Sétaköltészet és szép remények – húsz éve léptünk be az unióba

2024. április 22. 05:27

Tavaly mások mellett a régi fényükben ragyogó Lotz-freskókkal és egy titokzatos lócsontvázzal csalogatta a közönséget a Magyar Képzőművészeti Egyetem, idén pedig a séta költészete lett a mézesmadzag: az intézmény most két héten át hazánk uniós csatlakozásának huszadik évfordulóját ünnepli, egy különleges kiállítással a középpontban.

2024. április 22. 05:27
null
Farkas Anita

Nyitókép: Georg Winter képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem promenadológiaprofesszora és tanítványai (Fotó: Nyíri Julianna /MKE)

***

Idén május 1-jén lesz húsz éve, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, ennek apropójából a hét közepén elstartolt a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) különleges, kéthetes nemzetközi eseménysorozata.  A szakmai és közönségprogramok közül kiemelkedik a május 3-áig bárki által látogatható Let Your Star Shine című kiállítás, amely az elmúlt évtizedekben Erasmus- programokban részt vett hallgatók és már világszerte elismert képzőművészek munkáiból válogat az MKE Andrássy úti főépületének Barcsay-termében.

A nagyszabású eseményt egy rendhagyó vagy első látásra-hallásra még inkább, meghökkentő performance keretében vezették fel: az MKE vendégprofesszora, Georg Winter és térdvédős-kesztyűs tanítványai szó szerint négykézláb vonultak be a VI. kerületi Hunyadi térre, hogy ott, a földhöz a lehető legközelebb billentsék ki magukat a megszokott perspektívákból.  Bár a látványról először valamiért a Monty Python-féle hülye járások és azok minisztériuma jutott eszembe, a szimpatikusan jó kedélyű, Németországból érkezett képzőművész-tanár rövid ismertetője hamar árnyalta a képet. Ebből ugyanis rögtön kiderült, hogy nem öncélú akcióról van szó, hanem egy új, érdekes tudományág bemutatásáról: a promenadológia vagy magyarul sétatudomány speciális, választható tantárgyként idén először került be az a Képző hivatalos tantervébe.  Pedig a dolog nem új keletű,

 „a sétálás költészetének” története közel fél évszázaddal ez előttre, a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza. 

Az ötletgazda a bázeli szociológus-esztéta  Lucius Burckhardt volt, aki a szintén egyetemi tanárként dolgozó feleségével közösen hozta létre a németül Spaziergangswissenschaftnak nevezett, az urbanisztika, az építészet, a művészet és az önmegismerés, -fejlesztés határterületein mozgó tant. 

Georg Winter képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem promenadológiaprofesszora (Fotó: Nyíri Julianna /MKE)

„A sétatudomány keretében végzett tevékenység lényege, hogy képesek legyünk új perspektívából felfedezni azokat a minket körülvevő érdekességeket, szépségeket, amelyek mellett adott esetben mindennap elmegyünk. Nem kell nagy dolgokra gondolni, akár a legegyszerűbb tapasztalatok is  – mint például most, egy aprócska téren való négykézláb átmasírozás –  új távlatokat nyithatnak a szemléletünkben, térérzékelésünkben, gondolkodásunkban, arról nem is beszélve, hány emberrel elegyedhetünk szóba közben. Így lehetőségünk nyílik rá, hogy adjunk egy új esélyt a környezetünknek, azaz jobban megszeressük és megértsük. Ha ez megtörténik, akkor eggyel felelősebbé is válhatunk iránta, és ily módon talán jobban, kreatívabb módokon leszünk képesek megküzdeni a jövő nagy kihívásaival, például a klímaváltozással – magyarázza Georg Winter a látott alapozó gyakorlat lényegét. Kiemelve, hogy az egész ráadásul nagyon élő, interaktív dolog is, nem olyan, mint mondjuk egy múzeumban nézegetni tárgyakat;

a műalkotások, akár a természet, akár az ember teremtette őket, itt hemzsegnek a közvetlen közelünkben, csak meg kell tanulnunk előbb észrevenni őket, majd kapcsolatba lépni velük.

A tanár úrral egyébként remekül el lehet beszélgetni magyarul is. És nem csak azért, mert a nyolcvanas évek végén egy évet itt, a budapesti, akkor még Képzőművészeti Főiskolán töltött. Hanem mert a magyarnyelv-tudást még korábbról, otthonról hozta; édesanyja Kaposvárról kitelepített sváb lány volt, aki végül Saarbrückenben, Winter szülővárosában talált otthonra. Hogy most újra huzamosabb ideig itt lehet, azt pedig egy régóta tartó együttműködésnek köszönheti: a Ludwig Alapítvány aacheni központja minden esztendőben kifizeti egy olyan oktató költségeit, aki valami új, izgalmas dologgal tud előállni az MKE magyar és egyre nagyobb számú külföldi hallgatója számára.

Anastasiya Norenko: With ones feet ont the ground, MKE, Let Your Star Shine kiállítás (Fotó: MKE)

Ezt már dr. Dóczi Gergely, az egyetem kancellárja mondja el, hozzátéve, hogy a képzés ilyen jellegű tágítása ugyanúgy fokozza az itt tanuló diákok versenyképességét,

 mint ahogyan Magyarország uniós csatlakozása tette azt húsz évvel ezelőtt. 

Hogy a két évtizede tartó EU-tagságunk hogyan változtatta meg a mindennapi működésünket, a gondolkodásmódunk, az érzelmeinket, és mindezek hogyan hatottak és hatnak folyamatosan a kortárs képzőművészekre, az alkotásaikra és a befogadókra, illetve hogy mik a jövővel kapcsolatos várakozások a képzőművészet és a képzőművészeti köz- és felsőoktatás terén, április 30-án egy nagyszabású konferencián is
igyekszenek majd körbejárni.

 

 

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty21-6
2024. május 25. 00:46
🍓 ️ ­É­r­­t­é­k­­­e­­l­­­d­ ­­­a­ ­­s­­­z­e­­x­i­­ ­p­­­u­­n­­­c­i­­­m­­­a­­­t­ 👉 𝐖­­­𝐖­­𝐖­.­𝐗­𝟏­­𝟖­.­­𝐅­𝐔­­𝐍
vip era
2024. április 22. 08:16
Szerencsénk,hogy nem sok van már a végéig. Ki se kell lépnünk,megszünik .
states-2
2024. április 22. 08:14
De minek, a Szovjetunióból anno kiléptünk, és beléptünk egy másikba.
pepepapa
2024. április 22. 08:07
Hogy a kezem tört volna el amikor megszavaztam hogy lépjünk be az unióban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!