„Négy láb jó, két láb rossz” – megérkezett a klasszikus sci-fi folytatása, A majmok bolygója: A birodalom

Nyitókép: 20th Century Fox/Fórum Hungary

Igen régi mese már Pierre Boulle 1963-as, tudományos-fantasztikus regénye, amely Franklin J. Schaffner rendezővel a fedélzeten, 1968-ban, A majmok bolygója képében, némi változtatással, de igen nagy sikerrel kapott egy, a témához illő minőségű feldolgozást.

Charlton Heston természetesen ebben is remekelt, így gazdagítva a filmvilágot az olyan klasszikusok után, mint a Ben-Hur vagy a Tízparancsolat, egyben pedig táptalajt biztosítva nemcsak a gyengülő minőségű folytatásoknak, de a jövő, avagy a 2000-es és azt követő évek filmgyártásának is.

Merthogy először 2001-ben, Tim Burton, a sötét mesék (Karácsonyi lidércnyomás, Beetlejuice, Az Álmosvölgy legendája) mestere álmodta újra a történetet, majd 2011-ben az egész legenda 

Az erre a sztorira épülő trilógia (Lázadás – 2011; Forradalom – 2014; Háború – 2017) kifejezetten sikeres lett, köszönhetően az általában remek szereposztásnak és a csavaros, egészen intelligens történetvezetésnek, ami nagyjából kerek lezárást kapott, de mint az sejthető volt, egy jól menő üzletet ugye vétek bezárni.

A negyedik birodalom

Caesarra és a múlt háborúira már nem sokan emlékeznek, hiszen több száz évvel A majmok bolygója: Háború történései után járunk, amikor a majmok klánokba tömörülve éldegélnek a különböző területeken, akár teljesen elfelejtve a korai tanításokat.

Egy hadúr azonban, aki az új Caesarnak nevezi magát (Kevin Durand a vámpíros Abigailből), nem ilyen békés életet tervez, mivel ott akarja hagyni a névjegyét a történelem lapjain, ezért a fejébe veszi, hogy az elrabolt és rabszolgasorba fogott más klántagokat vezetve feltár egy egykori emberi, vélhetően katonai létesítményt, amely tudást és fegyvereket rejthet.

És bár az emberek látszólag primitív ősemberek szintjére fejlődtek vissza, feltűnik egy fiatal nő, Mae (Freya Allan), aki nemcsak okosabb az átlagnál, de képes beszélni, sőt segíti Caesar egykori követője, Raka, valamint Noa (Owen Teague), akinek a család- és klántagjait vagy megölte, vagy elrabolta Proximus Caesar. 

De a majmok vajon megbízhatnak az ember nőben? Noa és klánja sasmadarai még visszatérnek őrzőikhez, hogy együtt harcoljanak?

Új kezdet vagy gyenge vég?

Kicsit vegyesek az érzéseim A majmok bolygója: A birodalom kapcsán, de ez nem is annyira a film hibája, inkább annak köszönhető, hogy 

(talán ezért is tetszett a Maga a pokol), mert ha szinte minden CGI (Computer-Generated Imagery, magyarul számítógéppel alkotott kép), akkor az már majdnem animációs film.

És ugyan a motion capture technológiának és a háttérben húzódó valódi színészeknek köszönhetően a majmok tényleg egészen élethűen néznek ki, már-már teljesen természetes mimikával, valahogy csak idegen számomra ez a rengeteg mesterséges látvány. Mintha csak egy videójáték hosszúra nyúlt átvezetőjét nézném.

De ez tényleg az én hibám, mert technikailag nagyon jól össze van rakva A birodalom, sőt 

amely ezúttal már egy olyan világot mutat be, ahol a majmok uralkodnak. Bár ezt részben kicsiben látjuk, hiszen Noa klánja nem egy hatalmas civilizáció, de a Proximus építette közösség kellőképpen nagy méretekkel rendelkezik. Aztán hogy mit hoz a jövő, az még kiderül, ahogy az is, hogy Az útvesztő-filmekkel befutott Wes Ball viszi-e tovább a franchise-t, vagy a három író a továbbiakban másnak biztosítja az alapanyagot.

A majmok bolygója: A birodalom lényegében egy új előzmény egy következő, lehetséges konfliktushoz, amely természetesen a fajok között bontakozik ki, vagy éppen a békés együttélés reményét hozza el. Az azonban biztos, hogy 

Én kicsit kevesebb CGI-t várnék és nagyobb színészeket, elvégre a korábbi Gary Oldman vagy Woody Harrelson után ezúttal „csak” egy William H. Macy-re és Kevin Durandra futotta, ami azért nem olyan masszív eredmény.

De a téma láthatóan jó kezekben van. Az idők változnak, ahogy a nézők és az igények is, és bár én szívesen nézném akár a ‘68-as gumimaszkokat is, az egyértelmű, hogy manapság ez már kevés a moziba. Hogy mennyire élnek az alkotók az eredeti alapanyag és a modern trilógia nyújtotta lehetőségekkel, az még kérdéses, de az biztos, hogy az átlag mai mozifilmeket tekintve A majmok bolygója: A birodalom nem rossz kezdés.