Grandiózus összművészeti eseményt hoz a tavasz – indul az MMA gigaprojektje
2024. március 02. 09:05
Csodálatos kiállításokkal és az egész családot szórakoztató ingyenes programokkal vonul fel a kortárs művészeti valóság szemet, fület és szívet gyönyörködtető kavalkádja a Pesti Vigadóban.
„Grandiózus összművészeti eseményként” emlegeti a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) azt a programsorozatot, amire eleve fölkapja a fejét az ember, nem véletlenül – a művészeti seregszemle március 1. és május 7. között látogatható és az Essentia Artis magáért beszélő nevet viseli, amely tulajdonképpen nem más, mint az MMA 2023-ban végzett művészeti ösztöndíjasainak kiállítása és programsorozata. Leszögezhetjük:
valóban grandiózus, valóban összművészeti
mindaz, ami a kultúra szerelmeseire vár a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.
Fölfedezhetjük a kultúra új horizontjait
A lényegről és a célokról Kecskés Noémit, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kommunikációs osztályvezetőjét, a programsorozat főszervezőjét kérdeztük.
„Első ízben 2023. márciusában rendeztük meg az Essentia Artist, ami az idei esztendőben,
a fokozott érdeklődésre való tekintettel több mint két hónapig áll nyitva
a látogatók előtt. A mintegy 160 kortárs művész közreműködésével megvalósuló összművészeti seregszemle
Az esemény keretében az építészet, a film- és fotóművészet, az irodalom, az ipar- és tervezőművészet, a képzőművészet, a népművészet, a színház, a zene és a művészetelmélet területén tevékenykedő alkotók mutatkoznak be, derül ki.
Az iski Kocsis Tibor és Szentgyörgyi Szandra kurátorok közös munkája nyomán rendezett idei kiállítás egy képzeletbeli utat nyit meg, ahol a különböző művészeti területek között létrejött „mikro- és makronarratívák mentén végighaladva, a látogató felfedezheti a Kárpát-medencei vizuális kultúra új horizontjait”. Az érdeklődők olvasósarokban ismerhetik meg az irodalmi és művészetelméleti tagozat ösztöndíjasainak műveit, ezáltal is
teljesebb képet kapva a kortárs ötven év alatti magyar alkotók programjáról, szellemi és érzelmi hátteréről,
inspirációinak forrásairól – foglalja össze a főszervező.
„Elveszítették jelentőségüket a stiláris és a műfaji kategóriák”
Iski Kocsis Tibor, a kiállítás egyik kurátora segítségével
pár pillanatra szakmai mélységekbe is alámerülünk.
„Napjainkra alapvetően elveszítették jelentőségüket a stiláris és a műfaji kategóriák. Ugyanakkor a teoretikusok ragaszkodnak a terminus technicus rendszerazonosító kifejezés formákhoz. Ezek sora gyakorlatilag végtelen: a cselekvő, narratív kifejezést mutató művészeket filozófiai, antropológiai, irodalmi, szociológiai, művészettörténeti, társadalomkritikai, történelmi vagy épp aktivista reflexiók foglalkoztatják és így szükségszerűen figurális alkotásokat hoznak létre. Míg a non-narratív alkotói szándék megtagad minden társművészeti, társadalmi jelentéshordozást, és koncentráltan a »forma, szín, anyag, gesztus« kifejezésének és spontán működésének valamilyen technikai rögzítése foglalkoztatja: ezen alkotások rendszerint »absztrakt«, non figuratív művek” – hangzik el.
majd a 21. századi technológiák, technikák, alkalmazásával előadott, létrehozott műveknél, így a 3D tervezés, nyomtatás, vagy az ökotudatosság, a fenntarthatóság alkotói gyakorlatának alkalmazása számos művészeti területen megjelenik: láthatunk újrahasznosított papírból, cementből készült bútordarabokat, mi több, az ínyencek organikus alapú bakteriális cellulóz kísérleteket is mustrálhatnakbioműanyagokat is előállító és használó művésztől.
A szélesebb európai kulturális gyökereinkre épülő, lokális kárpát-medencei karakterű alkotások között ugyanakkor megtalálhatunk hagyományos vászon festményt, bronz szobrot, vagy kifejezetten Balaton-felvidéki kőzetek alkalmazását hangsúlyozó kerámiát is.
Képkocka B. Nagy Ervin animációs tervezőművész „CSEREBOGARAK” – Animációs történetek magyar bajnokokról című sorozatának A Polgár lányok című epizódjából
Buzogánnyal zsonglőrködéstől a szakrális bábjátékig
Kiemelt eseményeknek számítanak az úgynevezett tematikus napok:
március 23-án a népművészet áll a középpontban, március 24-én a színház-, cirkusz- és filmművészet, március 27-én pedig egész napos koncertmaraton
veszik kezdetét – kicsiknek és nagyoknak. Csak ízelítőül a két hónapos fiesztából: húsvéti népénekektől a női sorsok balladai felfejtéséig, akvarellfestéstől a buzogánnyal zsonglőrködésig, vagy a rolla bolláig, a „fodrászmesterség érzékiségétől” a vonószenekarokon át a szakrális bábjátékig
lesz itt minden, talán kicsit több is. Aki akarja, még szinkronszínészként is kipróbálhatja magát,
az érdekességeket pedig kiváló előadókkal fűszerezik a szervezők.
A programok minden esetben ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. Nincs is más hátra, közeledik a tavasz, viva la vita, irány a művészetek világa! Itt lehet regisztrálni és további információhoz jutni. Kalandra fel!
*
További érdekes képek, a teljesség igénye nélkül:
Néma Júlia: Litoszféra – Metal I., 2023, porcelán Balaton-felvidéki kőzetekből készített mázzal, fatüzeléses égetés 1350 °C, 30 × 30 × 30 cm
Fóris Barbara, Vivaldi Gloria (RV 589) című műve 6. tételének (Domine Deus) szövött mintája (részlet), 2023, pamut, selyem, fémszál, 90 × 300 cm, fotó: Fóris BarbaraEgyed Brigitta, fotó: Bolla Bernadett
Nyitókép: Marosi Eszter: A nő kétszer, leporellóplakát, részlet
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
Sokáig „tótnak” hitték őket, de a kutatások is bebizonyították, Derenken egykor lengyelek, gorálok éltek. Rémiás Tibort, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóját kérdeztük.
„A magyar népzene és a néptánc tudja legjobban bemutatni a nemzeti karakterünket” – hangsúlyozta Rosonczy-Kovács Mihály annak kapcsán, hogy a csárdás hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.