A megújuló energiánál nem véletlen, hogy hazánkban a napelemeken van a legnagyobb hangsúly, hiszen nagyon jó hatásfokú és egyre jobb megtérülési rátával működtethető rendszert adnak. Ezek említésekor gyakran felmerül, hogy a napelem is tévút, hiszen tömegével kell lefedni miattuk a termőtalajt, de nem állja meg a helyét: rengeteg logisztikai és egyéb ipari létesítmény épült az országban az utóbbi évtizedekben,
amelyek lapostetői kiválóan alkalmasak lennének a napelemparkok elhelyezésére.
Ezek a hatalmas területek jellemzően pőrén, kihasználatlanul állnak szerte az országban. A nagyméretű lapostetők ráadásul energiahatékonysági szempontból sem előnyösek, hiszen nyáron gyorsan melegednek, télen a nagy felület miatt pedig hamar hűlnek le. Ilyen létesítményekre egyébként akár szélerőmű is telepíthető, amelynél nem a klasszikus szélkerekekre kell mindenképpen gondolnunk, hiszen vannak kiváló hatásfokú vertikális szélkerekek is.
Elsődleges feladatnak kell tekintenünk, hogy
a szabályozói, a befektetői és a tulajdonosi oldalt is érdekeltté tegyük e területek kihasználásában,
ami csak felülről sikerülhet. Ehhez szorosan kapcsolódik, bár sokkal tágabb spektrummal, hogy az egész globális beárazási rendszer – az élelmiszerektől a nyersanyagokig – rosszul működik. Jóval kifizetődőbb ma a konvencionális és nem fenntartható megoldások alkalmazása a fenntarthatónál. Talán jó példa, hogy a mindannyiunk által ismert óceáni túlhalászati probléma abból is ered, hogy hatalmas hálókkal szinte az egész tengerfeneket felkotorják, és ezzel számtalan, a halászat számára értéktelen élőlény és élőhely halálát okozzák. Ezek a feleslegesen elpusztított állatok és a tengerfenék növényzetében keletkezett környezetkárosítás egyszerűen nincs beárazva. A fenntartható halászat jelenleg drága, hiszen általa több munkával kevesebb termék előállítása lehetséges, ami egyértelmű rendszerhiba, hiszen az ökoszisztémában keletkezett károkért így nem felel a konvencionális halászatot végző cég. Ugyanez az építőanyagokra is igaz: addig, amíg sokkal olcsóbb szűz anyagokkal építkezni, igen csekély az esély arra, hogy komoly elmozdulást tapasztalhassunk.
Kinek kellene beáraznia a környezetkárosító elemeket?
Minimum piacferdítő, de akár gazdasági ellehetetlenüléssel is felérő dolog lenne, ha mondjuk a magyar kormány hirtelen azt mondaná: az újonnan kibányászott homok- és kőbányák termékeit mondjuk 50%-os adóval terheli, miközben az újrahasznosítással létrehozott építőanyagokat 27%-os ÁFA helyett mondjuk csak 15%-kal. Markáns különbség alakulna ki a fenntarhatóság javára, de a mai, globális piacon ilyet lehetetlen sikeresen bevezetni, hiszen egy kivitelező ilyenkor megvonja a vállát és egészen egyszerűen a szomszédos országból vásárolja meg az ottani, kisebb adóval terhelt homokot. Első körben talán európai uniós szabályozásra van szükség, amelynek részletszabályozásait kellene a tagállamok kormányaira bízni.
Ha az EU meglépné, hogy beárazza a környezetkárosítást, az már globális szinten is hatással lenne a termelésre,
mert Európa kiemelten fontos piac.
Mi mindennel foglalkozik a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete?
A szervezetünk közel 15 éve azért jött létre, hogy szakmai platformot teremtsen a fenntartható és környezettudatos építőgazdasági szakemberek számára. Szakmai hátteret igyekszünk nyújtani a HuGBC körül kialakult közösség számára; közhasznú egyesületként pedig fontos feladatunk az oktatás is. Sok építőipari cég mellett többek között a Siemens vagy a Daikin is tagjaink közé tartozik, mert úgy gondoljuk, a fenntarthatóságot holisztikusan kell értelmeznünk. Nem alakítható át egy teljes iparág, ha csak egy-egy szakágra vagy szakmára koncentrálunk.
Nagyon sokszereplős az építőipar és abban számos egyébként láthatatlan elemen múlik a környezeti terhelés mértéke.
Csak akkor érhetünk el igazi eredményt, ha minden érintettet – gyártótól tervezőig, kivitelezőtől üzemeltetőig – meg tudunk szólítani; így aztán a tagságunk többek között építész-tervező, ingatlanfejlesztő és üzemeltető cégek mellett gyártókat, kivitelezőket és tanácsadókat is magába foglal, mert az épületek teljes életciklusát igyekszünk lefedni. A képzések során a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásán, működési modelljeinek ismertetésén tartjuk a hangsúlyt, de természetesen a környezettudatos építés népszerűsítése is fontos célunk. Nem klasszikus marketing elemekkel dolgozunk azonban, sokkal inkább lobbitevékenységet végzünk.
Szeretnénk a döntéshozókhoz is közelebb juttatni a környezettudatos építészeti megoldásokat, és a fenntarthatóság irányába elmozdítani az építés-gazdaságot.
Nyitófotó: Shutterstock