Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Nyitókép: A szarvasi Cervinus Teátrum a Tessedik Sámuelre emlékező előadással érkezik a Jelen/Lét fesztiválra június 7-én. (Fotó: jelenletfesztival.hu)
***
Idén hetedszerre kerül sor a magyarországi nemzetiségi színházak seregszemléjére a Magyarországi Szerb Színház szervezésében, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség és a Magyar Teátrumi Társaság szakmai támogatásával. A kilencnapos Jelen/Lét fesztivál szinte az egész világon egyedülálló kezdeményezés; kuriózum, hogy egy ország kisebbségben lévő, más nemzet kultúráját is ápoló közösségei
egy helyen, egyszerre mutathassák meg magukat, ráadásul egy ilyen típusú kiemelt teátrumban, mint hazánkban a Nemzeti Színház.
Vidnyánszky Attila vezérigazgató a rendezvény sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: büszke rá, hogy évről évre a Jelen/Lét otthona lehetnek, ahogyan arra is, hogy az évad során a nemzetiségi színházak amúgy is folyamatos vendégeskednek náluk a különböző előadásaikkal.
Jelenleg is a Karaván Színházzal és a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közösen készítik elő új bemutatójukat, az Esthajnal című zenés darabot: Gorkij Makar Csudra elbeszélésének adaptációjához Szarka Tamás írt zenét. A Nemzeti vezetője beszédében kiemelte még, örvendetes tény, hogy a nemzetiségi színházak száma itthon egyre nő, a nemzetiségi színjátszás ügyét egész Európában szeretnék még inkább láthatóvá tenni, és azt is fontosnak tartja, hogy „a készülő kulturális törvényben külön figyelmet kapjanak ezek a társulatok”.
Ezúttal tizenhárom hazai nemzetiség előadóművészei vesznek részt valamilyen formában a Jelen/Léten,
amely – a háborús helyzet miatti gesztusként – a sorozathoz most először csatlakozó Magyarországi Ukrán Nemzetiségi Színház Az erdő dala című előadásával nyit június 1-jén este hét órakor.
Vitalij Kirejko fantáziaoperája az ukrán zenetörténet fontos műve; a Leszja Ukrajinka drámája nyomán született mű „a szerelem győzelmét, a jóságot és a boldogságért vállalt áldozatkészséget énekli meg” egy földi fiú és egy erdei csodalény végzetes próbának kitett kapcsolatán keresztül.
A több mint egy hét alatt összesen húsz hazai és két határon túli produkció látható, nagyrészt nemzetiségi nyelven, legtöbbször magyar felirattal,
az előadások mellett workshopok, színészportrék és alkotói-előadói estek (Nyári Oszkár Frank Ildikó, Vidákovics Szláven, Csasztvan András, Dúzsi Tamás stb.) is lesznek. A teljesség igénye nélkül jön a miskolci Romano Teatro az Antigone rockmusicallel, a szervező Magyarországi Szerb Színház pedig a Kostanát hozza el. Az 1900-ban született mű igazi szerb klasszikus, számos filmváltozata készült, tavaly pedig a Szabadkai Népszínház magyarul is bemutatta ezt az egzotikus hangulatú, a dél-szerbiai Vranje városában játszódó romantikus szereli drámát. Az ezúttal szerbül és magyarul is megszólaló előadás formabontó merészséggel bánik az eredeti történettel.
A Vertigo Szlovák Színház az Annyira rossz, amennyire csak lehet című előadással érkezik, a Nyári Oszkár vezette Karaván Színház pedig a Devianciával, amelyben egy értelmi fogyatékkal élő lány figuráján keresztül tartanak tükröt a közönség elé. És jön még többek között a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn A császár új ruhájával, az Ani-Budavári Örmény Színház a Madáchné Fráter Erzsébetről szóló Lidérclánggal, a Pécsi Horvát Színház a Miroslav Krleza születésének 130. évfordulójára emlékező Agóniával, a bolgár Malko Teatro a Marlene Dietrich leghíresebb dalaira épülő Anyám, Marlene-nel.
Az Anyám, Marlene című előadás a bolgár Malko Teatro produkciója
Az Urartu Örmény Színház az Aznavour 100 életrajzi játékkal Charles Aznavour, a világ legismertebb örménye előtt tiszteleg, aki hattól kilencvennégy éves koráig állt a színpadon. A Cinka Panna Cigány Színház szintén múltat idéz, csak merőben másként: a Léner András rendezte Egy fekete nő náci múltja „egy kegyetlenségéről hírhedt náci parancsnok, Amon Göth okozta borzalmas családi tehertétel igaz története”.
A Jelen/Létet június 9-én este egy különleges ősbemutató zárja. A Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata legújabb, Kicsiny Európa című, performanszszerű előadása olyan különleges színházi esemény, amelyben a tizenhárom magyarországi nemzetiség képviselői nemcsak hogy megszólalnak az anyanyelvükön, de a zenei és dallamvilágukba is betekintést engednek, így szimbolizálva az országok és nemzetek közötti kapcsolódásokat.
A „nemzet csalogánya” vándorolva nőtt fel, hatása Kossuthéhoz mérhető, a magyar nyelv terjedésében fontos szerepe volt. Mindent elért, amit színésznő elérhet, de máig nem tudjuk, kibe volt szerelmes.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Fülöp Péter lerántja a leplet a baloldali média színházi támogatásokkal kapcsolatos manipulációjáról.
A videóban azt állítják, hogy a Magyarországon élő 300 ezer görögkatolikus mind ukrán leszármazottak.
A színész szerint a hazai kultúra ma olyan, „mint egy útszéli kóró, ami az életéért küzd”.
A döntés célja a lakosság élelmiszer-ellátásának biztonsága.
Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes szerint jó az, ha a médiumokat az olvasó tartja fenn, mert így kisebb a függés cégektől, pártoktól. Máthé Zsuzsa újságíró szerint ez az eredmény nem meglepő, mert az ellenzék keménymagja nagy erővel kéri a médiumok a támogatását.
