Hit nélkül egy ország vezetése elképzelhetetlen – Trill Zsolt az Aranybulla-filmről

2022. július 09. 21:00

Magyar filmen még soha nem látott módon tárul elénk a középkor világa – ezt ígérik az 1222 Aranybulla készítői, amelyben Trill Zsolt alakítja az idősebb II. Andrást. A Nemzeti Filmintézet egyre nagyobb súlyt helyez az ehhez hasonló, a történelmünk jelentős epizódjait és nagy formátumú személyiségeit bemutató alkotások támogatására. Most Trill Zsoltot kérdeztük a filmről!

2022. július 09. 21:00
null
Farkas Anita

Az év legnagyobb hazai filmes meglepetéseként harangozta be Kriskó László rendező-producer az Indexnek adott interjújában az Aranybulla-sorozatot és a belőle készülő játékfilmet.

Az Aranybulla kiadásának nyolcszázadik évfordulója apropóján több mint egymilliárd forintból – ebből hatszázmillió volt állami támogatás – forgatott  négyrészes dokumentumfilmet, amelyben játékfilmes jelenetek és történészi elemzések váltják egymást, a tervek szerint decemberben mutatják be a Duna Televízióban, és tárgyalások folynak arról is, hogy az egyik kereskedelmi csatorna ezzel egy időben szintén műsorára tűzi.

A nagyfilm jövő tavaszra várható,

és a nemrég kijött trailer alapján igen  látványosnak ígérkezik. A készítők ígérete szerint magyar filmen még soha nem látott módon tárul elénk a középkor világa, hiteles jelmezekkel, díszletekkel, kellékekkel.

Az idősebb II. Andrást Trill Zsolt, a fiatal királyt Veréb Tamás, Gertrúdot Törőcsik Franciska, János érseket Rátóti Zoltán alakítja, a teuton lovagok vezére Fenyő Iván, az öreg keresztes lovag László Zsolt. 

 

A III. Béla halálától (1196) a muhi csatáig (1241) nagyjából fél évszázadot felölelő történet készítőinek célja – a dokumentumfilm- és a moziverzióban egyaránt –, hogy minél objektívebb képet fessenek erről az időszakról.

Szeretnék árnyalni II. András személyiségét is,

akiről az a sematikus kép él, hogy „baletturalkodóként” eltékozolta a vagyont; a történészek közt arról is vita folyik, hogy az Aranybulla az ő zseniális húzása volt-e, vagy a magyar urak kényszerítették ki a létrejöttét. A legújabb kutatások szerint – több mint tíz szakértő segítette a sorozat létrejöttét – valóban elég bonyolult a képlet, az azonban kikristályosodni látszik, hogy

„II. András valamit nagyon máshogy akart csinálni – hol jobban, hol rosszabbul, de sok tekintetben mégis zseniálisan. Egészen biztos, hogy II. András nem olyan egysíkú személyiség volt, amilyennek felületesen, például a Bánk bánból, az élete egy kiragadott szelete alapján ismerjük. Ennél sokkal izgalmasabb pali lehetett, és valószínűleg nem volt könnyű ember” – mondja Trill Zsolt lapunknak. 

A színművész szerint nemcsak ezért érdemes őt jobban megismerni és megismertetni az utókorral. Hanem mert amellett, hogy az Aranybullával megalapozta a magyar jogállamiságot, egész életében Krisztus nevében gondolkodott és cselekedett.

„Végtelenül erős hite volt, ami nélkül egy ország vezetése elképzelhetetlen. Ez így volt a múltban, és így van ma is:

hit nélkül nincs felfelé vezető út, fejlődés, csak toporgunk egy helyben”

– vallja Trill Zsolt.

A színűvész szerint András király tudta ezt, ezért indult el a Szentföldre, majd jött vissza, hogy már a megvilágosodás jegyében egy másfajta országot építsen. „Olyat, amelyik közelebb áll Istenhez. Óriási dolog, hogy most a középpontba állíthatjuk a személyét egy történelmi kalandfilmben. Ami a tényeken alapulva mond el egy csodálatos mesét a magyar múltból úgy, hogy az a 21. században is átélhető és a nagyszabású akciójelenetek révén a fiatalok számára is vonzó legyen.”

 

Trill Zsoltnak nem az első olyan filmes munkája, amelyben a magyar nemzetért történelmi tettet végrehajtó, mára kissé mégis elfeledett – vagy nem a helyén értékelt – karizmatikus alak bőrébe bújik.

Nemrég fejeződött be a Hadik-mozi forgatása is, amelyben ő játssza Hadik Andrást.

A Szikora János rendezte A lehetetlen küldetés a „leghuszárabb huszár” berlini kalandját meséli el az Aranybullához hasonló lovaglós, kardozós, kosztümös kivitelezésben.

Mindez illeszkedik a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Káel Csaba nevével fémjelzett Nemzeti Filmintézet azon új irányvonalához, miszerint nagyobb súlyt kell helyezni a magyar történelem egyes epizódjait feldolgozó filmek és sorozatok gyártására.

Ennek jegyében számos alkotás kapott nagy összegű támogatást, több közülük már forog, vagy az utómunkákat végzik. Így mások mellett

2023 őszére ígérik a jelen állás szerint a TV2-n debütáló Hunyadi János-sorozatot

(10,6 milliárd forint, ebből hétmilliárdot az állam áll), 2024 tavaszára az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó Most vagy soha! játékfilmet (4, 8 milliárd, ebből kétmilliárd kormányzati támogatás). És ide sorolható természetesen az első szabadon választott magyar kormányfő, Antall József életét két idősíkon végig kísérő, másfél milliárd forintból elkészült Blokád is, amelynek mozipremierje idén októberben lesz. 

Összesen 80 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zuriktodor
2022. július 10. 10:28
Nem néz ki szarul. Attól féltem, olyan gagyi lesz, mint a Sacra Corona vagy a Honfoglalás volt.
gonterl
2022. július 10. 10:10
Valamilyen hit nélkül egy ország vezetését én nem tudom elképzelni. Én. ezt mondtam volna.
szalard
2022. július 10. 05:19
A legnagyobb bűnük az, hogy ezzel mostanáig vártak, ahelyett, hogy már 2010-ben elkezdték volna. 12 év telt el anélkül, hogy magyar történelmi filmek készültek volna. Helyettük Saul fia, 1945, Természetes fény és hasonló, a magyarokat gyalázó, ostorozó libsi filmek készültek.
Trombitás Keresztély
2022. július 10. 01:42
A fidesz azt hiszi, hogy ezekkel a milliárdokba kerülő, és pár ezrek által megtekintett, és azonnal elfelejtett program filmekkel majd egyberántja a magyarságot? Haladni kellene a korral, mert aki nem tud alkalmazkodni az új idők új szeleihez, azt a történelem elsöpri.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!