Kiderült: a Zeneakadémia szenátusa olyasmit kér számon a fenntartón, amit ő maga sem tartott be

2023. július 25. 20:47

Az elmúlt években nem csak a jazz tanszék, hanem a népzene tanszék körül is cirkusz volt a Zeneakadémián. Az intézmény szenátusa ugyanis két éve szemrebbenés nélkül megtette a népzene-oktatók kollektívájával, hogy egyszerűen felülbírálta a döntésüket.

2023. július 25. 20:47
null
Ádám Rebeka Nóra
Ádám Rebeka Nóra

Ahogy korábban már beszámoltunk róla: alighogy kiírták a pályázatot a Zeneakadémia új vezetésére, máris beindult a szokásos cirkusz, és Liszt öröksége körül is politikai csatározások kezdődtek.  

A Kulturális és Innovációs Minisztérium első körben 2023. július 3-i dátummal hozta nyilvánosságra  a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem új vezetésére kiírt rektori pályázatot. Az intézmény élén második ciklusát töltő Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én jár le, addig kell gondoskodni az utód személyéről. A jelentkezők augusztus 10-i határidővel adhatják be a pályázatukat, amelyről a végső döntést a fenntartó, azaz személy szerint Csák János miniszter hozza meg.

Ezt is ajánljuk a témában


A Zeneakadémia hanyatlása jó ideje beszédtéma, a válságnak számos jele van. Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a hallgatói létszám, miközben az oktatói létszám nőtt, és egyre alacsonyabb a bekerülők színvonala is. Míg 2013-ban 863 fő, idén már csak 817 hallgatója volt a Zeneakadémiának, köztük 113-an fizetős külföldi diákok. 
A felsőoktatási intézmény teljesítményének csökkenését a nyilvánosan hozzáférhető adatok is jól mutatják: míg a nemzetközi QS rangsorolásban 2016-ban még a 30. helyen szerepelt az egyetem, 2023-ra 21 hellyel hátrébb, az 51. helyre csúszott le.

Az első pályázati kiírás szövegében ennek megfelelően 

a minisztérium nemzetközi jelenlétre és teljesítményre vonatkozó feltételekhez kötötte volna az indulást: 

azaz az lett volna az elvárás, hogy az új rektor rendelkezzen legalább ötéves, jelenleg is aktív, kiemelkedő előadóművészi tapasztalattal; klasszikus zenei versenyeken elnyert díjakkal, valamint zenei zsűrizési tapasztalattal. A felsorolt kitételeket azonban az intézmény szenátusa diszkriminatívnak és elfogadhatatlannak tartotta – gyaníthatóan azért, mert az általuk javasolt és támogatott Kutnyánszky Csaba nem felelt volna meg az elvárásoknak – és panasszal fordult a miniszterhez.

A diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt a modern magyar felsőoktatás történetében” – állt a szenátusi állásfoglalásban.

Hazánk egyik kiemelkedő művésze, aki jelenleg is tanít a Zeneakadémián, nonszensznek tartja a vádat, hogy a pályázati kiírás diszkriminatív volna. Lapunknak elmondta: „A Zeneakadémia élére egy erős pályázati kiírás kell, olyan rektorra van ma szükség, aki képes újra felvirágoztatni a súlyos válságban lévő intézményt. 

A szenátus által hangoztatott vád a valóság teljes elferdítése.”

Ezután arról is beszámoltunk, hogy a Magyar Muzsikusok Szövetsége elnökségének kezdeményezésére Csák János miniszter úgy döntött, megfontolja a Zeneakadémia vezetésére kiírt pályázattal kapcsolatos döntését.

A Magyar Muzsikusok Szövetsége közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben közölték, Csák János miniszter úr fogadta az MMSZ küldöttségét, amelyben részt vett Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Keller András Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, valamint Csonka András, az MMSZ főtitkára.

Csák János miniszter megvitatta a küldöttséggel a kérdést, s bár nem minden javaslattal értett egyet, az elvi célokban osztotta a Szövetség véleményét, aminek kulcsa, hogy nemzetközileg elismert szakember vezesse az intézményt” – olvasható a közleményben.

Ezt követően megjelent a módosított pályázat, amely szerint a jelöltnek rendelkeznie kell legalább ötéves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább ötéves oktatói tapasztalattal, legalább öt év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel, nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyek értékelői (zsűrizési) tapasztalatával, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően, 

szakmai teljesítményének elismeréseként a 271/2008. (XI. 18.) kormányrendeletben szereplő valamely állami kitüntetéssel.

Zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén pedig nemzetközileg kiemelkedő zenetudósi tevékenységgel, valamint több mint tíz, valamely világnyelven írt, nemzetközi szakirodalomban idézett tudományos publikációval és nemzetközi zenetudományi konferenciákon szerzett előadói tapasztalattal.

Ezt is ajánljuk a témában


Valami nem stimmel a szenátus körül

Ugyanakkor akad itt más is. Bolyki György zenész és producer egy – a Zeneakadémia hanyatlásáról szóló írásában – elég komoly kritikát fogalmazott meg az intézménnyel, annak vezetésével és a jelenlegi szenátussal kapcsolatban. 

„Itt van ez a Zeneakadémia. Nem akarok most azzal foglalkozni, miként sikerült ennyire letornázni a presztízsét – és ami sokkal fontosabb: a minőségét. Nyilván, a külső körülmények mellett sokfajta alkalmatlanság, néhány hiba és rossz döntés, meg a szokásos emberi tényezők is felsorolhatók. Maradjunk annyiban, ami a mostani kiindulópont: van egy presztízsét vesztett intézményünk, melynek tanári kara olyan, amilyen, és diákjai is olyanok, amilyenek” – fogalmazott. Hozzátette: 

évtizedek óta nem volt példa rá, hogy ilyen szintű művészek jelentkeztek volna a posztra, mint most. 

De most, amikor a béka feneke alól kéne visszahozni az intézményt (színvonal és presztízs tekintetében is), egyszerre ketten is úgy érzik, vállalnák a feladatot. Viszont van egy baj: a szenátus szerint egyikük sem alkalmas rektornak! A szenátus szerint egy olyan embernek kéne rektorrá válnia, akinek a nevét most hallottam először. Tudom, én vagyok a bunkó, de valószínűnek tartom, ha én nem ismerem őt, akkor a nemzetközi zenei élet sem nagyon... Márpedig a Zeneakadémia presztízsét sosem a kiváló irodai dolgozók növelték, hanem az egész világon ismert művészek” – írta Bolyki.

A zenész azt is kifejtette: 

a tekintetes szenátus hatalmas »jóemberkedés« mellett végig asszisztálta, hogy a jazzisták tizenegy tanszakából kilenctől megvonták a művészdiploma kiadásának jogát, 

mivel a tanárok nem végezték el a szükséges képzéseket”.

Bolyki arra is kitért: látja, hogy a szenátus most készül megvívni a „demokrácia legfontosabb harcát” a miniszterrel szemben – az ellenzéki sajtó tapsvihara közepette. 

Ha nem a Zeneakadémia kárára emberkednének, azt is mondhatnánk, legyen ez az ő bajuk. De sajnos, ez a mi bajunk is” – jegyezte meg, majd aláhúzta, hogy miközben nincs pénz erős tanári karra, nincs vonzó kilátás a jövő művészei számára, nincs elég szorgalmas zeneiskolai és konzis tanuló, és így nincs megfelelő minőségű és mennyiségű jelentkező a ZAK-ra sem, a szenátus és a felkészületlen újságírók legfontosabb dolga az, hogy az indulók miatt balhéznak.

Kapcsolódó vélemény

undefined

Bolyki György

Facebook

Idézőjel

Itt béke van, szeretik egymást a kollégák.

 

Nem csak a jazz, a népzene tanszék körül is cirkusz volt

Utána jártunk, hogy 2021-ben, amikor tanszékvezető-választás volt a népzene tanszéken, a jelenlegi tanszékvezető úgy pályázott az első fordulóban, hogy titokban tartotta indulását, azaz kollégáival nem közölte előzetesen, hogy pályázni fog.  A nagyobb gond azonban az volt, 

hogy a jelenlegi tanszékvezető a népzene-tanszéki oktatói szavazáson kétharmad-egyharmad arányban alulmaradt, ennek ellenére a szenátus mégis őt szavazta meg a vezetői posztra. 

Vagyis amit a szenátus jelen helyzetben számonkér a fenntartón, hogy a fenntartó ne avatkozzon bele a helyi önrendelkezésbe, azt ő maga két éve nem tartotta be. Szemrebbenés nélkül megtette a népzene-oktatók kollektívájával, hogy egyszerűen felülbírálta a döntésüket.

Információink szerint az ügyben petíció is született, melyet a népzene tanszék több gyakorlati népzenész oktatója mellett a tantestület tudományos fokozattal vagy etnomuzikológiai végzettséggel rendelkező tagjainak zöme is aláírt. Ebben felhívták a vezetőség figyelmét arra, hogy a rektor által támogatott jelöltet, Dr. Bolya Mátyás Istvánt sem szakmai, sem emberi szempontból nem tartják alkalmasnak a vezetői pozíció betöltésére, s hogy kinevezése veszélybe sodorja a népzeneoktatás gyakorlati és elméleti színvonalának biztosítását.

A nyilatkozatra azonban sem a szenátus, sem a rektorasszony részéről nem kaptak érdemi választ,

s az új tanszékvezető a tiltakozások ellenére megkezdhette tevékenységét.

A szenátus véleményez, a rektor dönt. Csak nem?

A jelenlegi helyzettel érdekes párhuzam az is, hogy miközben az egyetem szenátusa a fenntartó irányába továbbra is nehezményezi, hogy a miniszternek van döntési joga, a Zeneakadémián belül minden szakmai pozíció úgy dől el, hogy a szenátus véleményezi a jelöltet/jelölteket – több jelölt esetén felállít egy sorrendet – majd végül a rektor dönt. 

A komoly szakmai ellenvetéseket tartalmazó petíció kiküldésének idején a rektor még mérlegelhetett volna, 

ám végül úgy döntött, hiába szavazott a népzene tanszék határozottan egy irányba, ő mégis a másik irányt preferálta.

Ahogy fent már említettük, 2021-ben több tanszéken is újból ki kellett írni a tanszékvezetői pályázatot, mivel lejártak a mandátumok, és a Covid miatt volt egy kis hosszabbítás is. A Zeneakadémia összes tanszékére csak egy-egy jelölt volt, kivéve a népzene tanszéket, amely vezetésére ketten pályáztak, ahol végül a szenátus és a rektor a tanszék egybehangzó véleményét figyelmen kívül hagyva hozta meg döntését.

Ez a jelenség jól példázza az egyetem nemzetközi beágyazottságának teljes hiányát, amelyen a fenntartó, joggal, változtatni szeretne.

 Információink szerint, ha egy osztrák vagy német művészeti egyetemen, csak egy zongora professzori állást meghirdetnek, körülbelül százan jelentkeznek nemzetközi környezetből.

Sok a tanár, kevés a diák

Szintén problémaként merült fel, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a hallgatói létszám, miközben az oktatói létszám nőtt. Forrásaink szerint, az utóbbi jelenség egyik oka az, hogy a tanárként jelzett előadóművészek nagy része 

a folyamatos koncertezések és egyéb elfoglaltságok miatt nem tudja tanítani a növendékeket, így óraadók helyettesítik őket. 

Sokszor előfordul, hogy a felvételin a diák jóhiszeműen azt gondolja, hogy XY neves művészhez fog járni, aztán a félév során kap tőle két órát, és a többit jó esetben mástól kapja.

Az egykor világszínvonalú budapesti Zeneakadémia tehát évek óta leszálló ágban van. A fent említett problémák mellett jellemzően egyre kevesebb diák jelentkezik, a legtehetségesebbek pedig egész egyszerűen elkerülik a Zeneakadémiát, legkésőbb 18 éves korukban elmennek külföldre. Ott magasabb színvonalú oktatásban részesülnek, és ha egyetemi éveik alatt kiemelkednek, egyenes útjuk van egy jól működő zenei életbe.

Ha nem térünk vissza a liszti elvekhez, elveszítjük a zenei nagyhatalmi pozíciónkat, 

főleg a zongora- és hegedűiskolánk erényeit, ami egykor világverő volt. 10-20 évente olyan zongoristákat és hegedűsöket adtunk a világnak, hogy mindenki hanyatt esett. Ez az elmúlt időszakban megszakadt. Márpedig nem tűnt el belőlünk a liszti DNS, ott van az, csak nem jön felszínre, mert a tanárok leterheltek, demotiváltak, nincsenek rendesen megfizetve, nem jut elég energia a diákokra. A hallgatóknak pedig olyan órákra kell járniuk, amelyek nem feltétlenül segítik a művészetüket” – mondta korábban egy neves forrásunk.

 

 

Nyitókép: Zeneakadémia weboldala 

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Granma
2023. július 26. 08:37
A szenátus Kutnyánszkyt preferálja. Rákerestem, egy kórusvezető énektanar volt Pécsett, aki az uni cum laude nevű enekegyüttes tagja is. Valahogy rektorhelyettes lett. Publikációi az ODT honlapja szerint főleg az együttes zenei feltételeirből állnak, amelybe belehallgattam volna, de a spotify nem adott rá találatot. Se Kellerhez, se Kelemenhez nem mérhető zeneművészetileg. Azt csak feltételezem, hogy a kollégákkal jól elbazsalyog, ha ennyire védelmezik.
Akitlosz
2023. július 26. 02:27
Ennyi sok zongoristára meg hegedűsre van szükség? Hol?
Tara Verde
2023. július 25. 22:42
Mindig is úgy gondoltam, hogy a "zenei nagyhatalmi pozíciónk" arról szól, hogy ez az ország erején felül tart el közepesen tehetséges zenészeket. Az a néhány kiválóság és eredendően zseni, akik világhírre tesznek szert, azok minden körülmények között kiemelkedők lennének. A libsi belterjesség pedig a igenis jelen van a zenei élteben IS.
Mandolini
2023. július 25. 22:21
Takarodjon már ki onnan a mindent megfertőző libsi csőcselék!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!