Itt béke van, szeretik egymást a kollégák.
„A SZENÁTUS
Itt van ez a Zeneakadémia. Nem akarok most azzal foglalkozni, miként sikerült ennyire letornázni a presztízsét – és ami sokkal fontosabb: a minőségét. Nyilván, a külső körülmények mellett sokfajta alkalmatlanság, néhány hiba és rossz döntés, meg a szokásos emberi tényezők is felsorolhatók. Maradjunk annyiban, ami a mostani kiinduló pont: van egy presztízsét vesztett intézményünk, melynek tanári kara olyan, amilyen, és diákjai is olyanok, amilyenek. (Persze, mindig megadva a tiszteletet a kivételnek!)
A lényeg, hogy eljött a rektorválasztás időpontja. Vigh Andrea nem indulhat újra, így egyértelmű, hogy váltás lesz, izgatottan várjuk hát a jelentkezőket. Illetve nem annyira izgatottan, mivel már régóta megszoktuk, hogy vezető zenei intézményünk rektori tisztségére nem jelentkeznek nagy formátumú, nemzetközileg jól beágyazott, komoly kapcsolatrendszert mozgatni képes művészeink, mivel olyan hülye bürokratikus szabályok vannak, ami elriasztja őket. Azzal intéztük el mindig az ügyet, hogy az jelentkezik rektornak, akinek nem megy a művészi pálya, így van ideje ilyen-olyan vezetőképzőt elvégezni.
És akkor most mit látunk?!
Bejelentkezett rektornak Kelemen Barna és Keller András is. Évtizedek óta nem volt példa rá, hogy ilyen szintű művészek jelentkeztek volna a posztra! De most, amikor a béka feneke alól kéne visszahozni az intézményt (színvonal és presztízs tekintetében is), egyszerre ketten is úgy érzik, vállalnák a feladatot. Viszont van egy baj: a SZENÁTUS szerint egyikük sem alkalmas rektornak! A SZENÁTUS szerint egy olyan embernek kéne rektorrá válnia, akinek a nevét most hallottam először. Tudom, én vagyok a bunkó, de valószínűnek tartom, ha én nem ismerem őt, akkor a nemzetközi zenei élet sem nagyon... Márpedig a Zeneakadémia presztízsét sosem a kiváló irodai dolgozók növelték, hanem az egész világon ismert művészek.
Kelemen Barna és Keller András ilyen: a világon mindenki ismeri őket. Mi is ismerjük. Tudjuk jól, hogy Keller András mellett nem véltelenül nincs egy, az ő zenei tehetségéhez méltó zenekari igazgató. Olyan a természete és az emberi mércéje, amilyen. Mint ahogy Kelemen Barnáról is tudjuk, hogy minimum kétesélyes, mennyire lesz domináns feleségének jelenléte és/vagy ráhatása a munkájára – amivel azért sokak ellenszenvét sikerült már kivívni.
De könyörgöm: a Zeneakadémia rektori posztját mióta kell »JÓ« embereknek adni?! Miért hiszi azt a tekintetes SZENÁTUS, hogy a jelenlegi helyzetből az emberi nagyság, az erkölcsi hérosz fogja kiemelni az intézményt?
A tekintetes SZENÁTUS hatalmas »jóemberkedés« mellett végigasszisztálta, hogy a jazzisták tizenegy tanszakából kilenctől megvonták a művészdiploma kiadásának jogát, mivel a tanárok nem végezték el a szükséges képzéseket. Emberileg minden bizonnyal nagyon klappolt minden, csak éppen az intézmény elvesztette a legjobb fiatalokat... Én mondom, jobban örültem volna, ha a rektor egy Kelemenhez és Kellerhez hasonlóan tehetséges, öntörvényű és öntelt figura lett volna, aki leüvölti az összes tanár fejét, aki nem a tanulók érdekeit nézi, hanem a saját nehéz helyzetére hivatkozva nem végzi el az előírt képzést.
De a Zeneakadémia nem ilyen hely. Itt béke van, szeretik egymást a kollégák, a SZENÁTUS pedig nagyon vigyáz rá, nehogy olyan nemzetközi szaktekintély kerüljön az intézmény élére, aki nincs tekintettel a mellébeszélésre, a gyenge teljesítményre, sőt, még akár az asztalt is ráborítja a kollégákra – és a diákokra! – a minőségi munka érdekében. És emellett képessége és kapacitása van arra is, hogy valahogy kihúzza a kátyúból a Zeneakadémiának nevezett projektet. Látom, hogy a hozzánemértő újságírók elcsöppennek attól, hogy az intézményt a 100 legjobb művészeti egyetem közé sorolták. És azt is látom, hogy a SZENÁTUS most készül megvívni a demokrácia legfontosabb harcát a miniszterrel szemben - az ellenzéki sajtó tapsvihara közepette. Ha nem a Zeneakadémia kárára emberkednének, azt is mondhatnánk, legyen ez az ő bajuk. De sajnos, ez a mi bajunk is. Miközben nincs pénz erős tanári karra, nincs vonzó kilátás a jövő művészei számára, nincs elég szorgalmas zeneiskolai és Konzis tanuló, és így nincs megfelelő minőségű és mennyiségű jelentkező a ZAK-ra sem, a SZENÁTUS és a felkészületlen újságírók balhéznak Kelemen és Keller miatt.
A tekintetes SZENÁTUS nem javasolja sem a Kelemen-Kokas duót, sem a kibírhatatlan Kellert. A SZENÁTUS szerint egy harmadik emberre kéne bízni a Zeneakadémia rektori posztját – akinek sajnos nem tudom a nevét 
Mint ahogy a SZENÁTUS tagjainak a nevét sem tudom...”
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor
A Concerto Budapest fesztiválját, a Magyar Kincsek Ünnepét november 10-én rendezik meg a Zeneakadémián. A Magyar Concertók című első részre délelőtt 11 órától kerül sor: Bogányi Gergely zongoraművészt, Bogányi Bence fagottművészt és Baráti Kristóf hegedűművészt Keller András vezényli. Interjúnk.
Ha a mai Magyarországon valamiben egyet kellett volna érteniük a különböző politikai nézeteken levőknek, az a Zeneakadémia ügye – mondja Vashegyi György, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója. Interjú a Kossuth-díjjal kitüntetett karmesterrel.
„Az egyetem oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas” – szögezte le Csák János.
A Concerto Budapest Keller András művészeti vezetésével idén is egynapos koncertsorozatot szentel Wolfgang Amadeus Mozartnak. A március 3-án, este fél nyolckor kezdődő zeneakadémiai zárókoncertet ráadásul bárki a földön élőben követheti a Gramophone.co.uk platformon, valamint az egyik magyarországi hírportál címoldalán.
Az Ocar-díjas színésznő korábban Virág Emesétől vett zongoraórákat a Tár című filmje előtt.
A méltatlan támadások és fenyegetések miatt váratlanul visszalépett Keller András, így eredménytelenül zárult a Zeneakadémia rektori pályázata. Csák János miniszter exkluzív interjút adott a témában a Mandinernek.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
