Putyintól kért támogatást új filmjeihez az ukrán feketelistás Kusturica

Nyitókép: President of Russia Twitter-oldala

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta Emir Kusturicát. A világhírű szerb filmrendező első körben köszönetet mondott Putyinnak a „személyes történelmi igazságtételért” Ukrajnával kapcsolatban, amilyet – mint fogalmazott – a szlávok még nem láttak ezelőtt. Majd kifejette, hogy a „banderisták” (azaz Bandera, a szélsőséges ukrán politikus hívei) 230 ezer szerbet űztek ki Horvátországból.

Ezután Kusturica elmondta Putyinnak, hogy összesen négy filmet szeretne rendezni: ebből három klasszikus orosz irodalmi művek mentén készülne, vagy orosz szerzőkről szólna. 

Az egyik Dosztojevszkij életéről és munkásságáról emlékezne meg, a másik Gogol művei alapján készülne, a harmadik Tolsztoj Kozákok című kisregényét dolgozná fel, a negyedik ötlete pedig az, hogy Jevgenyij Vodolazkin Laurusát vinné vászonra.

„Most egy új világ kezdődik, hiszek benne!” – fogalmazott a filmrendező, majd hozzátette: „Azt gondolom, hogy az új világ, valamint a karrierem lezárása jól passzolna egymáshoz. Már ha támogatja…” Erre Putyin megjegyezte: még korai lenne Kusturica karrierjének végéről beszélni, és ő biztos abban, hogy a filmes szakember legalább annyi remek dolgot fog még csinálni, mint az eddigi életműve.

Kusturica a feketelistán

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, tavaly áprilisában robbant a hír, hogy az ukrán kulturális tárca közzétette azoknak a külföldi személyeknek a névsorát, akiket veszélyesnek tartanak az ukrán nemzetbiztonság számára. Olekszandr Tkacsenko kultuszminiszter akkori állítása szerint 211 külföldi előadóművész, színész, zeneszerző került az Ukrajnára veszélyt jelentő személyek listájára. 

Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács által javasolt listán szerepelt például Mihail Bojarszkij, Oleg Tabakov, Alekszandr Rozenbaum és más orosz színészek, előadóművészek és zeneszerzők,

Kusturica az évek során több ízben kinyilvánította már markáns véleményét bizonyos politikai kérdésekben. Ahogy arról korábban szintén beszámoltunk, a Balkán-érzést a filmvilágban meghonosító rendező tavaly azzal haragította magára az ukránokat, hogy rossz színésznek nevezte Zelenszkij elnököt. A nyilatkozat egészen pontosan a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon hangzott el, ahol Kusturica többek között azt a kérdést boncolgatta, hogy ha az Egyesült Államok harcolni akar Oroszországgal, miért nem Alaszka felől támad? 

ezt viszont sokan nem veszik észre. „Talán ez az ország még igen, és nem hagyja, hogy Európával együtt elsüllyedjen” – utalt akkor hazánkra a rendező.

Kusturica oroszpártisága kapcsán az is emlékezetes, hogy tavaly februártól ő lett az orosz hadsereg színházának főigazgatója. Kusturica állítólag azonnal igent mondott Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter felkérésére, aki a „Kusturicával régóta fennálló baráti kapcsolataikra” hivatkozott, utalva arra, hogy a híres filmrendező Putyin 2012-es, harmadik elnöki beiktatásának díszvendége is volt, illetve a Krím 2014-es annektálásakor nyíltan támogatta Oroszország politikáját.

„Nagy megtiszteltetés Szergej Sojgu felkérése, hogy legyek a színház főigazgatója. Az orosz hadsereg házi színpadának komoly történelme és hagyományai vannak” – fogalmazott ekkor Kusturica.

A Kusturica-filmek zeneszerzője, Goran Bregović is tiltólistán

Ugyanakkor nem csupán Kusturica, hanem filmjeinek legendás zeneszerzője, Goran Bregović is tiltólistára került. A 73 éves szerb énekes-zeneszerző a mai Bosznia-Hercegovinában, Szarajevóban született, de bevallottan nosztalgiát érez az egykori Jugoszlávia iránt. Azon túl, hogy ő felel a Kusturica-filmek ikonikussá vált dallamaiért, ő komponálta azt a dalt is, amellyel Szerbia 2010-ben az Eurovízión indult.

Erre válaszul 2015-ben Kijevben lefújták az egyik koncertjét, mondván, megsértette az ukrán törvényeket azzal, hogy az Oroszország által elcsatolt Krím területére lépett, és Szevasztopolban koncertet adott. 

Kicsivel ez után Bregović a dél-lengyelországi Auschwitz-ban lépett volna fel a Life Festival című popzenei rendezvény tiszteletbeli házigazdájaként. A fesztivál honlapján közzétett akkori nyilatkozat szerint azonban – a Lengyelországban egyébként rendkívül népszerű – Bregovićnak „a krími koncertet követő nyilatkozatai ellentétesek voltak a Life Festival elveivel”, így végül elutasították a részvételét.

Talán olvasóink is emlékeznek rá, hogy tavaly nyáron pedig a szerb zenésznek egy moldovai fesztiválon kellett volna fellépnie, azonban a repülőtéren váratlanul megtudta:

Noha a gép már leszállt, amivel Bregović és zenekara érkezett, hideg zuhanyként érte őket a hír, nem léphetnek be abba az országba, ahol aznap este kellett volna fellépniük. A kisinyovi hatóságok hivatalosan nem közölték az énekessel a kiutasítás okát, a fesztivál szervezői pedig az eset kapcsán arról tájékoztatták a csalódott rajongókat, hogy Bregović zenekara nem lesz jelen a rendezvényen, mivel nem kaptak engedélyt az országba való belépésre.

Ugyan a hatóságok nem, de az ország miniszterelnök-helyettese elárulta a zenész kitiltásának okát.

Mezítláb, vidáman és gerinctelenül, állásfoglalás és vélemény nélkül” – indokolta akkor a döntést Dumitru Alaiba a Facebookon.