„További öt év letöltendőt kaptam” – Demeter Szilárd marad a PIM élén

Október 18-án megjelent a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) honlapján az a pályázati hirdetmény, amelyet az intézmény főigazgatói tisztségének betöltésére írtak ki. A dokumentumban foglaltak alapján a jelentkezőknél előnyt jelent a magyar irodalom külföldi megismertetésében szerzett jártasság, továbbá nemzetközi kapcsolatokkal való rendelkezés az irodalom és a gyűjtőkör tekintetében hasonló szakmai profilú muzeális intézmények élén.

Emellett fontos szempont a „jó kapcsolatteremtő, érdekegyeztető és kommunikációs készség”, valamint „a magyar és egyetemes eszmetörténetben szerzett jártasság”. 

Demeter Szilárd jelenlegi főigazgató a Mandineren jelentette be, hogy ismét megpályázza a pozíciót. 

„Úgy döntöttem, hogy ismét megpályázom a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói tisztségét. A pályázat nyitott, bárki benevezhet, aki megfelel a fenntartó által megfogalmazott feltételeknek” – fogalmazott korábban Demeter.

Mint írta: „Nézzük a tényeket: ezelőtt öt évvel, 2018 decemberében kezdtem a munkát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2019 februárjában pályázat útján nyertem el a főigazgatói tisztséget. Vagyis elemi matematika: lejár az öt év. A fenntartó minisztérium annak rendje és módja szerint tehát kiírta az új mandátum elnyeréséhez szükséges pályázatot. Széleskörű konzultáció után (család, kollégák, főnökeim, szakmai partnerek – a sorrend nem véletlen) úgy döntöttem, hogy ismét megpályázom a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói tisztségét.”

Hozzátette: ugyanazt vallja, amit öt évvel ezelőtt, azaz, ha valaki jobb pályázatot tesz le az asztalra, mint ő, akkor az első lesz, aki beáll mögé és támogatja, „mert azzal csak nyer a magyar irodalom és a magyar kultúra, és ez a legfontosabb”. 

Demeter Szilárd újrázik a PIM élén

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közelmúltbéli közleménye szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetői pozíciójára kiírt pályázati felhívás benyújtási határideje 2023. november 16-án 17 órakor lejárt. „A vezetői posztra egyetlen pályázat érkezett, benyújtója Demeter Szilárd Csaba” – állt a közleményben, amely alapján szinte biztosra vehető volt, hogy Demeter újrázik majd. Ma azonban Csák János miniszter hivatalosan is bejelentette: 

„A pályázati kiírásra Demeter Szilárd Csaba egyedüli jelentkezőként nyújtotta be vezetői koncepcióját, amelyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt. A miniszter elfogadva a bizottság ajánlását újabb öt évre bízta meg Demeter Szilárd Csabát a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói teendőinek ellátásával” – áll a PIM közleményében.

– erősítette meg lapunknak Demeter Szilárd.

A főigazgató hozzájárult pályázatának nyilvánosságra hozatalához, mely megtekinthető a ezen a honlapon.

A régi-új igazgató győztes pályázatának rövidtávú tervei közt szerepel 2024-ben a PIM 70. születésnapi programsorozata, a múzeum részleges belső felújításának második üteme, és a Károlyi-kert közösségi térré formálásra, valamint 2025-ben a Jókai 200 programsorozat. De tervben van még a múzeum főtevékenységében érintett felsőoktatási, illetve tudományos intézményekkel való együttműködés, a bel- és külföldi szakmai kapcsolatok bővítése, és egy új gazdasági stratégia – azaz válságmenedzsment – kidolgozása is.

Egységes magyar kulturális tér

A pályázat szintén kiemelt eleme az egységes magyar kulturális tér megteremtésének terve, melyet Demeter részletesen fel is vázol  a pályázatában. „Ahhoz, hogy esélyünk legyen megnyerni a jövőt, érdemes érdemben változtatni az eddigi gyakorlaton” – hangsúlyozza.

• A magyar kulturális intézményrendszer fragmentált, jelenleg a „szerteszét gyöngeség”
  állapotában van.
• A magyar kultúra ugyanakkor centralizált is, fejnehéz, minden Budapestre összpontosul.
• A kulturális támogatási rendszer leginkább a középszert juttatja előnyhöz. A középszer mindig is mintakövető volt, soha nem mintaadó. És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy nyugati mintákat másolunk-e, vagy a kultúra monopóliumát évtizedekig élvező baloldalt másolja-e a nemzeti oldal. Ma a magyar elit fejben második.
• Úgy finanszírozunk párhuzamos struktúrákat, hogy fogalmunk sincs, milyen a keresleti oldal. A kultúrafogyasztási adatvagyon a globális platformoknál van, pedig nálunk is lehetne, ráadásul jóval rétegzettebb és komplexebb formában.

Demeter Szilárd szerint a nemzeti kultúra hosszútávú fejlesztése, a nemzeti és európai kulturális identitás megőrzése, erősítése céljából érdemes olyan összetett rendszert fölépíteni, amely nincs kitéve a szükségszerű politikai konjunkturális változásoknak, amennyire lehet, válságálló, a lehető legszélesebb körben biztosítja az anyanyelvű kultúrához való hozzáférést, elősegíti az innovációt, valamint a lokális kulturális tartalmak megszületését és hálózatosodását. Ezen felül közönségből közösséget épít, bátorítja a közép-európai horizontális együttműködéseket, képes olyan tartalomdisztribúcióra, amivel a folyamatosan változó, ám lényegi logikájában egyivású globális platformok életmódkampányait ki lehet egyensúlyozni,

Az egységes magyar kulturális tér megszervezésének kulcselemei tehát:

1.) Kárpát-medencei infrastruktúra és hálózat: újra kell gondolni a – sokszor – párhuzamos intézményrendszereket, kevesebb intézményt kevesebb pénzből hatékonyabban kell működtetni.

2.) Újragondolt támogatáspolitika: célra tartva, adatvezérelten újra kell hangolni a kulturális támogatáspolitikát, és ki kell nyitni a lehetőséget az alternatív forrásbővítésre.

3.) Koordinált kultúrpolitika és kulturális marketing: nem termékeket, hanem termékcsomagokat kell kínálni a magyar kultúrafogyasztási szokások ismerete alapján.

4.) Online térfoglalás és adatvezérelt termékértékesítés: a Facebook által bejelentett Metaverzum, vagy a hasonló logikájú elképzelések, illetve a mesterséges intelligencia radikális térnyerése alapjaiban fogják ismét megváltoztatni a kultúrafogyasztási szokásainkat. 

Demeter Szilárd szerint két nemzeti stratégiát követhetünk: 

a.) Virtuális berendezési tárgyakat faragunk, hogy saját tárgyi valóságunkkal tegyük otthonosabbá a virtuális valóságot.

b.) Nem csak a Mátrixot változtatjuk meg, hanem az azt fenntartó realitást is. Merthogy a teremtett világ megvan a virtuális valóság nélkül is, de utóbbi az előbbi nélkül nem létezik. 

Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner

***