Elindul Nagyvázsonyban a legendás hadvezér sírja utáni régészeti kutatás. Kandikó Csanáddal beszélgettünk az indíttatásról és a kutatás műhelytitkairól.
Milyen személyes vagy családi indíttatás vitt a helytörténeti kutatás irányába?
Nagyvázsonyban, a Kinizsi-vár tövében nőttem fel, s ez meg is pecsételte a sorsomat. Sok időt töltöttem a Kinizsi-várban, rendszeres látogatója voltam a lovagi tornáknak, s megbabonázott a hely szelleme. Ezzel párhuzamosan, a nyaraim egy részét a szomszédos Vigántpetenden töltöttem. Ebből a faluból származik a családom apai ága. A família eleinte Eörsi, később Kandikó néven élt a Balaton-felvidéken, s az oszmánok elleni harcból is kivette a részét. A legenda szerint a 18. század elején újranépesülő Petend első lakói is a Kandikók voltak.
Míg Nagyvázsonyban a Kinizsi-vár és a pálos kolostor helyeinek szelleme fogott meg, addig Vigántpetenden ezt az évszázados családi kötődést éreztem meg. Ehhez hozzátett még az is, hogy sok időt töltöttem mind az apai, mind az anyai nagyszüleimmel, s beszélgetéseink előbb vagy utóbb mindig a történelemnél kötöttek ki. Ez a sok-sok dolog mind megalapozta bennem a történelem szeretetét, de az igazi lökést az adta, amikor Olaszországba kerültem. Nagyon szeretem Itáliát, de
én az a srác vagyok, aki még az olasz tengerpartról is a Bakonyba és Balaton-felvidékre vágyódik.
Bár a helytörténet kutatását már korábban elkezdtem, az igazi áttörést ez hozta. Amikor elmélyedtem Vázsony vagy Petend történetében, mindig otthon éreztem magam, még 1000 kilométer távolból is.
Miért pont Kinizsi Pál a kutatásod alanya, mit jelent számodra ő?
Amint már említettem, a Kinizsi-vár mellett nőttem fel, s az óvodába menet rendszeresen kérdezgettem édesanyámat a várról. Tipikus gyermeki kérdések: mi ez az épület, kié volt, ki az a Kinizsi, mit csinált és hasonlók. Mint fiúgyermek, hamar megragadta a figyelmemet a verhetetlen hős. Nekem gyerekkoromban nem is kellett szuperhősös játék, megvoltak a saját szuperhőseim: Kinizsi Pál és a harcművész édesapám.
Kinizsi Pál személyisége mindig is inspirált. Bár keveset lehet tudni róla, ami ismert, az impozáns.
Veretlen hadvezér, a Kárpát-medence egyszemélyes hadserege, a középkori Terminátor.
Emellett Nagyvázsony felvirágoztatója, a kultúra mecénása, s tehetséges szervező is. Úgy gondolom, hogy Kinizsi Pál a magyar történelem egyik kulcsfigurája, akinek a személyes közreműködése is szükséges volt ahhoz, hogy Mohács csak 1526-ban következzen be.
Mit kell tudni Kinizsi Pál végső sorsáról, a nyughelyével kapcsolatos kérdésekről, történetekről?
Óvodába menet hallottam először a Kinizsi-sír sorsáról. Azóta már beleástam magát nyughely történetébe, s be kell vallanom, ez egy meglehetősen kacifántos sztori.
Kinizsi eredetileg az általa alapított vázsonyi Szent Mihály-kolostorban aludta öröknek sajnos nem mondható álmát.
A sírhelyet 1708-ba kincskeresők feldúlták, s a tomba melletti csontokat a Zichy család uradalmi tisztje a falu ősi templomának, a Szent István-templomnak a temetőjében temettette el – valószínűleg jeltelen sírban. A temető egészen 1801-1804-ig volt használatban, s azt követően folyamatos pusztulásnak volt kitéve. Ha a sírhely meg is volt jelölve, ezt követően a sírkereszt elpusztult.
A Szent István-templomban és az azt körülölelő temetőben már 1959-1960 folyamán voltak ásatások, de a temető teljes feltárására nem került sor. Ezeknek a kutatásoknak a templom megismerése volt a célja, Kinizsi maradványait nem kívánták megtalálni, bár Éri István munkáiban rendszeresen előkerül a Kinizsi-sír kérdése.
Hogyan lehet belekezdeni egy ilyen konkrét kutatásba, mi kell hozzá, mielőtt az első kapavágás megtörténne?
Az első hozzávaló: kell két kiváló régész. Amikor először merült fel bennem a feltárás története, az akkor régészhallgató barátom, Győrffy-Villám Zsombor volt az, aki szakmai szempontból először azt mondta: van lehetőség ennek a lehetetlennek tűnő vállalkozásra. Ő mutatott be Pátkai Ádám Sándornak, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészének, aki szintén zászlajára tűzte Kinizsi ügyét, s közösen elkezdtük tervezni az ásatást.
Az ásatás tervezését megelőzően először módszeres forráskutatásra volt szükség.
Ez abból állt és áll – mivel kerülnek elő a mai napig újabb források –, hogy a lehető legkülönbözőbb helyeken átnéztem a Kinizsi-sírral, Szent István-templommal és Szent Mihály-kolostorral kapcsolatos kutatási anyagot. A levéltári források mellett segítségemre voltak a digitális adatbázisok is, melyekből például kiderült, hogy már a századelőn is meg kívánták találni Kinizsi sírját.
A forráskutatást követően meg kellett alapozni az ásatás anyagi alapjait. Ez egy meglehetősen nehéz feladat, szerencsére segítségünkre sietett az édesanyám, Kandikó Rita által vezetett Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület. Az egyesület pályázott az ásatásra, s nyert tavaly és idén is. A pályázatok egy másik része az ásatás anyagi alapjai mellett önkénteseket is biztosít. Ez teszi lehetővé azt, hogy egy nagy, idén legalább 15 országból érkező, 29 fős csoporttal állhassunk neki feltárásnak. Elég fiatal csapat jött egyébként össze: az „ásatásvezető-team” 24-33 év közöttiekből áll, az önkéntesek pedig 18-30 év közöttiek.
Ha már ásatásokról van szó, néha az eredeti cél mellett számos más dolog is előkerülhet. Mik az eddigi kutatásaitok eredményei, leletei?
A tavalyi ásatáson már feltárásra került a valaha templomhoz hozzáépített oratórium, azaz imaterem, az osszárium egy része, s sok értékes tárgyi lelettel lettünk gazdagabbak.
Az egyik legfontosabb lelet egy 18. századi férfi sírjához kapcsolódik, akinek a teljes dolmánya fennmaradt,
köszönhetően a dolmányon lévő pitykék erodálódásának. A kabát jelenleg a Laczkó Dezső Múzeumban van, s reményeink szerint hamarosan megtörténik annak az átvizsgálása, s restaurálása. Emellett természetesen rengeteg csontváz, csonttöredék, érme és tárgyi lelet, például gyűrű került elő Vázsony hajdani temetőjéből.
Mi most a kutatások menetrendje, minek fogtok most neki és mik az előzetes remények, elméletek?
Az idei ásatás során roncsolásmentes vizsgálattal, talajradar segítségével szeretnénk feltérképezni a temetőt, valamint a Szent István-templom szentélyét. Ezt a technológiát sírok azonosítására sajnos nem lehet alkalmazni, de a nagyobb tárgyakat kiszűri. Ennek segítségével részlegesen meghatározható lesz a temető, valamint a középkori Vázsony település határa, s az esetleges nagyobb tárgyakra is fény derülhet. Ilyen remélt tárgyól azért van: a középkori diplomatacsalád, a Vezsenyiek középkori sírkövei a források szerint a temetőben lettek elföldelve.
A konkrét ásatás során egy 12x2 méteres kutatóárkon keresztül szeretnénk meghatározni a temető pontos kiterjedését és rétegződését, valamint be kívánjuk fejezni a tavaly már részlegesen megismert osszárium feltárását.
Arra kicsi az esély, hogy az idei évben „rátalálunk” Kinizsire, de az biztos, hogy
rengeteg, Nagyvázsony és a Balaton-felvidék története szempontjából hasznos adattal gazdagodunk.
Akit érdekel az ásatás, azt pedig szeretettel várjuk 2023. augusztus 21. és 2023. szeptember 23. között. A feltárásba történő betekintés ingyenes, s ott magyar és angol nyelvű idegenvezetést biztosítunk. A hivatalos megnyitó ünnepség 2023. szeptember 2-án, szombaton 17:00-kor kerül megrendezésre, s ekkor már reményeink szerint sok újdonsággal szolgálhatunk a nagyérdeműnek.
***
Az ásatás eseménye: https://fb.me/e/4ezwWHVjE
A megnyitó eseménye: https://fb.me/e/FAPLueU3
Fotók: Kandikó Csanád; nyitókép: Wikipedia
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
Nem mindennapi jelenetek.
