Romantikus elképzelés, hogy változatlanul megmaradjanak a romjaink – tudjuk meg Marthi Zsuzsától, aki a történelmi kontextus mellett elárulta azt is, hogy a nyertes pályamű őrzi a középkori épületegyüttes szakrális jellegét.
Tavaly, 2023 decemberében hirdették ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázat eredményét, amivel minden bizonnyal
markáns, új irányt vesz az emblematikus rom sorsa,
ugyanakkor a tervezett felújítások vitákat is kiváltottak. Lapunk Marthi Zsuzsát, Zsámbék főépítészét kérdezte a nagyszabású tervekről, kritikákról és lehetőségekről.
Zsámbék városvezetése a Premontrei renddel közösen több évtizede lobbizik, hogy forrást szerezzen a templom és kolostorrom megújítására: a közelmúltban alkottak új városfejlesztési programot, a helyiek széleskörű bevonásával fórumokat, piknikeket, szakmai konferenciákat tartottak, így a templom ügye is újból terítékre került. Ekkor, az egyik konferencián került először kimondásra:
ha a rom nem kerül tető alá, akkor az 50 év múlva elpusztul.
Azt is megfogalmazták a szakemberek, hogy a létesítmény fenntartható működtetése érdekében „a műemlékfelújítás tervezési programját komplex módon kell megközelíteni, mert nem csak építészeti probléma annak felújítása”.
Marthi Zsuzsa elmondta: „A város nagy álma, hogy a templommal legalább tervezési szinten el lehessen kezdeni foglalkozni, 2020-ban valósult meg, amikor az Önkormányzat a fejlesztés előkészítésére pályázat útján 300 millió forintot nyert el.”
Nincsen csodaszer, tetőre van szükség
Felvetettük, hogy a szkeptikus hangok a megújításban egyenesen a tönkretételt látják, és tartanak egy, a diósgyőri váréhoz hasonló blamától. Arról, hogy mi a fő különbség a kettő projekt között, a szakember leszögezte: „nincs olyan épületkonzerválási megoldás vagy csodaszer, ami végérvényesen megállítja ezeknek a több százéves romoknak a pusztulását, ha azok nem kerülnek tető alá.
Azok a beavatkozások, amelyek fedés nélkül akarnak konzerválni egy romot, a pusztulási folyamatot csak elhúzzák időben,
de nem akadályozzák meg.” Megtudjuk, hogy fedés nélkül az erózió hatása ezen éghajlati övön erős, a fagy és a szél elporlasztja a köveket, ami idővel az utólagos állagmegóvást biztosító építőanyagokat is kikezdi, így ezek cseréje is a rom további roncsolásával jár.
„A diósgyőri vár helyreállításának előzményeit nem ismerem, de az biztos, hogy minden műemlékfelújítási projekt egyedi megközelítést és egyedi megoldásokat igényelnek”
– fűzi hozzá az építész. Kis gyorstalpaló: minden projektfejlesztés sikerességét, mivel az egy sokszereplős bonyolult folyamat, a tervezői munka minőségén túl más is befolyásolhatja, amire nem is gondolnánk. Ilyen lehet akár egy rosszul megírt közbeszerzési ajánlatkérés, az előkészítési szakaszra tervezett elégtelen pénz és időigény, vagy a tervezési program hiányosságai. Ezek a kockázatok akkor csökkenthetők, ha fel tud állni egy olyan összeszokott csapat, amely ezeket profin és rutinosan koordinálja.
Romantikus elképzelés, hogy változatlanul megmaradjanak a romjaink
A másik probléma, sorolja Marthi Zsuzsa, hogy a jelen kori építési technológiák már mások, mint a középkorban: akkor több emberöltő volt egy ilyen, kézi erővel megvalósuló építkezés ideje, furcsa lenne a mai jogszabályi környezetben egy építkezést erre az időtávra tervezni. Nem lehet tehát elvárni, „hogy a műemléki rekonstrukció eltérő peremfeltételek mellett azonos végeredményt hozzon, így az sem reális elvárás, hogy változatlanul maradjanak meg romjaink, lássuk be, ez egy igen romantikus elképzelés.”
A zsámbéki templom- és kolostoregyüttes tervezésének előkészítésekor nagy segítség volt, hogy egy részletes 800 oldalas tanulmányra támaszkodhattak, így megalapozott szakszerű döntéseket hozhattak.
Kis leckét is kaptunk a műemlékvédelem történetéből: a 20. század közepéig egyedüli jó megoldásnak tekintették a romépületek védelmében a visszaépítést, csak ezt követően
a modernizmus térnyerésével alakult ki az a szemlélet, hogy a romot akként kell megőrizni, bemutatni, ahogy vannak,
vagy olyan védőépülettel kell ellátni, ami a mai kortárs építészeti jegyeket hordozza.
Nem akartak idegen identitást adni a romtemplomnak
A fenti szemlélet a 20. század végével megfordulni látszik, több okból: egyrészt rájöttek, hogy a 20. század közepétől a konzervált romok mára jelentősen tovább pusztultak. Kudarccal végződtek azok a megoldások is, amikor kortárs védőépület vagy tető alá került egy rom, mert ezek a szerkezetek statikai okokból sokszor robosztusak,
a modernkori építéstechnológia miatt bántóan idegen identitást adnak a történelmi korokat idéző, kézműves jellegű műemléképületnek,
különösen, ha az templom, és a szakrális geometria szerkesztési elveit hordozza, ráadásul a kortárs építészeti trendek 30-50 év alatt merőben megváltoznak, elavulnak, tehát a felújítást ennyi idő után lehet elölről kezdeni.
„A zsámbéki templom és kolostorrom esetében is pont ezt szerette volna elkerülni a projektgazda Önkormányzat. A műszaki előkészítő tanulmány bebizonyította, hogy az Öregtemplom falainak állékonysága erősen leromlott, annak megerősítése és
a rom befedése elkerülhetetlen, viszont kortárs építészeti megoldásokkal nem kívánt az ikonikus romnak új identitást adni”
– összegez a főépítész.
Történelmi kontextus és fenntarthatóság
Marthi Zsuzsa szerint fontos rámutatni a történelmi kontextusra, hiszen Zsámbék „része annak a régiónak, amely magába foglalja a Pilist, Esztergomot, Visegrádot, Budát, Szikambriát és Székesfehérvárat, amely térség a magyar államalapítás és az egyháztörténet kezdetének kiindulópontja”. Zsámbékon a 13. század második felében jelentős gazdasági és társadalmi innováció zajlott le: ekkor tértek át a mezőgazdaságban a háromnyomásos földművelésre, így
a helyben maradó települések ekkor szilárdulhattak meg,
és az így létrejövő birtokviszonyokra alapulóan kialakulhatott egy új államrend, valamint a szellemi és kulturális élet alapját képező keresztény egyházak is megtelepedhettek.
„Zsámbék, mint település, és annak jelentős műemlékegyüttese mementója ennek a magyar történelem számára jelentős korszakváltásnak,
ez pedig meghatározta a fejlesztési program fő célját, hogy a rekonstrukcióval a kornak leginkább megfelelő módon legyen visszaidézhető és bemutatható az államalapítás egyik legfontosabb éppen maradt emléke” – hívja fel a figyelmet a szakember.
A megújítási projekt nagy kihívása még a fenntarthatóság volt, hogy annak működtetése is rentábilis legyen, ezért fontos, hogy az idelátogatók időt töltsenek el itt, és az megfelelő bevételt is teremtsen, így
élményszerű képet kapjanak a történelmi korszakról, amelyet interaktív kiállítóterek, kőtár, valamint előadóterem létesítésével szeretnének elérni.
Teljes volt az összhang, hogy melyik a legjobb terv
A pályázatról megtudtuk: összesen 23 pályamű érkezett, és teljes volt az összhang a bíráló bizottságban, hogy melyik a legjobb: a KÖZTI Zrt. csapata, Tima Zoltán és Kelemen Bálint vezető tervezőkkel az élen készítették el a győztes tervet, amely több tekintetben is elnyerte a zsűri kizárólagos tetszését. A pályázaton 2. helyezettet nem állapítottak meg, és két megosztott 3. helyezett lett.
A nyertes pályamű először is, „a templom és kolostor együttes rekonstrukcióját helyesen, vagyis az építéskori szerkezetek kiegészítéseit gondos épületrestaurátori beavatkozással, míg
a hiányzó kiegészítéseket pedig olyan kortárs elemekkel ötvözve oldja meg, amely hű az épületegyüttes középkori karakteréhez”
– tudatosítja az építész.
A nyertes pályamű őrzi a középkori épületegyüttes szakrális jellegét
A győztes terv részleteit illetően a főépítész többek között kiemeli, hogy a hiányzó részek kiegészítését téglával oldják meg, amely lehetővé teszi az eredeti építőanyagtól a megkülönböztetést, de egyedi gyártással megőrizhető annak kézműves jellege: mivel a mai kor építési technológiája nem teszi lehetővé az eredeti építési mód alkalmazását, ezért törvényszerűen csak kortárs lehet, de
nem alkalmazza a mai kor szélsőséges kortárs építészeti jegyeit, alázattal őrzi a középkori épületegyüttes szakrális jellegét.
A tervezett funkciókat a terv kompakt módon, a kolostorban, annak tömegrekonstrukciójával oldja meg. Ez lehetővé teszi a kor szerinti eredeti épülettömeg visszaállítását és bemutatását, nem szükséges megbolygatni többszáz sírhelyet, és
az elrendezés nem borítja fel a projekt települési szövetbe illesztését sem.
Az ütemezett megvalósíthatósága is biztosított: már első ütemben lehetőség nyílik a leginkább fontos állagmegóvási munkálatok elvégzésére, és a projektfejlesztés fokozatos megvalósítására – mondja Marthi Zsuzsa főépítész.
Nyitókép: Látványterv, KÖZTI
A román állam bő száz éve dolgozik a magyar vonatkozású műemlékek megszerzésén és románosításán. A restitúcióról rég kiderült, hogy csak porhintés, s most új ötlettel álltak elő Románia legértékesebb, katolikus alapítású könyvtára, a Batthyáneum végleges bekebelezésére is.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
A Tisza Párt vezetője „borzalmas állapotokat” emlegetett a tiszadobi gyermekotthon kapcsán, aztán szembejött a valóság.
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
Az országos múzeumokról való döntés a kormány kompetenciája.
A helyi ruszin nemzetiségi önkormányzat vállalta, hogy felújíttatja a több évtizede parlagon heverő halottaskocsit.
„Legalább összekapcsolódik az igazságszolgáltatástól, jogszolgáltatástól való megszabadulás Orbán Viktor nevével” – írta a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
