Tizenhatodik alkalommal kerülnek középpontba a szakrális művészetek. A szervezők ígérik, szebbé és jobbá válhatnak a hétköznapjaink.
„Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek Titeket!” – ezzel a János evangéliumából kölcsönzött idézettel indult útjára pénteken immáron tizenhatodik alkalommal az Ars Sacra Fesztivál. A szakrális művészetek legnagyobb hazai seregszemléje egyben a magyar keresztény kultúra kiemelkedő ünnepe is, amely messze túlmutat az államhatárokon és bekapcsolja a magyar kulturális vérkeringésbe Erdélyt is.
A szervezők célja, hogy a lélekemelőnek szánt programsorozattal „kicsit szebbé, jobbá” tegyék a világot (erre rímel az idei mottó is). Vallják, hogy a világ Teremtőjéről, mindarról, ami isteni, csakis szuperlatívuszokban lehet szólni, ezért érdemes segítségül hívni a szakrális művészetek nyelvezetét, amikor az igazat, a szépet és a jót keressük, hogy a világ zajából kiszakadva azok szemlélésében merülhessünk el.
Ennek keretében nagyreményű fiatal művészeknek is lehetőséget adnak a bemutatkozásra és a bizonyításra, de a fesztivál programjai között kortárs legendák nevei is felbukkannak. A műfaji sokszínűség jellemzi az Ars Sacrát, amely
a mára mértékadóvá érett fesztiválnak. A zene, az irodalom és a képzőművészet egyaránt fontos forrásai a programfolyamnak, amelyeken keresztül – ígérik a szervezők – új dimenziókat fedezhetnek fel az arra nyitott lélekkel érkezők.
A fentiek jegyében koncertet ad Ránki Fülöp (Kodály műveit zongorázza) és a Jazzation, a Muzsikás és Bogányi Gergely. A programsorozat kiemelt eseményei a Keresztkoncertek, amelyeknek mindegyikén elhangzik idén egy egy ősbemutató is: ezeken az estéken hallhatjuk először Bubnó Tamás, Kecskés D. Balázs, Tasi Csaba és Bogányi új műveit. Szeptember 20. és 23. között négy ilyen koncertre kerül sor; az elsőn mindjárt a világhírű magyar zongoraművészt hallgathatjuk a belvárosi főplébániatemplomban.
Egy nappal később a Deák téren Fassang László orgonakoncertjére kerül sor, majd szeptember 22-én a Központi Református Kórus koncertjét hallgathatják az érdeklődők a Kálvin téri református templomban. A Keresztkoncertek-sorozat záró akkordjaként a Szent Efrém Férfikar koncertjére kerül sor 23-án – valamennyi hangverseny 19 órakor kezdődik.
Az idei rendezvénysorozat kiemelt eseményei közé tartozik az a tárlat is, ami a budapesti Szent István Bazilika altemplomában tekinthető meg. A Feltámadás keresztútja című kiállítás keretében Mária de Faykod Lourdes-i márványszobrait csodálhatják turisták és magyarok egyaránt. A Franciaországban saját múzeummal is rendelkező magyar származású szobrászművész „a szépség oázisát” hozta létre szakrális üzeneteket közvetítő alkotásaival: munkásságára mély hatást gyakorol kereszténysége és a kegyhelyen történt jelenések, Mária üzenetei. „A láthatók láthatatlanjának szobrásza”, akit egy évvel ezelőtt Magyar Örökség-díjjal is kitüntettek, most látható munkáival azt a célt tűzte ki maga elé, hogy „az emberek kerüljenek szembe Jézussal”.
Az Ars Sacra kiemelt programjai (összesen több száz program közül válogathatunk) között lesz még egyebek mellett Lackfi János, Lackfi Dorottya és Sinha Róbert zenés irodalmi estje #jóéjtpuszi2 címmel, Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston misztikus musicaljének bemutatója Ignác, a lelkek lovagja címmel, valamint a 25 éves Misztrál együttes koncertje is.
A fesztivált konferenciák is kísérik: ezek közül kiemelkedik az Ars Sacraval egyidős Szakrális Építészeti és Belsőépítészeti Konferencia, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, valamint a liturgia és művészet kapcsolatát vizsgáló nap a D50 Kulturális Központban .
Az ünnepélyen megnyitóra pénteken került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Ars Sacrát Erdő Péter bíboros nyitotta meg, az eseményen köszöntőt mondott Novák Katalin köztársasági elnök és L. Simon László, a múzeum főigazgatója. A fesztivál zárókoncertjére szeptember 25-én este kerül sor, melynek keretében a gazdagréti Szent Angyalok-templomban az Anima Musicae Kamarazenekart lép fel.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Lehet-e szebb és tisztább válasz Isten adventi hívására a tökéletes szeretetnél, amelyben Őt, akit szeretünk, teljességgel azért szeretjük, aki Ő Maga. Nem magunkért, hanem Istenért. Kocsi Lajos írása.
Persze szó nincs arról, hogy a bedugott fülű, képernyőre tapadt szemű ember ne venne észre semmiféle alkalmas pillanatot. A Black Friday-t például nem véti el. Francesca Rivafinoli írása.
A keresztény kultúra helyes értelmezésével szemben két irányból érkezik kritika.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A művész szerint a valódi művészet nemcsak önkifejezés, hanem felelősségvállalás is.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
