Grandpierre Atilla (Budapest, 1951. július 4.) magyar fizikus, csillagász, egyetemi doktor (1977, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar), a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia), az MTA köztestületének tagja.
Tudományos munkássága mellett a zene is meghatározta az életét: 1974-ben fedezte fel a közép-ázsiai, Mongóliában fennmaradt ősi népzenét. Ipacs Lászlóval, Czakó Sándorral és Molnár Györggyel 1975-ben megalapította a Vágtázó Halottkémek nevű együttest. Célja, és így a zenekar célja is – többek között – az volt, hogy a világ legjobb és legvadabb zenekarát hozzák létre.
A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a zenekar tagjait, köztük Grandpierre-t is zaklatta az akkori rendőrség.