„Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek Titeket!” – ezzel a János evangéliumából kölcsönzött idézettel indult útjára pénteken immáron tizenhatodik alkalommal az Ars Sacra Fesztivál. A szakrális művészetek legnagyobb hazai seregszemléje egyben a magyar keresztény kultúra kiemelkedő ünnepe is, amely messze túlmutat az államhatárokon és bekapcsolja a magyar kulturális vérkeringésbe Erdélyt is.
A szervezők célja, hogy a lélekemelőnek szánt programsorozattal „kicsit szebbé, jobbá” tegyék a világot (erre rímel az idei mottó is). Vallják, hogy a világ Teremtőjéről, mindarról, ami isteni, csakis szuperlatívuszokban lehet szólni, ezért érdemes segítségül hívni a szakrális művészetek nyelvezetét, amikor az igazat, a szépet és a jót keressük, hogy a világ zajából kiszakadva azok szemlélésében merülhessünk el.
Ennek keretében nagyreményű fiatal művészeknek is lehetőséget adnak a bemutatkozásra és a bizonyításra, de a fesztivál programjai között kortárs legendák nevei is felbukkannak. A műfaji sokszínűség jellemzi az Ars Sacrát, amely
számos művészeti ágat felvonultatva szolgál önmagán túlmutató célokat – és talán ez a legszimpatikusabb vonása
a mára mértékadóvá érett fesztiválnak. A zene, az irodalom és a képzőművészet egyaránt fontos forrásai a programfolyamnak, amelyeken keresztül – ígérik a szervezők – új dimenziókat fedezhetnek fel az arra nyitott lélekkel érkezők.
A fentiek jegyében koncertet ad Ránki Fülöp (Kodály műveit zongorázza) és a Jazzation, a Muzsikás és Bogányi Gergely. A programsorozat kiemelt eseményei a Keresztkoncertek, amelyeknek mindegyikén elhangzik idén egy egy ősbemutató is: ezeken az estéken hallhatjuk először Bubnó Tamás, Kecskés D. Balázs, Tasi Csaba és Bogányi új műveit. Szeptember 20. és 23. között négy ilyen koncertre kerül sor; az elsőn mindjárt a világhírű magyar zongoraművészt hallgathatjuk a belvárosi főplébániatemplomban.
Egy nappal később a Deák téren Fassang László orgonakoncertjére kerül sor, majd szeptember 22-én a Központi Református Kórus koncertjét hallgathatják az érdeklődők a Kálvin téri református templomban. A Keresztkoncertek-sorozat záró akkordjaként a Szent Efrém Férfikar koncertjére kerül sor 23-án – valamennyi hangverseny 19 órakor kezdődik.
Az idei rendezvénysorozat kiemelt eseményei közé tartozik az a tárlat is, ami a budapesti Szent István Bazilika altemplomában tekinthető meg. A Feltámadás keresztútja című kiállítás keretében Mária de Faykod Lourdes-i márványszobrait csodálhatják turisták és magyarok egyaránt. A Franciaországban saját múzeummal is rendelkező magyar származású szobrászművész „a szépség oázisát” hozta létre szakrális üzeneteket közvetítő alkotásaival: munkásságára mély hatást gyakorol kereszténysége és a kegyhelyen történt jelenések, Mária üzenetei. „A láthatók láthatatlanjának szobrásza”, akit egy évvel ezelőtt Magyar Örökség-díjjal is kitüntettek, most látható munkáival azt a célt tűzte ki maga elé, hogy „az emberek kerüljenek szembe Jézussal”.
Szobraival elmélkedésre hív és sarkall, azzal a vággyal, hogy „a gondolat fölemelkedjen a lelkiséghez”.
Az Ars Sacra kiemelt programjai (összesen több száz program közül válogathatunk) között lesz még egyebek mellett Lackfi János, Lackfi Dorottya és Sinha Róbert zenés irodalmi estje #jóéjtpuszi2 címmel, Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston misztikus musicaljének bemutatója Ignác, a lelkek lovagja címmel, valamint a 25 éves Misztrál együttes koncertje is.
A fesztivált konferenciák is kísérik: ezek közül kiemelkedik az Ars Sacraval egyidős Szakrális Építészeti és Belsőépítészeti Konferencia, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, valamint a liturgia és művészet kapcsolatát vizsgáló nap a D50 Kulturális Központban .
Az ünnepélyen megnyitóra pénteken került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Ars Sacrát Erdő Péter bíboros nyitotta meg, az eseményen köszöntőt mondott Novák Katalin köztársasági elnök és L. Simon László, a múzeum főigazgatója. A fesztivál zárókoncertjére szeptember 25-én este kerül sor, melynek keretében a gazdagréti Szent Angyalok-templomban az Anima Musicae Kamarazenekart lép fel.