Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Erdély uralkodói majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot. A gyulafehérvári palota februárban ingyen látogatható.
Hétfőtől látogatható az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelye, a felújított fejedelmi palota Gyulafehérváron,
amely először nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt
– jelentette be közleményében az épületben berendezett múzeum.
Erdély és Gyulafehérvár egyik legjelentősebb műemlék épületében az Erdélyi Fejedelemségek Múzeumát rendezte be jelenlegi tulajdonosa, a gyulafehérvári önkormányzat. A tavaly alapított, a polgármesteri hivatal alá rendelt intézmény kivételesen hétfőn nyitja meg kapuit a látogatók előtt, bár a hét első napján jellemzően zárva lesz. Az alaptárlat februárban ingyen látogatható – közölték.
Az állandó kiállítás a gyulafehérvári vár és a palota szempontjából fontos történelmi korszakokat, kulcseseményeket ismerteti, az egyes korokban történt átalakulását illusztrálja. Egyes történelmi személyiségeket is bemutat, akik „virtuális kurátorként” vezetik végig a látogatókat a termeken.
Ezek közül a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban eltemetetett Jagelló Izabella magyar királynét említik, aki ottléte alatt reneszánsz központot épített ki a palotában.
A későbbiekben két újabb tárlat is nyílik,
ezek Erdély történelmének jeles személyiségeire – fejedelmeire, fejedelemasszonyaira, kormányzóira – összpontosítanak.
A fejedelmi palota felújítása 2018-ban kezdődött uniós támogatással, és bár 2021-ben be kellett volna fejezni, csak tavaly decemberben sikerült elkészülni a munkával. A kezdetben ötmillió euróra becsült beruházásból négymilliót állt az EU, a jelentős többletköltséget a helyi önkormányzat fedezte.
A helyi sajtó korábbi közlése szerint a felújítás során a termekben 16. századi rokokó falfestést is találtak. A gyulafehérvári várban található értékes műemlék 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16-17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját.
Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került.
Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot.
„Magától értetődik, hogy a fejedelmek rezidenciája fontos szerepet töltött be Erdély politikai életében. Ennek a szakasznak történelmi fontossága érdekében szem előtt kell tartsuk, hogy az akkori palotához tartozott a három belső udvar és a mai püspöki palota épülete. Komoly bővítési és díszítési munkálatokat végeztek a komplexum épületein, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek idejében. A palotának olyan neves lakói voltak, mint Izabella királyné, Báthory Zsigmond fejedelem; Vitéz Mihály, aki egyesítette Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet; Bethlen Gábor fejedelem, akinek idejében Gyulafehérvár elérte virágzásának aranykorát” – fogalmaz dr. Roșu Tudor történész Gyulafehérvár önkormányzatának honlapján.
A főbejárat mellett, az északi oldalon egy nagy dombormű látható, amelyen Vitéz Mihály egy trónon ülve kenyeret és sót fogad el a néptől. A domborművet Horia Flamîndu készítette, és 1975-ben volt felavatva, amikor a Vitéz Mihály-féle egyesülés 375. évfordulója volt Romániában. A XVIII. század elején a palota osztrák tulajdonba kerül.
Az osztrákok visszaszolgáltatták a nyugati részt a katolikus püspökségnek, a keleti részt pedig átvette az osztrák hadsereg.
Az épület nagyobb részét kaszárnyává alakították, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta.
Az épületegyüttes katolikus egyháznak visszajuttatott keleti szárnya ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Az 1918-as román egyesülés után az épület a román hadsereg tulajdonába kerül. A palota napjainkban csak kétharmada a volt fejedelmi rezidenciának. Ez a műemlék – így feldarabolva is – egyedi Erdély területén, és modellként szolgált a késő reneszánsz épületeinek.
A gyulafehérvári fejedelmi palota műemlék Romániában, Fehér megyében.
Gyulafehérvár történelmi központjának részeként javasolt világörökségi helyszín.
Jelenleg az építmény védett, a szakemberek pedig folyamatosan eredeti nagyságának rejtett nyomait vizsgálják.
MTI/albaiuliaqr.ro/Mandiner
Nyitókép: albaiuliaqr.ro