A makói és a környéki őstermelők jelenleg is bizakodva dolgoznak a nagy múltú fajta megmentésén.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
***
A címben idézett mondat a magyar filmtörténelem egyik legismertebb szállóigéjévé vált; a Hyppolit, a lakájban hangzik el a Schneider Mátyást megformáló Kabos Gyula által. Egy rövid sor, amely egyszerre velősen és kissé szarkasztikusan, de minden magyar ember szívét megdobogtatva summázza gasztronómiánk egyik alaptételét. A hagyma szimbolikus jelentősége mellett nagy hatással volt nemcsak a gasztronómiára, de az agrikultúrára és a művészet több ágára nálunk és szerte a nagyvilágban. És ne felejtsük el azt se, hogy a vadon növő hagymák a tavasz hírnökei!
A hagymák nemzetsége az egyik legnagyobb a maga 1250 fajtájával. Délnyugat-Ázsiából származik, de vad változatai szinte mindenhol megtalálhatók. Kínában és Indiában szívbetegségek és reuma ellen használták. Szerepelt Hammurapi törvénykönyvében is. Az egyiptomiak a világegyetem jelképét látták benne, és áldozati növényként is alkalmazták. Az örökkévalóság jelképeként freskókon ábrázolták, és jutott hagyma majdnem minden piramisba, még Ramszesz szarkofágjában is találtak belőle a régészek. Görögországban a gyógyító erején túl abban is hittek, hogy javítja a fizikai erőnlétet, így közkedvelt „doppingszer” volt az olimpiákon, hagymakúra formájában külsőleg és belsőleg is alkalmazták. Az ókori Rómában az első lejegyzett gyógyszerként használták a hadszíntereken. Mivel hosszan tárolható, már a vikingek is fogyasztották, és az Újvilágba is eljutott a Mayflowerrel.
A régiek szerint a hagyma van olyan értékes, mint egy egész gyógyszertár, ajánlották megfázásra, szemölcs ellen, nyákoldásra, torokgyulladásra, ízületi fájdalmak és álmatlanság ellen. Az ásványi anyagok közül kalciumot, foszfort, káliumot, nátriumot, magnéziumot, vasat, rezet és cinket tartalmaz, valamint C-, B1- és B6-vitamin, folsav és biotin van benne. A hagyma segíti az emésztést, megelőzi az érelmeszesedést, jó a megfázásra, az asztmára és a hörghurutra. Az utóbbi évek kutatásai szerint rendszeres fogyasztása csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, a hagymafélékben található flavonoidok pedig a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben nyújtanak védelmet. A naponta fogyasztott hagyma csökkenti a csontritkulás lehetőségét, növeli a csontsűrűséget. Egyike azon kevés zöldségféléknek, amelyek főzve is igen értékesek.
Sejtjei szeletelésekor összehúzódnak, a bennük lévő allináz enzimből és szulfidokból kénsav keletkezik, ami rendkívül bomlékony gázként hamar az ember szemébe jut, és irritálja a könnymirigyeket.
Magyarországon több hagymafajta is őshonos, főleg vadon növő fajták. A 18. század folyamán a népi nemesítés eredményeként megszületett a makói vöröshagyma; a szelekció folyamatában minden helyi kertész részt vett. A makói termesztési eljárás titka a nagyobb méretű dughagymák hőkezelése, szárítása. Rendkívüli népszerűségének oka a nagy mérete mellett a kiváló színe, íze, illata volt. A hungarikumként számontartott hagyma termőterülete napjainkban sajnos egyre fogyatkozik. Ennek hátterében főként az olcsó ázsiai hagymák elterjedése, az aszályos időjárás, illetve az öntözőrendszer-kiépítettség hiánya okozta gazdálkodási nehézségek állnak.
A makói és a környéki őstermelők jelenleg is bizakodva dolgoznak a nagy múltú hagymafajta megmentésén.
A kora tavaszi jó idő beköszöntével éledezik a természet, az első ehető növényeink közé tartoznak a hagymafélék. Ezek közül talán a legismertebb a medvehagyma, amelyet sokféle módon használhatunk fel sütéshez-főzéshez, gyűjtése pedig remek közös programot kínál a család vagy barátok társaságában egy erdei séta során.
A napokban indul a szezonja,
és körülbelül egy hónapon keresztül tart. Bárki által szedhető két kilogramm per fő mennyiségben, csupán némi háttérismeret szükséges hozzá. Egy tőről maximum a felét szedjük le, hogy megfelelően tudjon szaporodni, és a következő évben is zöldellő erdei szőnyeg várjon minket. A gyöngyvirággal összetéveszthető, de attól eltérően a levelei erősen fokhagymaillatúak, illetve hosszúkásak (a gyöngyvirágé pedig rövidek, szélesek, tojásdad alakúak). Felismerésének a legbiztosabb módja, ha kissé megdörzsölve kellemes fokhagymaillatára támaszkodunk. Alapos mosás után készülhet belőle krémleves, pogácsa, pesztó és megannyi más finomság. Biztos, hogy a családi asztal körül mindig örömmel fogadják a tavasz hírnökét.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
Az Országos Étteremhéten 218 vendéglő vesz részt, jelentős részük benne van a hazai top 100-ban.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
A TV2 dokurealityje, A mi történetünk negyedik adásából kiderül, hogyan tudta termőre fordítani a gyerekkori traumáit a mára kétdiplomás Kecskés Evelin, és a ceglédi gazdálkodócsalád, Siposék egy napjába is bepillanthatunk.
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
