Örök lelkifurdalás, amikor a javarészt kultúrával foglalkozó újságíró a könnyebbik utat választva alig mozdul ki a lakóhelyéről, történetesen Budapestről. Pedig színház – ráadásul remek színház – nemcsak a fővárosban van. Körkép a jövő évi bemutatókról Miskolctól Tatabányán át Kecskemétig, a teljesség igénye nélkül.
A Kékszakállú Miskolcon
A fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház a jubileumi évfordulóhoz méltón nyitotta a 2023/2024-es évadát: augusztus 24-én, délután öt órakor ugyanazzal az előadással – Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabjával – várták a nézőket, mint annak idején éppen ebben az időpontban 1823-ban. Szeptember óta volt már többek között Ibsen-. Kálmán Imre-, Molnár Ferenc- és Arthur Miller-premierjük (Hedda Gabler, A csárdáskirálynő, Az üvegcipő, A szálemiek), legújabban egy operára készülnek gőzerővel: Bartók Béla A kékszakállú herceg vára Szabó Máté rendezésében január 12-től látható a Nagyszínházban, a címszerepben váltva Cser Krisztiánnal és Bakonyi Marcell-lel, Juditot Herczenik Anna és Kálnay Zsófia alakítja, Regősként Cser Ármin látható. Közreműködik a Miskolci Balett, a színház kibővített zenekarát Cser Ádám vezényli.
Valahol Európában – Salgótarjánban
Az ország legrégebbi, magyarul játszó kőszínháza után lássuk mit kínál az új esztendőre a legfiatalabb: a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház egy kivételesen elszánt csapat munkájának eredményeként pontosan tíz esztendeje állt a közönség szolgálatában. Márciusban és májusban két új bemutatóval is készülnek: Yasmina Reza Az öldöklés istene című fekete komédiáját Házaspárbaj címmel viszik színre Bakos-Kiss Gábor rendezésében, ezt követi másfél hónapra rá a Valahol Európában musical premierje. A magyar kultúra napját (január 22.) pedig egy igazi felolvasószínházi különlegességgel ünneplik majd: ekkor debütál Zalán Tibor Szása i Szása című műve. A groteszk színpadi játék „a szovjet csapatok kivonulásának cseppet sem idillikus korszakát eleveníti fel egy ukrán tiszt és családja rejtőzködéstörténetében”.
Magyar dalok és katonaindulók Szombathelyen
Azt már megszokhattuk, hogy a szombathelyi Weöres Sándor Színházban való történésekre érdemes odafigyelni, és ez idén sincs másképpen. A zenés előadások évadához méltóan – amelynek keretében szeptember óta színre vitték már az Óz, a csodák csodáját és Hegedűs a háztetőn-t, február 23-án újabb zenés darab, egész pontosan egy zenedráma bemutatója következik. A Pintér Béla írta Gyévuska a magyar hadsereg 1942-es Don-kanyarba vonulását megelőző napon játszódik, amikor „a tisztek, főtisztek és honvédek ezen az utolsó estén még lehetőséget kapnak arra, hogy együtt tölthessenek pár órát a hozzátartozóikkal, amit az ezredes feleségének operettműsora ellentmondást nem tűrően húz keresztbe. A Gizella-bál alatt azonban elszabadul a pokol, fecskendők és titkok kerülnek napfényre, hiába szólnak a Puccinibe oltott slágerek, a magyar dalok és a katonaindulók.” Rendező Nagy Péter István.
Rajtunk is múlik – Tatabányán
A Crespo Rodrigo vezette tatabányai Jászai Mari Színház is nagyot megy néhány éve, a nézők kitartó figyelmét ebben a szezonban hat felnőtt- és nyolc gyerekszínházi bemutatóval hálálják meg – utóbbiak közül a zenés mesejáték Ágacska (Csukás István – Darvas Ferenc) abszolút saját produkcióként marad a repertoár része. A Hóhérok (Martin McDonagh), a Farsang (Ion Luca Caragiale) és a Nem félünk a farkastól (Edward Albee) premierek után januárban jön a Kétely: John Patrick Shanley színműve, amelynek filmváltozatában Meryl Streep és Philip Seymour Hoffman játszotta a főszerepeket, „szól rögeszmékről, előítéletekről, tévedhetetlenségről, a bizonyítékok híján való ítélkezésről”. Ezt követi februárban, Göttinger Pál rendezésében a Kalucsni című előadás: Dragomán György történelmi színdarabja a rendszerváltás előtti utolsó pillanatban játszódik. Egy erdélyi magyar értelmiségi házaspár próbál útlevelet szerezni, és elmenekülni Romániából, „és ahogy a bizalmatlansággal telt évtizedek alatt az egész ország, úgy ők maguk, a házasságuk, az életük is tönkremegy. Lányuk, a 16 éves Annamari figyeli a feje fölött zajló vergődést, szülei veszekedéseit és kudarcait, végül arra jut: nem gyerek már, rajta is múlnak a dolgok.”
#összetartozunk – Székesfehérvár, Vörösmarty Színház
A Szikora János vezette székesfehérvári Vörösmarty Színház szintúgy nem fukarkodik a meglepetésekkel. Az önmagát a közösség színházaként definiáló teátrum „vígjátékokkal, útkereséssel, barátságtörténettel, musicallel és megannyi lélekemelő pillanattal” várta és várja nézőit a 2023/24-es évadban. A nagy sikerű Apacsok (Bereményi Géza – Kovács Krisztina) és A király beszéde bemutatók után februárban a Kozák András Stúdióba érkezik a Csongor és Tünde, „útkeresés” műfajmegjelöléssel. És bár egyelőre dátum nélkül feltüntetve, de olyan premiereket is beharangoztak, mint a nagyszínpadra megálmodott A kőszívű ember fiai a teátrumigazgató Szikora János rendezésében, John Chapman és Ray Cooney bohózata, a Ne most, drágám!, a Kozák András Stúdióban Euripidesz sorsjátéka, az Iphigeneia Auliszban, a Pelikán Fészekben pedig a mindig szívbemarkoló Woyczek.
„Égi boldogsággal fűszerezve” – a remény évada Kecskeméten
Musicaltől a thrillerig, balettől a koncertszínházig, operától a mesejátékig számos kedvelt műfajt felölel a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 2023/24-es évadának tizenhárom bemutatója. Az új szezonhoz választott, Csokonai Vitéz Mihály A reményhez című verséből kölcsönzött szlogen: „Égi boldogsággal fűszerezve”, a vezetőség és a társulat azon reményét is kifejezi, hogy az elmúlt évek nehézségei után végre akadálymentes évad következhet. És eddig, úgy tűnik, így is történt: szeptemberben nagy sikerrel mutatták be Az ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musicalt, amelyet többek között a Ne most. drágám!, A tehetséges Mr. Ripley, a Meseautó, valamint Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak követett. 2024-ben pedig újabb friss produkcióknak is örülhetnek a nézők. A tízéves Kecskemét City Balett a Carmina Buranával ünnepli a kerek évfordulót, lesz mások mellett opera Cseke Péter rendezésében (Giacomo Puccini: Gianni Schicchi), Csehovtól a Három nővér a Kelemen László Kamaraszínházban, a Szerelmes Shakespeare Szabó T. Anna fordításában és Felhangolva címmel különleges koncertszínházi előadás a Ruszt József Stúdiószínházban.
Nyitókép: Jelenet A király beszéde című előadásból, bemutató: 2023. december 16. (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. A Thália Színházban immár második szezonját kezdő Czakó Julianna színművésszel azért is jó beszélgetni, mert az össznépi panaszkodás gyakorlása helyett nyíltan vállalja a boldogságát.
Másfél órán át kérdezhették a színészlegendát.
A film a krimivígjáték hazai felélesztésére tesz felemás kísérletet, de az impozáns szereplőgárda miatt érdemes próbálkozni vele.
„Egy rossz ripacs vagy, egy üres lufi” – üzente meg a Tisza Párt vezetőjének a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Hamar megcáfolták Magyar Péter érveit.
Lenyűgöző előadás, amelyben a szereplők nemcsak az emberi test korlátait feszegetik, hanem arra a kérdésre is választ keresnek, elérheti-e az ember a szeretet legmagasabb fokát.
Optimistán látja a jövőt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
