Gyaníthatóan Rippl-Rónai József festménye, Somssich gróf portréja kel el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria árverésén október 18-án – erre utal a százmillió forintos kikiáltási ár is. De ki volt Somssich gróf és milyen viszony fűzte a híres festőhöz?
Az 1861-ben, Kaposváron született Rippl-Rónai József sokáig patikussegédként, majd gyógyszerészként dolgozott, aztán az egész életét a festészetnek szentelte. Ezer szállal kötődött Kaposvárhoz, s még a helyi gimnáziumban ismerkedett meg egy bizonyos Somssich Gézával, az előkelő Somssich Andor egyik gyermekével. Barátságot kötöttek, ám Rippl-Rónai később Párizsban alkotott, Somssich pedig beállt katonának, ahol huszárhadnagyi rangig vitte.
Amikor aztán 1902-ben, az akkor 41 éves festőművész úgy döntött, visszatér Kaposvárra, akkor találkozott újra az ifjú gróffal, Somssich Gézával, aki művészetpártoló ember lett (régi könyveket és festményeket gyűjtött), mellette pedig a nagybirtokát igazgatta, de a kaposvári Takarékpénztárnak is ő volt az elnöke. 1915-ben született meg az első gyermeke. A felesége – Szögyén Marich László, berlini nagykövet lányaként –
A festőzseni barátjaként tekintett Somssichra és rengeteg időt töltött annak kastélyában. Somssich a művészetért rajongó emberként pompás estélyeket adott, ahol Rippl-Rónai mellett rendszeresen megfordult Ady Endre, Móricz Zsigmond és a híres színésznő, Márkus Emília is.
Rippl-Rónai József önarcképe rózsaszín háttérrel. Forrás: Wikipedia
A művész inspiráló közegnek tartotta a kastélyt, nem véletlen, hogy több baráti portrét festett a Somssich családról. Mindezt Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze is megerősíti. Elmondja: Somssich Géza édesapjáról és feleségéről is készített portrét Rippl-Rónai, de azt is tudni lehet, hogy 1911-ben lóháton örökítette meg Géza barátját, ennek a festménynek azonban nyoma veszett. Kelen Anna szerint a híres festő testvérének írt leveléből tudni, hogy egy esetben vadászat közben is megörökítette Somssich grófot, ám ez a festmény eltűnt, remélhetőleg nem örökre, csak lappang valahol.
Az október 18-án esedékes aukción szereplő festmény a gróf kastélyában, a tornácon készült, 1910-ben. Legutóbb Kornai Péter médiavállalkozó gyűjteményét ékesítette. A férfi halála után döntött úgy a családja, hogy árverésre bocsátja a különleges képet.
A művészettörténész szerint a portré merész perspektívában készült, ráadásul Rippl-Rónai kukoricás korszakában (a sajátos festészeti technika lényege, hogy pöttyökből áll össze a festmény). A fehér és a barna szín uralkodik a vásznon, a képnek pedig izgalmas üdeséget ad a gróf sárga-kék ingje.
s a galéria művészettörténésze szerint nem kizárt, hogy 160-220 millió forint között lesz a leütési ár, ugyanis Rippl-Rónai az egyik legkeresettebb hazai festő.
Visszatérve a grófhoz: amikor Somssich Géza 1929-ben, csupán 64 éves korában örökre elaludt (Rippl-Rónai két évvel korábban hunyt el 66 évesen), kastélyában az özvegyén kívül öt gyermeke állt az ágyánál szomorúan, s a lapok azt írták: „Ismét elszólított tőlünk a kérlelhetetlen végzet egy páratlanul jó, talpig magyar embert, egy finom lelkű urat, a somogyi mágnások egyik legderekabbikát.”
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Fenti mondat a róla szóló előadásban hangzik el, ma is erősen megfontolandó megállapításként. A Magyar Színház új bemutatója azok számára is megrendítő élmény lehet, akik eddig nem tudtak róla, a 20. század testet-lelket pusztító izmusai hogyan bántak el a közönség imádott kedvencével.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
