Tombor Zoltán fotóművész meglepően ironikus fotósorozatát mutatták be Orbán Ráhel és Bellák Gábor részvételével a budapesti Dorothea Hotelben.
Nyitókép: A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kraszkó Zita, Tombor Zoltán, Orbán Ráhel és Bellák Gábor (Fotó: BDPST Group)
***
Ferenczi-Bónis Orsolya írása.
Miként lehet egy fotó egyszerre klasszikus és modern, milyen apró részletek, „szemtelenségek” hozzák közel a ma emberéhez a klasszikus kompozíciókat? – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Tombor Zoltán fotóművész Bellák Gáborral, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészével és Orbán Ráhellel, a BDPST Koncept kreatív igazgatójával a Dorothea Hotelben a május 16-án rendezett Portréművészet tegnap és ma című beszélgetésen.
A hotel a nevét Mária Dorottya württembergi főhercegnőről kapta, aki Habsburg József nádor, „a legmagyarabb Habsburg” feleségeként férjéhez hasonlóan kötődött a magyarokhoz. Jól jellemzi ezt, hogy a Habsburg-uralkodóház nőtagjai közül ő köszöntötte elsőként magyar nyelven a magyar országgyűlési küldöttséget.
Az utolsó magyar nádorné fontos szerepet vállalt a közéletben, férje mellett sokat tett a főváros kulturális felvirágoztatásáért. Bellák Gábor elmondta,
a 19. század elején még senki nem gondolta, hogy Pest lesz az ország kulturális fővárosa,
és Habsburg József a magyar reformkorban betöltött szerepét érzékeltetve hangsúlyozta, hogy Széchenyi István mellett a nádor teremtette meg a modern Pest eszméjét.
A Dorothea Hotel az Autograph Collection Hotels részeként 2023. november 20-án nyílt meg,
a beruházás megvalósítója a BDPST Group volt.
A hotel három különböző korszakban emelt épület – a neoreneszánsz Weber-ház (1873), a szecessziós Mahart-székház (1913), valamint a modernista és art déco elemeket ötvöző Münnich-ház (1937) – összevonásából született. A fejlesztés során az egyes épületek történelmi részleteit – köztük a kék Zsolnay csempefal mögött található műemléki lépcsőházat – megőrizték és felújították.
Ezt is ajánljuk a témában
A főváros V. kerületében három, különböző korban és stílusban létrejött épületet összefogó háztömbben életre kelt új szállodakomplexum Mária Dorottya württembergi főhercegnőről, Habsburg József nádor feleségéről kapta nevét. A tulajdonos-üzemeltetők célja Budapest aranykorának visszaidézése a legkorszerűbb luxusba csomagolva.
Az épületegyüttes koncepciója kapcsán Orbán Ráhel elmondta, hogy 2015-ben kezdtek el dolgozni a projekten. Az Autograph úgynevezett soft brand, amely lehetővé tette, hogy szabadon tervezzenek, annyi volt csak az elvárás, hogy olyan dizájnt találjanak ki a hotel számára, amire még nem volt példa, illetve a történetmesélés legyen a márka része.
A szálloda belső terei a 19. század első felének József nádor és Dorottya főhercegnő nevével fémjelzett aranykorát idézik meg úgy, hogy a szálloda vendégei egyszerre kapcsolódhatnak a történelmi múlthoz, és élvezhetik a jelen legkorszerűbb megoldásait.
Múlt és jelen kettősének izgalmas játéka jellemzi a hotelt minden vonatkozásában, a felújított épületegyüttestől a belső tereken át a gasztronómiai kínálatig.
Történelmi és modern, klasszikus és kortárs, hagyományos és innovatív egymásba fonódása teszi egyedülállóvá a Dorothea Hotel történetét. A vendégszobák és lakosztályok két különböző – kortárs (contemporary) és az örökségi (heritage) – dizájnkategóriába sorolhatók. Az épületben étterem, bár és wellnessközpont is található.
A szálloda belsőépítészeti elemei az említett aranykort idézik meg, miközben izgalas részletek, jelenkori utalások ragadják meg a vendégek figyelmét. Bár ezek a csavarok elsőre meglepőnek tűnhetnek,
valójában segítik a 21. század emberét abban, hogy a 19. század miliőjéhez kapcsolódhasson.
A szálloda egyedi dizájnkoncepciója kapcsán Orbán Ráhel elmondta, hogy egyértelmű volt, hogy fotográfiát szeretnének dekorációnak – utalva a fotóra mint közös önkifejezési nyelvre. Tombor Zoltánt 2020-ban kérték fel a feladatra, hogy a belső terek mellett a hotel 216 szobájába tervezze meg és készítse el a őket. A közös gondolkodás során a portréfotók mellett döntöttek, mivel azok nagyon jól tematizálhatók. Az eredeti elképzelés szerint maga Dorottya jelent volna meg a festményszerű portrékon.
Tombor Zoltán elmondta, hogy a koncepciója alapját valóban a különleges házaspár, az Osztrák–Magyar Monarchia öröksége, valamint Moholy-Nagy László és a Bauhaus adta. A fotósorozathoz képpárokban gondolkoztak. A művész a heritage szobákba és a nagy belső terekbe tervezett festményszerű hatás eléréséhez a németalföldi festők stílusához nyúlt vissza.
A portrék mellé párban pedig egy-egy fotogramot helyeztek. A villanásnyi idő alatt készülő különleges művészi alkotást Moholy-Nagy László találta fel. A portréfotogram párokat úgy választották ki, hogy egyedi módon működjenek együtt, és közösen külön hatást fejtsenek ki. A vizualitásnak olyan nyelve és olyan emocionális tartalma van, amit csak lefotózni lehet: ez az a varázslat, amiért ezt a pályát választotta, mondta el a fotóművész annak kapcsán, hogy a képpárok között nemegyszer olyan játék van, amelyet csak a képek elkészülte után vettek észre.
A portréfotó alanyainak olyan karaktereket választottak, akik a kortárs szemlélő számára is szépek, de nem idegenek a németalföldi festői miliőben.
„A Dorothea Hotel brandjének attribútuma az irónia is”
– mondta Orbán Ráhel, ezért a fotóművész olyan szemtelen hibákat, meglepő csattanókat helyezett a festményszerű portrékra, amelyek „leugranak” a képről, mint a rágógumi, sörösdoboz, hangfalkábel, gumipapucs, gördeszka, sportcipő, karóra, napszemüveg, fejhallgató, modern tetoválás vagy testékszer.
A kreatív igazgató hozzátette, a szódásüveg mint magyar találmány visszatérő motívum a hotelben, mert a BDPST Group számára fontos, hogy azt a számos találmányt, amelyről világszerte nem tudják, hogy magyar, megmutassák és az eredetét is elmagyarázzák.
A contemporary szobákba készült portrék a divatfotókat jelenítik meg, ezekhez teljesen más karaktert választottak. Ezekben a szobákban is fotópárok vannak, és a koncepció szerint sok korabeli használati tárgyat gyűjtöttek, hogy olyan indusztriális elemeket tartalmazó szoborszerű dolgokat építsenek – Moholy-Nagy konstruktivizmusra visszautalva – , amelyek jól működnek együtt.
Bellák Gábor elmondta, hogy a reformkor festőinek – például Barabás Miklós vagy Benczúr Gyula – portréi díszítik a hotelszobák ajtajait, de nem egészben, hanem izgalmas részletekben vagy kivágásokban, amelyek nagyon jól működnek ebben a környezetben.
Kraszkó Zita moderátor a jövőre vonatkozó zárókérdésére válaszolva Tombor Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan mértékű vizuális zajban töltjük a mindennapjainkat, amely azzal fenyeget,
hogy arra a fotográfiára, amely elmélyedésre hív, nem lesznek már kíváncsiak az emberek, ezért el fog tűnni.
A 19. század végi ember egész életében annyi képpel találkozott, mint a ma embere egy nap alatt, ráadásul a képeken megjelenített információ nagyon gyorsan érvényét veszti, elég ha a rögtön elavuló divatcímlapokra gondolunk.
Orbán Ráhel a hotel tervezőjét, Piero Lissonit idézve elmondta, horizontálisan nagyon sok mindent élünk meg nap mint nap, de ha meg tudunk állni, vertikálisan elmélyülhetünk.
Ezt is ajánljuk a témában
A kreatív igazgató szerint a BDPST missziója Budapest és Magyarország népszerűsítése.
Bellák Gábor a jövő technológiája kapcsán találóan megjegyezte, a mesterséges intelligencia az ember képmására készül, de mi magunk is valakinek a képmására lettünk teremtve, és inkább e teremtett mivoltunkra kellene összpontosítanunk.
Az érintett járatok szombaton helyjegy nélkül is igénybe vehetőek.
A fővárosi Fidesz-KDNP nem kér Bódis Krisztinából, de Magyar Péterből sem!
Toszkánából Ózdra – rendhagyó utak, rendhagyó külföldiek Magyarországon.
Karácsony Gergelyék megkeresésünkre nyilatkoztak a nyilvánosságra került tervekről.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) szerint itt az ideje a kerékpársávok átgondolásának is.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
