A tudomány fejlődésének köszönhetően új arcot kapott a királyi házaspár, Béla és felesége. Szabados György úgy véli, Béla csontjai a magyar archeogenetikai kutatás arkhimédészi pontját képezik.
Interjúalanyunk Szabados György (1971) történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója.
*
Napra pontosan 175 éve, 1848. december 12-én tárták fel III. Béla (uralkodott: 1172-1196) királyunk csontjait Székesfehérvárott a Szűz Mária Bazilika romjai között, innen indul a modern tudománybéli utóélet több izgalmas fejezete. Az új eredmények előtt beszéljünk nagy királyunk személyéről. Mit tudunk Béláról, az emberről?
Richárd londoni kanonok, aki I. Frigyes német-római császár keresztes hadjárata alkalmából vonult át hazánkon, ilyennek látta az akkor 41 éves III. Bélát:
„Ezt a férfiút a természet sokféle adománnyal halmozta el, termete magas, arca nemes; s ha más egyébbel nem is rendelkezne, pusztán uralkodói tekintetének előkelősége alapján a legméltóbbnak lehetne tartani a királyságra.” (Richárd londoni kanonok)
A személyleírás ismerős arcot idéz fel, ám ezt a köztudat még nem III. Béla nevével köti össze. A jeles régészprofesszor,
László Gyula mondta ki, hogy a Szent László-herma Bélát ábrázolja.
Igazát nem csak a fejereklyetartó és az 1848-ban feltárt királycsontváz koponyájának embertani megfelelése támasztja alá, hanem a logika: I. László király a felemeltetésekor (1192) már 97 éve halott volt, így a herma férfiarcát csak a szentté avatást elrendelő királyról, III. Béláról mintázhatták.
És Béla jelleme?
Nemcsak testben, de lélekben is nagy ember volt. A kor viszonyaihoz képest kifejezetten kegyelemre hajlamos lelkületet tükröztek tettei. Királyként sem ontott rokon vért: lázadó öccsét börtön, majd száműzetés várta.
Na jó, egy ispánt azért III. Béla is megvakíttatott,
de nyilván nem ok nélkül. Volt egy sajátos politikai humora is: a Bizánci Birodalomtól balkáni területeket foglalt el, majd azokat nászajándékba visszaadta vejének, II. Izsák császárnak.
Hogy összegezné nagy uralkodónk jelentőségét a magyar történelemben?
Uralkodása az Árpád-kor egyik fénykora volt: az ország népe békében élt, szellemiekben és anyagiakban gyarapodott.
A Magyar Királyság a korabeli keresztény világ élvonalába tartozott.
Ezt nem is én mondom, hanem az angol király udvari történetírója, Giraldus de Barri, aki korának számottevő politikai tényezőit sorolja fel:
„Az Úr megtestesülésének 1188. [1187.] évében III. Orbán pápa viselte az apostoli koronát; Rómában a németek királya, Frigyes volt a császár, Konstantinápolyban pedig Izsák; Franciaországban Fülöp, Lajos fia volt a király, Angliában II. Henrik, Szicíliában Vilmos, Magyarországon Béla király, Palesztinában Guidó; tudniillik ez évben Szaladin Egyiptom és Damaszkusz fejedelme, Isten kifürkészhetetlen, ám sosem igazságtalan akaratából háborúban győzedelmeskedvén Jeruzsálem királyságát birtokolta.” (Giraldus de Barri)
Béla tekintélye oly erős volt, hogy 20 évvel Bizáncból való hazatérése után – ahol egy ideig a császári trón örökösének számított – elérte I. László szentté avatását, pedig a lovagkirály és a római pápa kapcsolata korántsem volt felhőtlen. Az I. István király és Imre herceg kanonizálását sikerre vivő I. László tehát maga is a szentek sorába lépett, az Árpád-ház ekképpen a „szent királyok nemzetségévé” vált.
Térjünk át a genetikára. Korábban említette, hogy Béla csontjai a magyar archeogenetikai kutatás arkhimédészi pontját képezik. Mit jelent mindez?
175 éve öt sírt tártak fel a régi magyar főváros koronázó bazilikájának romjai között, közülük kettőben egy királyi házaspár nyugodott. Pauer János és Érdy János jóvoltából azonnal helyes személyazonosítást kaphattunk: a sírok III. Béla és első felesége, Antiochiai Anna csontvázát őrizték. Régi tudósaink eredménye különös tiszteletre méltó, mert csak történeti és régészeti érvekre támaszkodhattak.
Fel-felröppen annak elmélete, hogy a pár Könyves Kálmán és első neje, Felícia volt, de a 20–21. századi tudományok ezt cáfolják.
Kálmán élete vége felé például fülgyulladásban szenvedett, ami nyomot hagy a koponyán, márpedig az 1848-ban feltárt királycsontváz koponyacsontja azon a helyen teljesen épnek mutatkozik!
Legújabban
az archeogenetika III. Béla és a Szent László-hermában őrzött koponya között távoli és nem közeli férfiági rokonságot mutatott ki,
ami megfelel a genealógiai tényeknek: Szent László bátyja, I. Géza király az ükapja volt III. Bélának; Kálmán viszont László unokaöccse, így közeli rokona volt!
A további archeogenetikai vizsgálatok szempontjából ezért sem mindegy, kinek a személyéből indulnak ki a szakemberek, mert ha az „arkhimédészi pont” tévesnek bizonyul, akkor borul minden ráépített rekonstrukció!
Foglaljuk össze az utóbbi évek ezirányú kutatásainak eredményeit a történész szempontjából!
Kásler Miklós, aki jelenleg a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója, kutatócsoportot hozott létre az Árpád-ház genetikai vizsgálatára. Erdő Péter Esztergom-Budapest érsekének írásos hozzájárulásával 2014-ben felnyitották a budavári Mátyás-templomban lévő, 19. századi szarkofágokat, hogy Béla és Anna időközben odatemetett csontjaiból mintát lehessen venni.
A steril körülmények között végzett műveletet fotódokumentáció és CT-felvételek sora kísérte.
A vizsgálatokba bevonták a Göttingeni Egyetem e téren jártas kutatóit.
Az első publikáció 2018-ban jelent meg Olasz Judit első szerzőségével. A tanulmány a Budapesten és Göttingenben elvégzett mérések, a kooperáció sikeréről tanúskodik. Kiderült, hogy III. Béla Y-kromoszómája az R1a haplocsoportba tartozik, ami elterjedt Dél-Ázsiától Dél-Szibérián át Közép-Európáig: erre épült a Nagy Péter Lajos első szerzőségével 2020-ban jegyzett elemzés.
Egy még szélesebb körű nemzetközi szerzőgárda az Árpád-ház filogenetikai eredetét tárta fel:
az Árpádok legközelebbi rokonai a baskírok,
de az elterjedés gyakori a Kaukázus északi előterében is. Megtisztelő, hogy e hallatlanul izgalmas munka „történészi alvállalkozója” lehetek 2015 óta.
Kásler professzor maga is tollat ragadott, s a Hoppál Mihály néprajztudós professzor 80. születésnapjára szerkesztett tiszteleti kötet számára, ami tavaly jelent meg, elkészítette a királycsontok genetikai vizsgálatának kutatástörténetét.
Úgy tudom, friss, nagy jelentőségű fejlemények is vannak. Milyen új információkkal gazdagodtunk?
Röviden: új arcot kapott a királyi házaspár. Noha Árpás Károly és Skultéty Gyula már elkészítette Béla és Anna arcmását, s mindketten kiváló alkotást hoztak létre, de
a harmadik fejrekonstrukciót az indokolta, hogy a királyi pár koponyáiról készült CT-felvételek révén az eddigieknél pontosabb megelevenítés vált lehetővé.
Fontos megjegyezni, hogy az arcokat nem az eredeti koponyákra, hanem azok rég elkészített másolatára építik fel újra: ezt most egy hölgy, Gábor Emese képzőművész, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának munkatársa végezte el.
A korai magyar történelem forrásszegénységét, továbbá a Szűz Mária Bazilika és a benne lévő
sírhelyek romlását ismerve némi kárpótlásként foghatjuk fel,
hogy a sors kegyelméből egy olyan Árpád-házi király – és mellette első feleségének, gyermekei édesanyjának – emberi arca elevenedhetik meg újra, aki megérdemelten kapta 13. századi leszármazottaitól a „Nagy” melléknevet.
Ezt is ajánljuk a témában
A francia és az angol királlyal vetekedhetett gazdagságban, erős kézzel teremtett királyi hatalmat és békésen gyarapodó országot: magyar király presztízse soha sem volt olyan szilárd az Árpád-korban, mint III. Béla idején. A szakértő történésszel beszélgettünk e kevéssé ismert, 12. század végi nagy királyunkról.
Nyitókép: III. Béla és Anna legújabb fejrekonstrukciója készülőben Gábor Emese műtermében (Gábor Emese felvétele 2023, részlet)
A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető – árulta el Szabados György.
Petőfi is egy szoborszerű ikon, de ha filmet készítünk róla, akkor meg kell mutatnunk, hogy ugyanúgy szeretett, ugyanúgy voltak fájdalmai, mint nekünk” - Berettyán Nándor a Mandinernek.
Az alaposan bepálinkázó dobos visszavonulás helyett támadást vezényelt, a honvédseregek először mutatták meg a bennük lakozó fenevadat, Damjanich a Tisza partján is nagyot harcolt.
Szente Vajk író, rendező, színházi szakemberrel hazaszeretetről, üzleti alapú színházról és gombfociról is beszélgettünk.
A könyv arra tanít, hogy másként gondolkodó nemzettársunkban ne ellenséget, hanem eszmei ellenfelet lássunk.
A XX. századi vezetők megítélése nagyban függ a párthovatartozástól is.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a gyermekvédelmi törvény szigorítása.
