35 és 40 éves a nőverő és gyerekmunkást dolgoztató Indiana Jones – vagyis az utolsó kereszteslovag és a végzet temploma

Nyitókép: Getty Images/Murray Close

Gyerekkoromból sok filmes emlékem maradt, hiszen édesanyám és megboldogult nagyszüleim sok mozifilmre elvittek már az előző rendszerben is (a kötelező iskolás vetítéseket hagyjuk!), egyik legemlékezetesebb pillanatom azonban Indiana Jones-hoz köthető. Esélyesen a Corvinba ültünk be a nyolcvanas évek közepén, az 1981-es Az elveszett frigyláda fosztogatóira, a filmvégi finálénál pedig jóanyám eltakarta a szemem, hogy ne lássam a némileg horrorba hajló jelenetet. 

Persze azóta már számtalan alkalommal megnéztem az egész mozifilmet, pont mint a folytatásokat, és azt gondolom, 

vagy ne tudna legalább egy olyan jelenetet említeni, ami valamiért az emlékezetébe égett. Nos, ilyenből a napokban születésnapos folytatásokban is bőven akad.

A végzet kereszteslovagja

Külön a történettel felesleges komolyabban foglalkozni, hiszen jószerivel mindenki ismeri a filmeket. Az Indiana Jones és a végzet templomában (1984) Indy Kínában kezdi a bandázást, de miután az Obi Wan Clubban nem jól alakulnak az események, kisfiú segédje, Picúr, valamint egy táncos- és énekesnő, Willie társaságában sietve hagyja el az országot, hogy végül Indiába tegyen kitérőt. 

Az 1989-es Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagban hősünk édesapja, aztán a Szent Grál után kutatva jut el Velencébe, majd Berlinbe, hogy végül isteni szerencsével a kegytárgy közelébe kerülhessen, amelyre egyébként a náci Németország vezére is nagy erőkkel pályázik. Ez az epizód egyébként a komor német kitekintés (Reichstag és egyebek) és a halálesetek ellenére is sokkal viccesebb és könnyedebb, mint amilyen az 1984-es film, aminek persze megvan az oka.

Egy szakításnál csak kettő borzalmasabb

Mert az valami elképesztő egyébként, ahogy az Indiana Jones és a végzet temploma 

az elevenen kitépett szív dobogásával pedig valahol azt az állapotot közvetítve, amin mindkét alkotó átment. Hiszen ma már jól tudjuk, hogy a sokkal sötétebb stílus és a számos borzongató pillanat annak a lelki állapotnak tudható be, ami George Lucason és Steven Spielbergen is eluralkodott akkoriban, köszönhetően annak, hogy mindketten túl voltak egy kapcsolaton.

Spielberg azóta is ezt a részt kedveli a legkevésbé, noha ezzel a forgatással is nyert, méghozzá nem is keveset. Az énekesnőt, Willie Scottot alakító Kate Capshaw azóta is a felesége, így talán jó döntésnek bizonyult a talán a Poltergeistnél is hátborzongatóbb film elkészítése, amiből még az 1985-ös, az Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa is vett át elemeket. Ettől függetlenül a moziban ugyanolyan jól teljesített, mint társai: 

összes bevételét tekintve pedig egyáltalán nem panaszkodhat a 333 millió dollárjával.    

Rajongóknak aranybánya

Amellett pedig, hogy mindkét mozifilm nagyszerűen hozza az Indiana Jones-hangulatot, Harrison Ford pedig láthatóan nagy élvezettel parádézik a szerepben, mindkét születésnaposunk tobzódik a kikacsintásokban, jópofa easter eggekben, avagy az apró, szándékosan elrejtett, sok esetben mulatságos tartalmakban. Ilyen a már említett klub a végzet templomában, de az is az alkotópáros jópofa humorát bizonyítja, ahogy Julian Glover színrelép az utolsó kereszteslovagban. A háttérben nem véletlenül szól zongorán a birodalom zenéje a Star Warsból, elvégre a színész Veers tábornokként játszott fontos szerepet a sorozatban.

Az utolsó kereszteslovagban egyébként az elveszett frigyláda is feltűnik. Sőt, Spielberg eredetileg James Bondot akart forgatni az első Indiana Jones helyett, és Hawaii-on George Lucasnak panaszkodott arról, hogy ez nem jött össze neki. Lucas végül így beszélte rá Bond helyett Indiana Jones-ra, a harmadik epizódban pedig ugye Sean Connery játszotta Indy apját, amivel valahol a rendező álma is valóra vált. 

És még van egy csomó érdekesség, ilyen például az, hogy Steven Spielberg az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag munkálatai miatt nem tudta elvállalni a Segítség, felnőttem! és az Esőember rendezését, vagy az, hogy Ford annyira sok kaszkadőrmutatványt csinált meg maga, hogy Vic Armstrong, a hivatalos és hivatásos kaszkadőr szinte már könyörgött neki, hogy dolgozhasson. Érdekes módon a végzet templomához egyébként Indiában nem is vettek fel anyagot, mert azt az indiai kormány nem engedélyezte, így Srí Lankára kellett utazni a forgatáshoz.

Legendák napja

Ezek persze csak apróságok és érdekességek, és ahogyan mindig, ezúttal is a film, avagy ebben az esetben mindkét film a lényeg. Az 1984. május 23-án debütált Indiana Jones és a végzet temploma, valamint az 1989. május 24-én bemutatott Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag a mai napig szórakoztató. Persze az eredeti formájában nem biztos, hogy bármelyik elkészülhetne ma is, hiszen Jones gond nélkül behúz egy nőnek, gyereket dolgoztat, meglehetősen soviniszta, de akkoriban ettől még senki sem dőlt a kardjába, ha nem bántó módon volt előadva, ma viszont már bármit képesek simán átírni és eltörölni. Mindkettő remek film, ma is ugyanúgy élvezhetők, a legnagyobb különbség pedig talán az, hogy míg a végzet temploma arra összpontosít, hogy a teljes sötétséget mutassa meg, addig az utolsó kereszteslovag nem fél a hit kérdéskörével foglalkozva 

Emiatt pedig talán ma is legalább annyira izgalmas és aktuális, ha nem izgalmasabb, mint elkészültének idejében.