Erdély uralkodói majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot. A gyulafehérvári palota februárban ingyen látogatható.
Hétfőtől látogatható az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelye, a felújított fejedelmi palota Gyulafehérváron,
amely először nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt
– jelentette be közleményében az épületben berendezett múzeum.
Erdély és Gyulafehérvár egyik legjelentősebb műemlék épületében az Erdélyi Fejedelemségek Múzeumát rendezte be jelenlegi tulajdonosa, a gyulafehérvári önkormányzat. A tavaly alapított, a polgármesteri hivatal alá rendelt intézmény kivételesen hétfőn nyitja meg kapuit a látogatók előtt, bár a hét első napján jellemzően zárva lesz. Az alaptárlat februárban ingyen látogatható – közölték.
Az állandó kiállítás a gyulafehérvári vár és a palota szempontjából fontos történelmi korszakokat, kulcseseményeket ismerteti, az egyes korokban történt átalakulását illusztrálja. Egyes történelmi személyiségeket is bemutat, akik „virtuális kurátorként” vezetik végig a látogatókat a termeken.
Ezek közül a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban eltemetetett Jagelló Izabella magyar királynét említik, aki ottléte alatt reneszánsz központot épített ki a palotában.
A későbbiekben két újabb tárlat is nyílik,
ezek Erdély történelmének jeles személyiségeire – fejedelmeire, fejedelemasszonyaira, kormányzóira – összpontosítanak.
A fejedelmi palota felújítása 2018-ban kezdődött uniós támogatással, és bár 2021-ben be kellett volna fejezni, csak tavaly decemberben sikerült elkészülni a munkával. A kezdetben ötmillió euróra becsült beruházásból négymilliót állt az EU, a jelentős többletköltséget a helyi önkormányzat fedezte.
A helyi sajtó korábbi közlése szerint a felújítás során a termekben 16. századi rokokó falfestést is találtak. A gyulafehérvári várban található értékes műemlék 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16-17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját.
Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került.
Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot.
„Magától értetődik, hogy a fejedelmek rezidenciája fontos szerepet töltött be Erdély politikai életében. Ennek a szakasznak történelmi fontossága érdekében szem előtt kell tartsuk, hogy az akkori palotához tartozott a három belső udvar és a mai püspöki palota épülete. Komoly bővítési és díszítési munkálatokat végeztek a komplexum épületein, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek idejében. A palotának olyan neves lakói voltak, mint Izabella királyné, Báthory Zsigmond fejedelem; Vitéz Mihály, aki egyesítette Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet; Bethlen Gábor fejedelem, akinek idejében Gyulafehérvár elérte virágzásának aranykorát” – fogalmaz dr. Roșu Tudor történész Gyulafehérvár önkormányzatának honlapján.
A főbejárat mellett, az északi oldalon egy nagy dombormű látható, amelyen Vitéz Mihály egy trónon ülve kenyeret és sót fogad el a néptől. A domborművet Horia Flamîndu készítette, és 1975-ben volt felavatva, amikor a Vitéz Mihály-féle egyesülés 375. évfordulója volt Romániában. A XVIII. század elején a palota osztrák tulajdonba kerül.
Az osztrákok visszaszolgáltatták a nyugati részt a katolikus püspökségnek, a keleti részt pedig átvette az osztrák hadsereg.
Az épület nagyobb részét kaszárnyává alakították, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta.
Az épületegyüttes katolikus egyháznak visszajuttatott keleti szárnya ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Az 1918-as román egyesülés után az épület a román hadsereg tulajdonába kerül. A palota napjainkban csak kétharmada a volt fejedelmi rezidenciának. Ez a műemlék – így feldarabolva is – egyedi Erdély területén, és modellként szolgált a késő reneszánsz épületeinek.
A gyulafehérvári fejedelmi palota műemlék Romániában, Fehér megyében.
Gyulafehérvár történelmi központjának részeként javasolt világörökségi helyszín.
Jelenleg az építmény védett, a szakemberek pedig folyamatosan eredeti nagyságának rejtett nyomait vizsgálják.
MTI/albaiuliaqr.ro/Mandiner
Nyitókép: albaiuliaqr.ro
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Szerencsére a szomszédok meghallották az otthon lévő asszony segélykiáltását.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Új ügyvezetők, felszívódott cégek, kirámolt irodák – az elmúlt évek legnagyobb baloldali korrupciós botrányáról rántja le a leplet az Akta.
Felzabáltuk a Retro Büfét, de legalábbis egy szeletét, mert miközben a helyiség apró, a kínálat akkora, hogy nem győztünk csodálkozni. Interjú és hamburger-teszt következik!
