A költő kétszáztizenötödik születésnapján bemutatunk egy csokor olyan filmet, amelyek megpróbálták a lehetetlent: feldolgozni a műveit – vagy éppen az életét – a XIX. századi amerikai költőnek.
Krupincza Mia és Varga Mátyás írása
Igazán jó Edgar Allan Poe adaptáció valahogy még nem készült. Viszont, most, a költő kétszáztizenötödik születésnapján bemutatunk egy csokor olyan filmet, amelyek megpróbálták a lehetetlent: feldolgozni a műveit – vagy éppen az életét – annak a XIX. századi amerikai költőnek, akinek a műfajteremtő novelláinál csak a romantikus, vagy épp a gótikus versei a kedveltebbek.
A leghíresebb Poe feldolgozások talán Roger Corman Poe filmjei, legfőképpen az a hat, amelyet a kor legendás színészével, Vincent Price-szal együtt csinált. A hat gótikus történet – Az Usher-ház bukása, A kút és az inga, Rémtörténetek, A holló, A kísértetkastély és a Ligeia sírboltja – nem más, mint egy profi rendező és egy hasonlóan profi színész kísérletezése azzal, hogy mi is lehet Poe. Egy vérfagyasztó gótikus horrort kérsz? Megkapod. Egy humoros párbajt két mágus között? Szintén megkapod.
A kísérletezés 1960-ban kezdődött. Roger Corman már befutott rendező volt, 25 filmmel a háta mögött – ne feledjük, Hollywood azon korszaka ez, amikor még nem szántak több évet vagy épp évtizedet egy-egy filmre, Corman például 5 év alatt „tudta le” az első 25 filmjét. A rendező mellett Price is már „húzónévnek” számított (például már elkészítette a Sárkányvár asszonyát (Dragonwyck) című filmet Joseph L. Mankiewiczzel, vagy épp a A viaszbabák házát (House of Wax) André de Tothtal, azaz Tóth Endrével, ami az első színesfilm volt 3D-ben. De hasonlóképpen „túl volt” már a Tízparancsolaton is, Cecil B. DeMille rendezésébe, Charlton Hestonnal.) Egy szó, mint száz,
mindkét művész már pályája teljében volt, amikor egymásra találtak.
Az első kettő film, az Usher ház bukása és a Kút és az inga még relatíve klasszikus feldolgozásnak mondható, Richard Matheson (Spielberg egyik első filmjének, a Párbajnak a forgatókönyvírója!) egy-két kisebb változtatástól eltekintve hűen adaptálta Poe műveit, amelyek szinte azonnal nagy sikerek lettek.
Az első két filmben Corman vett két novellát Poetól, s egészestés filmet készített belőlük, a Rémtörténetek esetében viszont csavart egyet: vett három novellát, s egy antológiafilmet gyártott (amely igazából bármilyen furcsának is tűnjön visszatekintve, nem volt szokatlan a korban, vegyük csak példának a másik híres Poe antológiát, a Különleges történeteket (Spirits of the Dead), amelyben egy szegmenst Fellini rendezett). A film már egy átmenet volt egy „rendes” adaptáció és egy átdolgozás között.
Corman rövidfilmhármasában megtalálható a Poe névjegyévé vált émelyítően eleven horror,
viszont már elkezdett kísérletezgetni a komédia és Poe párosításával, ami legfőképpen A fekete macska szegmensben mutatkozik – s ami a ciklus következő filmjében teljesedik ki.
Ugyanis az 1963-as Holló című filmnek meglehetősen kevés köze van az eredeti vershez, mivel Matheson eleinte nem tudott mit kezdeni azzal, hogy nincsen igazán narratív szál Poe leghíresebb művében,
s mivel az egész alaphelyzetet, miszerint versből ír egészesés filmet viccesnek találta, írt egy komédiát,
melyben persze, idéznek a túlzás nélkül legendás versből, valamint felelevenítik a nyitányát, abból alig valamit tartott meg, s inkább két mágus rivalizálására és egy cafka nőre hegyezte ki azt (helló, „angyal-néven szép Lenóra”!). Egyébként, szerepel benne Peter Lorre – magyar nevén Löwenstein László – aki olyan klasszikusokban szerepelt, mint a Casablanca, vagy épp A máltai sólyom, de szintén feltűnik a filmben az akkor szemtelenül fiatal Jack Nicholson is. Röviden, nem túl sok „autentikus” Poe maradt a filmben, viszont egy nagyon érdekes és felettébb szórakoztató egyvelege lett a gótikus-mágikus komédiának, amely műfajban nem túl sok filmet talál a kíváncsi ember.
A kísértetkastély a legkevésbé Poe-s a hat filmből. Sőt, annyira nem Poe-s, hogy bár mindenki a Corman Poe-ciklusának tartja, valójában sokkal fontosabb szerepe van a filmtörténelemben: ez az első nagyszabású H.P. Lovecraft adaptáció, ugyanis a film csak címében tartalmaz Poe-t, valójában a Charles Dexter Ward esete című Lovecraft novellának a feldolgozása – és (talán emiatt?)
a leghorrorisztikusabb a hét filmből.
A vörös halál álarca, valamint a Ligeia sírboltja már jóval Poe-sabb, bár módosítások itt is akadtak: Ligeia esetén például túl rövid volt a novella, így Robert Towne forgatókönyvíró (aki egyébként Polanski Kínai negyed című filmjét is írta) kiegészítette az eredeti Poe művet mesmerizmussal és nekrofíliával, amely – saját bevallása szerint – „hátborzongató elképzelés, de tökéletesen megfelel Poe-nak”.
Edgar Allen Poe Edgar Poe néven látta meg a napvilágot a massachusettsi Bostonban, 215 évvel ezelőtt, 1809. január 19-én. Szülei halála után John és Frances Allan nevelte, bár hivatalosan sosem fogadták örökbe. A Virginiai Egyetemen töltött egy éve és a katonai pályára tett kísérlete után Poe és az Allan család eltávolodott egymástól.
A feljegyzések szerint írói pályafutása szerényen kezdődött: a Tamerlane and Other Poems című kötete 1827-ben név nélkül, „egy bostoni” aláírással jelent meg. Ezután fordult Poe a próza felé, és fokozatosan a romantika meghatározó alakjává vált.
Poe leginkább misztikus, hátborzongató történeteivel vált ismertté, de őt tartják a detektívregény „atyjának” is is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is kipróbálta magát. Azon első amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni: emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött. További érdekesség, hogy munkássága nemcsak a világirodalomra gyakorolt nagy hatást, de olyan tudomáynokra is, mint a kozmológia vagy a kriptográfia.
Poe halála is épp olyan rejtélyes és felkavaró, mint amilyen egész élete és munkássága volt. 1849. október 7-én, Baltimore-ban hunyt el, halálának pontos oka a mai napig ismeretlen. Életviteléből fakadóan többen gyanakodtak idült alkoholizmusra, kábítószerekre, agyrázkódásra, kolerára, szívrohamra, veszettségre, TBC-re, de öngyilkosságra is.
Legismertebb művei: A fekete macska, Az Usher-ház bukása, A Morgue utcai kettős gyilkosság, Kút és inga, A vörös halál álarca, A holló, Lenóra, Lee Annácska
Nem meglepő mód a 21. századi filmek sorában is Poe egyik legismertebb költeményéhez, A hollóhoz nyúltak elsőként, legalábbis, ami a címadást illeti. Mert maga a történet több ismert Poe-novellát is magába foglal.
A produkciót egyébként részben Magyarországon forgatták.
A 2012-es amerikai bűnügyi thriller nyitójelenetében rögtön egy olyan 19. századi baltimore-i gyilkosság tárul a szemünk elé, ahol egy nőt találnak holtan az otthonában a padlóra borulva. Miközben a rendőrök a gyilkos menekülési útvonalát keresik, a kéményben egy második holttestre is rábukkannak, akit az áldozat 12 éves lányaként azonosítanak. Az ügy több kérdést is felvet, főként amiatt, mert a ház belülről zárva volt. Az esetet egy ismert nyomozó, Emmett Fields (Luke Evans) kapja meg, aki némi gondolkodás után rájön, hogy a bűntény számos hasonlóságot mutat Edgar Allan Poe Gyilkosságok a Morgue utcában című novellájával.
Miután az író riválisának holttestét kettévágva találják meg, – a Kút és inga című novellában foglaltakhoz hasonlóan – a rendőrség bevonja a nyomozásba Poe-t. Az események pedig ezután még inkább felpörögnek. Az író szerelmét, Emilyt (Alice Eve), édesapja álarcos báljáról elrabolják. Természetesen a helyszín nem véletlen, a tettes A vörös halál álarca című történetre játszik rá. Ezt követően a gyilkos egy üzenetben gúnyolódni kezd Poe-val, követelve, hogy a novellista írjon és adjon ki egy új történetet. De a balszerencsés események sora itt még nem ér véget: Poe lakását felgyújtják azok, akik szerint a gyilkosságokat újságírói céljaira használja fel, és kénytelen Fieldshez költözni.
A szálak végül Poe lapjának a szerkesztőségébe vezetnek, ahol a történet csúcspontján az írónak élet és halál között kell választania, és
mivel a misztikus történetek nagymesteréről van szó, a végkifejlet sejthető.
A Netflixen 2022 elején debütált Scott Cooper gótikus thrillerje Christian Bale-lel és Harry Mellinggel – akit a Harry Potter-filmekből ismerhetünk – a főszerepekben. A film alapját Louis Bayard regénye adta.
A történet szerint a Bale által alakította veterán nyomozó és a fiatal, még a hírnév előtt álló Edgar Allan Poe együttes erővel erednek egy sorozatgyilkos nyomába miután a West Point Katonai Akadémián az egyik kadétot egy hajnalon felakasztva találnak.
Az áldozatnál talált dokumentumok fekete mágiára és okkultizmusra utalnak.
Az áldozat mellkasán ejtett vágás és a hiányzó szív miatt az öngyilkosságot azonnal kizárják, így kerül a képbe Augustus Landort, hogy a gyilkos nyomára bukkanjon. Landort segítségére a fiatal Edgar Allan Poe siet, aki sajátos látásmódjával, a költészet felől közelítve olyan dolgokat is kiszúr, amik felett a nyomozó figyelme elsiklik.
Közös nyomozásuk pedig vérfagyasztó eredményre fut ki, még hogyha a kutakodást a filmben kissé el is nyújtják. Aki szeret borzongani, és a szürke, téli hangulat sem nyomja meg, élvezni fogja ezt a kosztümös alkotást.
A Halványkék szemek után a Netflix egy nyolcrészes minisorozatot is ráépített Edgar Allen Poe műveire. A szolgáltató 2023 őszén rukkolt elő az Usher-ház bukása című produkcióval, amelyet Mike Flanagan rendezett. A Flanagannel való közös munkától ugyanis sokat reméltek, hiszen az alkotóért olyan nevek rajonganak, mint Stephen King vagy Quentin Tarantino, és az elmúlt hat év alatt öt sorozatot gyártott a streaming csatornának. Olyan alkotásokkal bizonyított már, mint a Hill-ház szelleme, a Mise éjfélkor vagy az Éjféli klub.
A rendező most is jó érzékkel nyúlt hozzá az irodalmi művekhez.
Flanagan tulajdonképpen csak kiindulási alapként használta fel Poe-novelláit és költeményeit, és ezeket fűzte fel egy közös történetszálra.
Az alapsztori szerint Roderick Usher, a gátlástalan, gyógyszeriparban utazó üzletember ahogy életének végéhez közelít, sorra elveszíti családtagjait is: gyermekei rejtélyes körülmények között, nemegyszer hatalmas kínok között lelik halálukat.
Usher és ikertestvére talán a gyász, talán a tetemes feladatok miatt sokáig nem jön rá, hogy mi állhat a famíliát sújtó átok mögött. Mígnem egyszer csak bevillan az a bizonyos szilveszter éjjel, mikor a sorsuk pozitív fordulatot vett, és mint később kiderül, alkut kötöttek az ördöggel. Az alku lényege pedig az volt, hogy az Usher-ház mindaddig tündökölni fog és minden baj elkerüli, míg Roderickék életük teljében lesznek.
Viszont mikor közelít haláluk órája – mivel ikrek együtt kell távozzanak is e földi világból – valamennyi leszármazottuk is jobb létre szenderül, mivel az egyezség értelmében véget kell, hogy érjen a vérvonaluk. Roderick utolsó óráiban ebbe avatja be azt az ügyészt is gyermekkora helyszínén, aki évekig azon dolgozott, hogy fülön csípje az emberkísérletekben is utazó mágnást.
A minisorozat egyben a showrunner búcsúja is a Netflixtől.
A produkció amellett, hogy jócskán bővelkedik véres jelentekben, nem mentes a devianciáktól és a woke-elemektől sem.
Usher szinte minden gyermeke érintett valamilyen függőségben vagy valamely szexuális kisebbség tagja. S bár a woke-szálak már korunk társadalmával csengenek össze a sorozatban, mégis hozzájárulnak ahhoz, hogy a Poe-ra jellemző baljós, gótikus világ megelevenedjen előttünk, modern színfalak között.
***
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Vajon mit tennénk, ha azt a diagnózist kapnánk, hogy már csak hónapjaink vannak hátra? A Netflix Éjféli klub című sorozatának hősei azután kezdenek el igazán élni, hogy kimondják rájuk a „halálos ítéletet”.
Nyitókép: Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
