: „Ma már elhalkult az igazi urak asztalánál a muzsika, a háborús gazdagok pedig új attrakciók után néznek és Andris megszokottságában fáradtan, koravénen járkált újságárus körútján, amelyet 20 éven át hidegben, melegben, jó és rossz sorsban egyaránt híven teljesített.
Az utóbb időben már nem tellett neki sarkantyús csizmára és zsinóros dolmányra, de azért panasz nélkül tűrte sorsát ő is, mint azok az urak, akiknek jóvoltból egykoron kivette részét az élet örömeiből.”
Nem mellékesen a híres rikkancsot betegségek is gyötörték, s végül csupán 39 évesen örökre elaludt. A család Gólya utca 13. szám alatti lakásán ravatalozták fel és onnan vitték a temetőbe. A szomorú menet élén ment kis Andris édesanyja, a tömegben pedig több elszegényedett uraság is ott volt, akiknél évekkel korábban gyakran vendégeskedett. „Nyíregyháza régi, bohém életének egyik jellegzetes alakja száll sírba”– írta nekrológjában a Nyírvidék. Éppen száz éve…
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A vállalat megteszi a szükséges jogi lépéseket a névjegy bitorló ellen.
Nagy szeretettel fogadták az olimpiai bronzérmes klasszist.
