Fotó: Brain Bar
1988-ban, néhány évvel a kommunista Kína modernizációs fordulata előtt egy Vang Huning nevű ifjú kínai politológus féléves tanulmányútra érkezett az Egyesült Államokba. Nem értette, ezért a helyszínen akart megbizonyosodni róla: hogyan tudott egy ennyire fiatal ország ilyen sikeressé válni – sikeresebbé, mint az ő kétezer éves múltra visszatekintő hazája. Vang mélyrehatóan tanulmányozta a monumentális épületeket, az önkormányzati hivatalok működését, a katonai akadémiák világát, a helyi kisvállalkozásokat és a közösségi élet fontos színterének számító sporteseményeket – harminc nagyvárost és húsz egyetemet. Számos dolgot talált, amiért lelkesedni tudott – s egy sor másikat, amelyet nem tudott nem ordító ellentmondásnak látni. Olyan dolgokat, amelyek – mint azt feljegyezte magának – hosszú távon belülről szakíthatják szét az ország társadalmát.