Kényes témát csomagolt nevetős-megható road movie-ba első játékfilmjében a francia Enya Baroux. A Jó utat, Marie inkább a családi összetartozás fontosságáról, mintsem arról beszél, van-e joga az embernek megmondani, mikor óhajtja befejezni a földi pályafutását.
A Többesélyes szerelem lehetett volna egy izgalmas, a jelen társadalmára reflektáló, okos film – sőt, az Előző életek után pontosan ezt vártuk. Ehelyett egy kliséhalmazt kapunk. Igaz, beszélgetésindítóként még így is működik.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 13 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2020. szeptember 07. 12:08
Isten nyugosztalja, ezért most nem ismétlem meg a film megnézését, pedig a jókedvem egyik elapadhatatlan forrásaként jegyzem.
Válasz erre
2
0
spájdernecc
2020. szeptember 07. 11:34
R.I.P. ahogy azt németül, miszerint osztrákul mondják
Válasz erre
4
0
silenceCZ
2020. szeptember 07. 06:48
neki köszönhető, hogy negyven fölött 10-ból 10 cseh ismeri Bán Jánost... Isten nyugosztalja.
Válasz erre
9
1
balbako_
2020. szeptember 07. 06:36
Ritkán mondhatja az ember, hogy a film ugyanolyan jó, mint a könyv és ebben az esetben ezt elmondhatjuk. Menzel és Hrabal itt egymásra találtak ez az egyik kedvenc filmem. (Az csak hab a tortán, hogy a gyönyörű főszereplőnő Magda Vásáryová a magyar Vásári család szülötte)
Válasz erre
14
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!