Az Erdőfű második lemeze a Kalotaszegre visz. Nem is akárhogy.
Martin György – a táncházmozgalomban mindenki ismeri ezt a nevet. Hiszen nélküle nem lenne táncházmozgalom – vagy legalábbis nem az lenne, ami. Ugyanez igaz a magyar néptánckutatásra. Az volt ő a néptáncnak, mint Bartók és Kodály a népzenének. Az 1983-ban 51 évesen elhunyt „Tinka” 33 éven át gyűjtötte a néptáncokat Kárpát-medence-szerte. Többek között Kalotaszegen is megfordult, a magyar tudat számára mitikusnak számító Erdély egyik mitikus tájegységén, sőt grandiózus monográfiát írt a magyarvistai Mátyás István „Mundruc” táncáról, akivel barátságba is keveredett, és Kelet-Közép Európa legkiválóbb paraszttáncosának tartotta.
Kalotaszeg a középkorban hatalmas területet foglalt magába, mára nagyjából a Bánffyhunyad és Kolozsvár közt elterülő ovális területet értik alatta harcmin-ötven faluval, 17 ezer magyar lakossal. Érdekes mód a román néprajz nem tart számon Kalotaszeg nevű tájegységet, habár vannak román falvak Kalotaszegen. Altájai a legarchaikusabb Felszeg; az Alszeg az Almás-patak vízgyűjtő területe; s a Mérát is magába foglaló Nádas-mente a Cifra Kalotaszeg; a huszadik század közepe óta külön altájegységként tartják számon a Kapus-patak vidékét; s végül vita van a Kolozsvár körül fekvő átmeneti vidékről.
Az elképesztő mennyiségű Martin-féle gyűjtés kalotaszegi „szekciójából” válogatott most az Erdőfű zenekar. A nyitány Mundruc fütyörészése. A lemezen hallható magyar és román kalotaszegi egyaránt, ahogy több falu is felkerült a lemezre (Magyarvista, Méra, Bogártelke, Magyarnádas vagy a nemesi Szucság). A második tétel egy öreges legényes, amit a Piros az ostorom nyele, nem sárga kezdetű hajnali követ. Van a lemezen keserves, csárdás és szapora, halotti mars, szucsági lassú és szapora, részlet egy bogártelki karácsonyi bálról, nádasmenti román pár (azaz táncrend) és több archív felvétel is. Szerepel a lemezen a mérai Árus- és a bogártelki Czilika-zenészdinasztia muzsikája is, ahogy a legendás, bánffyhunyadi Varga Ferenc „Csipás” és zenekara polgári, magyar és román zenéje is. Csipás és zenekarának játéka a cédéfüzet szerint „a régies kalotaszegi vonószene egyik csúcsteljesítményének tekinthető”.
Az Erdőfű első lemeze 2020-ban jelent meg, ez a második. Telitalálat a koncepció, a Martin György munkássága előtti tisztelgés.
Erdőfű: Martin György Kalotaszegen. Fonó, 2022.
Kuzmányi azt részletezi, hogy mennyi idő, energia, jóakarat és pénz ment rá a Notre-Dame új liturgikus berendezéseire. Ez szép. De ettől még a végeredmény kiábrándító.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Az Amerikai Bibliatársulat csütörtökön tette közzé a State of the Bible USA 2024 új kutatása foglalkozott a témával.
A férfi vízilabda Magyar Kupa döntőjében a rekordgyőztes a BVSC-vel vívott óriási csatát.
