Egy fiatal lány Indiából, egy indián törzsfőnök a brazíliai Amazónia vidékéről, egy szenegáli klímamenekült és egy természetvédő házaspár Hawaii szigetéről – rájuk épül a film, amely Ferenc pápa 2015-ös Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű teremtésvédelmi enciklikája nyomán az éghajlatváltozásra és egyéb égető természeti, környezeti kérdésekre hívja fel a figyelmet.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága és a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia közös szervezésben, a Párbeszéd Házában tartották a The Letter – vagyis A levél – című film magyarországi díszbemutatóját. Ahogyan a Mandineren is megírtuk, Ferenc pápa hamarosan hazánkba érkezik, így ez a filmbemutató is a látogatásra való hangolódás egyik kiemelt eseménye volt.
Egy fiatal lány Indiából, egy indián törzsfőnök a brazíliai Amazónia vidékéről, egy szenegáli klímamenekült és egy természetvédő házaspár Hawaii szigetéről – rájuk épül a film, amely Ferenc pápa 2015-ös Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű teremtésvédelmi enciklikája nyomán
„Azt hiszem, hogy a katolikus egyház teremtésvédelemmel még ilyen gazdag módon, mint ahogyan Ferenc pápa a Laudato si' enciklikájában, még nem foglalkozott”– mondta köszöntőjében Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes. Szerinte a kérdéskör sürgető aktualitása adta, hogy ezekkel a problémákkal az egyháznak komolyan foglalkoznia kellett.
Ferenc pápának – lévén, hogy jezsuita szerzetes – biztosan kellett találkoznia Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatával. Ugyanis a természet- és teremtésvédelem gondolata ott gyökerezik a Szent Ignác-i lelkigyakorlatban. A lelkigyakorlat vége felé a szemlélődésben Loyolai Szent Ignác arra hívja a gyakorlatozót, hogy szemlélje azt, Isten miként van jelen a teremtményekben: így például az égen, az elemekben, a növényekben, az állatokban.
– mondta Koronkai. Elárulta: a szent ignáci lelkigyakorlatoknak mindig van egy nagyon lényeges aspektusa, mégpedig az, hogy ezeket az eseményeket szándékosan olyan helyeken tartják, ahol vannak fák, madarak, növények, azaz ott van az embereket körülvevő természet. „Szoktuk is egymás között is mondani, hogy a lelkigyakorlat felét a természet végzi. És ez tényleg így van, az élő Isten – aki jelen van az ő teremtményeiben – szépsége és jósága valahogy megérkezik a lelkigyakorlatozó emberhez.”
A jezsuiták számára a teremtés védelme különösen hangsúlyossá vált az elmúlt időben, s nem csupán Ferenc pápa magisztériuma miatt. 2019-ben a rend sorba vette, mik a fő referenciáik, s négy fontos dolog, afféle „spirituális útmutatót” emeltek ki. Az első: együttműködni a közös otthonunk megóvásában. „Ez arra szólít fel bennünket, jezsuitákat, hogy együtt kell működnünk másokkal a teremtés tiszteletben tartásáért és a fenntartható fejlődésen alapuló élet alternatív modelljeinek felépítéséért. Hogy képesek legyünk olyan anyagokat előállítani, amelyek igazságosan elosztva biztosítják a tisztességes életet, bolygónk minden lakója számára” – magyarázta a szerzetes, aki szerint – Ferenc pápát idézve –
A megható dokumentumfilm egy kétségbeesett kiáltás a teremtett világért és a következő nemzedékekért. A szegények kiáltása, akik gyakran a klímaváltozás legnagyobb elszenvedői, hiszen a legkevésbé tudnak ellene védekezni. Az Északi-sark jégsapkája negyven év alatt háromnegyed részében eltűnt, ami hatalmas változásokat okoz az éghajlatban. Az óceánok vize megemelkedik, melynek következtében az emberiség lakosságának tíz százaléka veszítheti majd el a városokat, falvakat, ahol addig élt. A műanyag-szennyezettség akkora a Földön, hogy minden ember hetente körülbelül öt gramm műanyagtörmeléket eszik és iszik meg.
„A Kárpát-medencében az utóbbi évtizedekben a madarak száma közel lefeleződött. Budapesten a hetvenes-nyolcvanas években gyakorlatilag szinte soha nem voltak olyan napok, amikor három napon át 27 Celsius fok fölött lett volna az átlaghőmérséklet. Jelenleg ott tartunk, hogy minden évben egy-két hónapnyi ilyen idő van. Egy-egy ilyen nagyobb hőhullám következtében a halálozási arány is harminc százalékkal megnőtt. Az idősebbek, betegebbek nem igazán tudnak védekezni, ellenállni” – hívta fel a figyelmet a film kapcsán Székely János püspök, a püspöki kar Caritas in Veritate Bizottságának elnöke. A püspök szerint az ipari forradalom óta a Föld légkörében levő szén-dioxidnak mennyisége óriási mértékben megnőtt. A kiotói- és párizsi megállapodások ellenére a szén-dioxid kibocsátás nem csökkent.
„Becslések szerint az országok GDP-jének körülbelül hét százaléka elég lenne ahhoz, hogy ezt a folyamatot lassanként megállítsuk és megfordítsuk. Ez a hét százalék egyébként sok ország esetében sokkal kisebb összeg, mint a rengeteg kár, amit a klímaváltozás okoz” – mondja Székely János, majd hozzáteszi:
A püspök szerint vannak ökológiai bűnök, melyeket a következő nemzedék és a szegények ellen követünk el, illetve a teremtő Isten ellen, aki ezt a világot gyönyörűnek alkotta, és szeretné, ha megőriznénk ilyennek.
A dokumentumfilm hangsúlyosan jelzi: a környezetünket nem tudjuk megőrizni, ha a gazdasági életet gyökeresen nem gondoljuk újra. A katolikus egyház meggyőződése szerint a gazdasági élet célja nem a profit maximalizálása vagy a pénz felhalmozása kellene, hogy legyen. Az ideális gazdaság egy olyan emberi tevékenység, melynek célja minden ember boldogulása. A gazdaság csak akkor van a helyén, akkor erkölcsös és helyes, ha minden ember boldogulását szolgálja a Földön.
„Egyes becslések szerint a Föld leggazdagabb nyolc emberének körülbelül annyi magántulajdon vagyona van, mint a Föld szegényebbik felének összesen. Ez azt is jelenti, hogy óriási gazdasági erő érvényesül a döntésekben, abban, hogy miként alakul a világgazdaság.
Az emberiségnek nagyon erősen újra kellene gondolnia a magántulajdon fogalmát, s annak korlátait”
– szögezte le a film kapcsán Székely János, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy miként hatalmas lépés volt a rabszolgaság megszüntetése a 19. századi Brit Birodalomban, úgy most is hasonló minőségi ugrásra lesz szükségünk – erre hív bennünket A levél című film Földünk megmentéséért.
A film 2022. október 4-i nemzetközi premierje óta több ezer közösségi vetítés zajlott világszerte, s a bemutatók sora a magyarországi díszbemutató után is tovább folytatódik.
Nyitókép: Laudato Si' Movement
Miért döntött úgy, hogy felhagy a filmproducerkedéssel? Mi a véleménye az „abszolút filmszínházról”? Erről is kérdeztük a Thália Színház igazgatóját, aki az Eszenyi-ügy margóján egyúttal azt is leszögezte, végre napvilágra kell kerülniük a több évtizedes színházi visszaéléseknek.
„Az állam nem tudja előírni az embereknek a kereszténységet” – mondta Habsburg Eduárd korábbi nagykövet a Danube Institute rendezvényén, ahol a Nyugat és a kereszténység jövőjéről beszélgetetett Raymond Ibrahim amerikai szerzővel.
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
Vasárnap ünnepli születésnapját Hollywood egyik utolsó keménylegénye.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Csak annyira unalmas azt hallgatni, hogy itt mindenki független-objektív.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
