Számos építészetileg is kiváló, remek kirándulási célpontnak számító kilátó épült hazánkban az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legérdekesebb építményeket – ön járt már néhányukban?
Írta: Móré Levente
A nagyjából száz évvel ezelőtti nagy felfutást követően az építészet egyik leglátványosabb, egyben a legszűkebben funkcionális műfaja, a kilátóépítészet az elmúlt 10 évben annyi izgalmas hazai példát vonultatott fel, hogy Szende András tájépítész
Ebből az időszakból gyűjtöttük össze a 25 legérdekesebb alkotást.
Kilátóépítésben nagyon erősek vagyunk, annak ráadásul hazánk a két szélsőségét képviseli leginkább. Széles körben ismertek azok az imázsromboló, köznevetség tárgyává vált, sajnálatos példák – ugyanakkor kiemelkedő sikereket is fel tudunk mutatni e téren.
Remek példája ennek, hogy nemrég az Architizer magazin A+ Awards egyik fődíját is magyar kilátó – a Gutowski Arhitects Naplás-tavi munkája nyerte el. A továbbiakban ismerjenek meg huszonöt kilátót, amelyek az elmúlt 10 évben épültek és nem csak szakmai körökben váltak ismertté, de turistaként, használó laikusként is könnyen találhatjuk meg bennük maradandó erényeket.
***
Klasszikus elemeket vonultat fel a lista egyik legújabb darabja. A Sopron környéki, Fertőrákoshoz tartozó Kecske-hegyi kilátó nagyon rossz állapotban volt, újjáépítésekor az eredeti építmény alapkarakterét megtartva hozták létre a tiszta faszerkezetű kilátót, amely a Fertő tóra, a Kőhidai-medencére, a Dudlesz-erdő és a Bécsi domb vonulatára, a Virág-völgyre, az Aranyhegyre, valamint Sopron városára is panorámát nyit.
Szinyei Merse Pál egyik leghíresebb festményét idézi meg Budapest legújabb kilátója, a Ballon-kilátó, amely nem csak a nézelődő elé táruló látvánnyal, de saját jogon, a városképhez igazodva is
Látványa alig egy év alatt szerves része lett a fővárosnak; művészeti és történeti kapcsolódási pontjai miatt pedig minden itt lakó örömmel fogadta az új látványosságot.
Budapest szélén áll a Gutowski Robert és tervezőtársai által alkotott Naplás-tavi kilátó. A Tisza-tóhoz hasonlóan mesterséges természeti környezetet, a Naplás út menti tavat (a Szilas-pataki víztározót) 1978-ban hozták létre a patak duzzasztásával egy lápos völgyben. Az egymástól 60 fokban elforgatott egyenlő oldalú háromszöget formázó alapot és tetősíkot a csúcsokból indított fagerendák kötik össze, ezzel hozva létre szokatlanul nyugodt struktúrát. A faépítmény szinte lebeg a háromszögű betonhasáb felett, míg a belső térben hatszög alaprajzú, kétkarú lépcső visz fel a kilátópontra, ahonnan Budapest egyik utolsó természetvédelmi területét csodálhatjuk. Nem csoda hát, hogy a rangos az Architizer A+ Awards nemzetközi versenyén a zsűri fődíját hozhatta el idén Gutowskiék kilátója.
Szokatlanul zárt és merev formájával hívja fel magára a figyelmet a Szentendre és Pomáz között található, 587 méter magas Bölcső-hegy új kilátója. A számos környékbeli munkájáról ismert Koller József tervezte építmény szabályos, faszerkezetű hasábjának építéséhez a gerendákat kézzel vitték fel a hegy tetejére egy keskeny ösvényen, ezzel is óvva természetes környezetét. A keskeny építmény nem tolakodó, mindössze hét méterre magasodik annak érdekében, hogy a környezetébe szinte beolvadhasson és megadhassa a fák koronájáról való körbetekintés élményét.
Páratlan élővilágával, Európa legaktívabb madár-rezervátumával a Tisza-tó hazánk egyik legismertebb turistalátványossága. A Tisza duzzasztásával létrehozott, szabályozott vízszintű, hatalmas területet leginkább hajóval lehet megismerni. Nem csoda hát, hogy az itt létesített új kilátót is a vízre építették: az Újlőrincfalva környékén álló Ravasz-háti kilátót egy hínárral benőtt, csodálatos természeti környezet veszi körbe és kizárólag a vízről lehet megközelíteni. A Komáromi Tas tervei szerint épült, horganyzott acél alapra emelt könnyed faszerkezet tetejéről a Kis-Tiszát, a Poroszlói- és a Sarudi-medencét vehetjük szemügyre.
Ugyanebben az évben készült el a Tisza-tó egy másik kilátója is a Csapói Holt-Tiszán, amelynek helyén már korábban is állt madármegfigyelő torony. A nádason keresztül egy pallóúton közelíthető meg a fáktól igen távolra helyezett, filigrán, acélsodronnyal erősített kétszintes, a természeti látvány élményének minden szerkezeti megoldást alávető kilátó, ahonnan remek rálátás nyílik a Poroszlói-medencére, illetve a Csapói Holt-Tiszára.
Kisköre új büszkesége a két évvel ezelőtt átadott épületkomplexum, amely egy fémszerkezetű, faborítású kilátóból, valamint azt övező négy, fenntarthatóan üzemeltethető lábasházból áll. A komplexum a mértékadó árvízszint felett van, tehát a legnagyobb árvíz esetén is száraz marad, a cölöpök közé pedig vízi madarak fészkelhetnek. A kilátóból észak felé a Tisza tavat, keletre az Abádszalóki öblöt, délre a Kiskörei vízerőművet lehet látni. A hosszanti lécborítással két vertikális egységre osztott, ANTARI Építészmérnöki Kft. által tervezett kilátó vitorlát vagy hajótestet, néprajzi vonatkozásban pedig a felső-Tiszai Szatmárcseke református temetőjének csónak alakú fejfáit idézi.
Nemcsak a Mecsek,
Az 1978 óta itt állt geodéziai mérőtornyot acélszerkezettel ölelték körbe Rabb Dániel és munkatársai tervei szerint. A toronyhoz hozzátámasztott acélváz burkolata és járófelülete is átlátható fémrácsból épült, ami nem csak a precízen szerkesztett építészeti sajátosságokat engedi láttatni, de a látogató természethez való közvetlenebb kapcsolatához is érdemben járul hozzá. Legfelső szintjéről páratlan körpanoráma nyílik a Dél-Dunántúlra, tiszta időben még a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyei is láthatók.
A Hollókő környéki Felsőtoldhoz tartozó, különleges kilátó nem magasodik a fák koronája fölé, kopár szirtről tekinthetünk körbe a Cserhát vonulatain és a Szekerce-patak völgyén a Csíkszentmihályi Benjámin építette tenyérről. Az alkotás építőanyagát az innen belátható Farkaskútvölgy területén található erdő holtfái adták, sajátos biomorf tömege pedig különleges, védett meditatív pihenőhelyet ad.
A Kecske-kő csúcsán álló, tiszta szerkezetű kilátó teljes körpanorámát ad a Börzsöny, a Selmeci-hegység, Szandavár és a Mátra hegyvonulatai, a Gödöllői-dombság, sőt, a Pilis és a Visegrádi-hegység felé is. Tervezője Báger András „erős, csendes és megfelelő felszereléssel rendelkező” hegyi emberhez hasonlítja saját alkotását, amelynél az volt a cél, hogy a lehető legkevesebb szerkezetből épüljön fel, ezáltal a lehető legnyitottabb legyen. A szerkezetek könnyedsége tette lehetővé, hogy a pihenőszinteket megnyithassák a panorámára, így innen is élvezhetjük a környezet látványát. A nyitottság-élményhez járul hozzá az is, hogy a járófelületeket acél taposóráccsal fedték, így függőleges irányban is átlátható a teljes építmény. Mint írja: „a beton alépítmény olyan, mint egy kényelmes túracipő, a kilátószint feletti pilletető pedig könnyed kalapként véd a nap és eső ellen”.
Egy újabb geodéziai torony válhatott izgalmas elemeket felvonultató kilátóvá 2018-ban. Koller József műve – kissé a Vadász György, Basa Péter és Fernezelyi Gergely által tervezett Hannover EXPO magyar pavilonját idézve – az ég irányába felnyíló szerkezettel, faburkolattal készült. A Nyúl környéki kilátóról
a Csallóköz síkjára és a Soproni-hegységre, de szép időben akár az Alpokalja is megcsodálható innen. Az egykori betontorony külső faburkolatot és a kettő között vezetett lépcsőrendszert kapott; emellett napelemes kivilágítást, sőt, a belsejében a környékre jellemző állat- és növényfajokat bemutató grafikákat is.
Egykor egy leselejtezett olajfúrótorony szolgált kilátóként a Sukorói-dombság Velencei-tóra panorámát adó pontján, amelyet azonban már nem lehetett megmenteni. Hosszú szünet után, 2014-ben írtak ki pályázatot egy új torony tervezésére, amire szokatlanul sok, 156 pályamunka érkezett be. Végül a zsűri három alkotást: a Hello Wood (I. díj), a Kruppa Gábor – Merkel Tamás páros (II. díj), illetve a kézdivásárhelyi Bartha Zoltán – Béres Csaba – Bozsó Barna hármas (III. díj) munkáját választotta ki, a végső szó azonban a helyieké volt. A szavazás során a második díjas alkotást választották a település új szimbólumának, így épülhetett meg Ruppa Gábor és Merkel Tamás kilátója. „Olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn” – írta Kruppa Gábor építész saját koncepciójukról. A zsaluzott vasbeton magon speciális, lőtt betonszerkezettel alakították ki a végső formát, amelynek leglátványosabb része a tó felé kinyúló kilátóterasz, amit mintha odahajlítana, csavarna az északnyugati irányból fújó szél.
Rákosszentmihály családi házakkal övezett, kertvárosi részében épült fel, egy elhanyagolt terület teljes rehabilitációjának csúcspontjaként Emődi-Kiss Tamás kilátója, amely
A fővárosra nem messziről tekinthetünk rá itt, a lábunk alatt találjuk és látjuk futni egészen a budai hegyekig. A 17 méter magas, acélszerkezetes kilátó a budai Várhegy magasságában kínál széles panorámát. Vertikális hangsúlyú, hajlított acéloszlopok közé feszített formája a földben gyökerező, felfelé törő természet és az emberi gondolat absztrakciója. Az oszlopok közét négy oldalon kitöltő acél gerendázat rejti és védi a tört négykarú lépcsőt, amely az informatív táblákkal ellátott, nyitott kilátótérhez vezet.
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontján található Prédikálószék kilátóját Koller József műterme jegyzi és 639 méteres magasságban kínál rálátást a teljes Dunakanyarra Esztergomtól egészen Visegrád fellegváráig. Meghagyva a természetes kilátópontot, attól kissé hátrébb építették fel a betonalapon álló, 12 méter magas faépítményt, amelynek három - elfelé haladva egyre nagyobb - teraszáról gyönyörködhetünk a Dunakanyarban. A kissé talán túlzó méretű épülettömeg erdő felőli zárt, lécborítású, egyenes felülete éles kontrasztban áll az ívelt, raszteres gerendázatú, hatalmas teraszokat nyitó kilátórésszel. A Dunakanyar egyik legszebb kilátópontja e megoldással már nem csupán nézelődésre, de bivakolásra is jó lehetőséget kínál.
Fővárosunk egyik legkedveltebb kilátópontja lett Dr. Lőke Ferenc Hármashatár-hegyi építménye, amely azon reptér közelében épülhetett fel, amelyet a hazai vitorlázórepülés bölcsőjeként tartanak számon. Az környék épületei a kilátóval egy időben fejlődtek, mára pedig igazi turistaközpont alakult itt ki. A kilátót egy korábban is itt állt betonépítményre helyezték, amely egyike a környék négy katonai lövegállás-alapjának. Annak érdekében, hogy ne rontsanak a hegy látványán, szándékoltan alacsony épülettömegben gondolkodtak a tervezők. A nyolcszögletű, tömzsi kilátóépület négyméteres magasságba viszi fel az látogatót, aki így remek körpanorámát kaphat a Dunára, a Pilisre és Budapestre. Az építmény közepén egy acélpillér fogadja a fából készült lépcsőfokokat, így azok nagy méretű csigalépcsőként jutnak fel a kilátószintig. A palástot adó két, egymásba forgatott, peremgerendákkal megtámasztott négyzet kivételes nyíltsággal tárja elénk a látványt.
Nem elsősorban a kilátó, az egész projekt megérdemli a kiemelt figyelmet, hiszen az utóbbi tíz év egyik legizgalmasabb építészeti vállalkozása a Narmer Építészeti Stúdió és a BME Építőművészeti Doktori Iskola, Vasáros Zsolt vezetésével született műve. Az együttes a Rudabányán talált Rudapithecus hungaricus előember lelőhelyét védi, valamint mutatja be azt az érdeklődőknek. A külszíni fejtés következtében keletkezett bányagödör az ország egyik legmélyebb tavát hozta létre, ennek partjára épült a különleges, monolit, színezett vasbeton szerkezetű építmény, amelynek csapán a forgatható ajtajai egyenként több tonnásak. Egészen egyedülálló hangulatú, a kortárs építészet kísérleti lehetőségeit felvonultató helyszín ez, ahol – természetesen – kilátó is épült annak érdekében, hogy a komplex látványt a lehető legteljesebb formájában csodálhassák az érdeklődők.
A Keszthelyi-hegység legmagasabb kilátója
A csaknem 19 méter magas, klasszikus formavilágú kilátót Bakonyi Attila építész erdei- és vörösfenyőből tervezte, benne szép ívű csigalépcső vezet fel a 12 méter magasan lévő, fedett kilátószintre. Érdekessége, hogy innen számos, a Balaton partjához közelebbi kilátóra is ráláthatunk, így a Bél Mátyás kilátóra vagy a Berzsenyi kilátóra.
Videó a Padkűi kilátó átadásáról
Veszprém állatkertjének szomszédságában, a Gulya-dombon épült kilátóra méltán büszkék a környékbeliek. A helyi mikroklíma miatt lepusztult korábbi fa kilátó helyére Magyar János tervei szerint egy 16 fémoszlopból álló különleges, forgáshiperboloid geometriájú acél építményt emeltek 22 méteres magasságig, amelynek formájából adódó szerkezeti sajátossága, hogy egyenes gerendák alkotják az épületburkot, amiket azonban a szem ívesnek érzékel. A lomb nélküli faágakat, a fa sudarasodását jelképező, a tetején a királynére utaló koronát formázó acélváz-szerkezetes, légies kilátóról remekül beláthatók a Bakony erdei, rálátni a városra és a Veszprémi Állatkert egyes részeire is.
Komoly elismeréseket szerzett az ország egyik legmagasabb pontján, Galyatetőn álló kilátó, amelyet Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron (a Nartarchitects) tervei szerint alakították át. Új magassága harminc méter, ezzel majdnem ezer méteres magasságban tekinthetünk végig a tájon. Az átalakítás minőségét jelzi, hogy 2015-ben megkapta a Média Építészeti Díját (MÉD) Épület kategóriában, illetve a MÉD közönségdíját is, de az épületet méltónak találták a rangos American Architecture Prize GOLD díjára és az Architizer A+ Awards közönségdíját is elnyerte. A katasztrofális szerkezeti állapotban lévő, de a környező épületekhez szervesen kapcsolódó kilátót – megerősítés után – egy 17 méteres vasbeton építménnyel toldották meg, a korábban a szűkös belsőben haladó lépcső folytatása helyett pedig a héjazathoz, azt körbefutó ikerlépcsőt illesztettek, amelyet a vasbeton maghoz csatlakozó, könnyed acélszerkezet tart. A belső tömeg felszabadítása egyedülálló funkcióbővítést tett lehetővé, három bivakszoba kapott helyet a térben, amelyek bérlésére a közeli Turistacentrumban nyílik lehetőség. A kamrák bejáratainak körformája, illetve az ehhez hangolt színes, kerek ablakok archaizmustól mentes, játékos és időtálló struktúrát eredményeztek.
A pilisszentkereszti, Koller József, Dr. Hoffecker Ákos és Dr. Lőke Ferenc által tervezett Boldog Özséb kilátó egy a Pilis-tetőn állt katonai bázis romjainak és egy geodéziai mérőtoronynak élettel való megtöltéseként született. A földmérési funkciót megtartva hozták létre a kilátót: az itt állt monolit vasbeton torony széles, új vasbeton „sapkát” kapott, ezzel elzárták a mérőállomást a turistáktól, míg az így szerkezeti maggá váló torony köré ragasztott, borovi fenyőből készült lépcsősort illesztettek a tervezők. A védelmet és egyben átlátást is biztosító külső határoló falat függőleges fa tartók alkotják, amelyek tartószerkezetként és egyben korlátként is működnek. Ez a védett, fényjátékkal teli tér különleges hangulati felvezetése a kilátópontról elénk táruló látványnak, amelyben
Dr. Lőke Ferenc széleskörű előtanulmányok után tervezte meg a Piliscsabai Nagy-Kopasz-hegy kilátóját. A környéken rendelkezésre álló tömör farönkökből „faragta ki” a vasbeton alapra állított építményt, amelyet feszített acél merevít a szél- és földrengésvédelem érdekében, valamint szintenként buldogtárcsák fogják össze és védik azt a kicsavarodás ellen. A tömör, hasábszerű épülettömbből kimetszett korlátot és a mellvédet corten acél elemek adják, izgalmas kontrasztot alkotva a természetességet az összeválogatás esetlegességével is hangsúlyozó gerenda-falazattal. Az egész építményen végigvonuló lépcsőzetes motívumok végül a mellvéd felső síkjára futnak ki, de a szögben metszett gerendák segítenek abban is, hogy érvényesülhessen az erdő által nyújtott fény-árnyék hatás. Tiszta időben a főváros 100 kilométeres környezetét belátni a kilátóból, a Mátrától a Pilisen és a Zsámbéki-medencén át a Velencei-hegységig; de az esztergomi bazilika akár felhős időben is látható.
Videón Salföld kilátója
Háromszintes, tiszta formavilágú, visszafogott karakterű kilátót álmodtak Salföld fölé, amely egyszerű, de szép szerkesztésű fa lépcsőjével, egységes lécburkolatával és mérsékelt magasságával a funkciónak és a környezetnek alárendelt építészet szép példája. A Csönge-hegy keleti nyúlványain lévő panorámapontról tiszta időben csodálatos kilátás tárul elénk, megtekinthetjük a Káli-medencét, de akár a Balatonra is rápillanthatunk, valamint jól látszanak a Balaton déli partján csúcsosodó boglári hegyek és a Hegyestű jellegzetes csúcsa is.
Talán hazánk egyik legérdekesebb kilátóját építette a Dozmat település feletti dombra Piroska László, helyi építész. A 45 fokos szögben megdöntött fa építmény külső látványát a vöröses, zárt faburkolat és az alátámasztást adó gerendázat uralja, belső terében pedig a lépcsőn végighaladva egy korláthoz érkezhetünk meg, amelynél állva szinte lebegünk a környező táj felett. A Kőszegi-hegység és az Aranypatak-völgy teljes pompájában élvezhető a nagyjából 11 méteres magasságból, de természetesen
Geometriai alapegységek összhatására hangolták hazánk egyik legmagasabb csúcsa, a Csóványos kilátóját, amely (mint azt többször is láthattuk) egykor geodéziai mérőállomásként működött. Eredeti funkciójához elegendő volt egy betonhenger építése, a leleményes tervezők pedig ehhez illesztettek egy kizárólag egyenesekből szerkesztett keretrendszert, amely a kilátóteraszokat és az információs táblákat is rejti, míg acél csigalépcsőjét a henger belsejében vezették el. A körkilátás látványelemeit a korlátra szerelt táblák segítenek felismerni: a Dunakanyart és hegyeit, a Naszály magányos bástyáját, a Duna szalagját, a Visegrádi-hegység magaslatait és a János-hegy kúpját is láthatjuk innen; de a Pilis-tető hatalmas tömbje is kibukkan szomszédai közül, a Gerecse pedig már látszólag síkvidékből emelkedik ki.
Drónfelvételek a csóványosi kilátóról
Badacsonyörs egyik leghíresebb látványossága a csodálatos arborétum, amely nem csak a hatalmas fenyőfélék miatt ismert, de Kruppa Gábor tervezte kilátója is igazi látványosság. A fenyőtoboz felépítését idéző szerkezet széles oszlopot ölel, és ívelt gerendáival idézi meg a természet tökéletességét. A külső héjhoz igazodó, meseszerű csigalépcsővel megközelíthető kilátóterasza páratlan panorámát ad a Balatonra, a Badacsonyra és az arborétum lankáira egyaránt.
Nyitókép: Naplás-tavi kilátó (forrás: videórészlet)
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Az európaiak 2025. március 5-től kezdhetik kiváltani a brit beutazási engedélyt.
Ami Európában történik, az a bevándorláspárti politika következménye, amelyet a szövetségre lépett három európai politikai erő évek óta képvisel – magyar lerakataikkal együtt. Nagy Ervin írása.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
