Neki köszönhető 2019 magyar világzenei sikere, a lengyel VOŁOSI zenekarral készített lemeze minden létező világzenei listán tarolt, a sajtó mégis inkább azzal volt tele az év végén, hogy ellopták Lajkó Félix méregdrága hegedűjét. A hangszer a 45. születésnapja után, karácsony előtt néhány nappal meglett, a Mandiner hetilap idei első számában olvasható interjúból pedig kiderül: az egészen utóbb még nevetni is lehet. Mi a zene Lajkó-féle titkos összetevője, beáll-e a Quimby mellé zenekarozni a „Hófehér cigány”, létezik-e semmiből teremtés és miért pont a világ jelenleg legjobb vonós zenei anyagának titulált Lajkó Félix & VOŁOSI lemez hozott áttörést?
Interjú: Klementisz Réka; portréfotók: Muray Gábor
„A nagy dolgoknak mindig nagy röhej az egyenes következménye” – összegzi Örkény nyomán novemberben ellopott, aztán szerencsésen megkerült hegedűje ügyét a lapunknak adott interjúban Lajkó Félix, aki két alkalommal is adott telt házas újévi koncerteket Budapesten. Január 2-án este a Művészetek Palotájában a legújabb zenekari felállásban lépett fel Sidoo Attila, Kertész Endre, Mazura János, Barcza Horváth József és Czirják Tamás közreműködésével, január 4-én pedig szólóban a Zeneakadémia patinás nagytermében aratott sikert.
A beszélgetésből kiderül, hogy bár 2019 májusában megjelent lemeze, a Lajkó Félix & VOŁOSI röviddel megjelenése után felkerült az összes fontos nemzetközi toplistára, hírnek inkább azt tartja, hogy egyáltalán európai zene szerepelhet bármely nemzetközi világzenei lista első tíz helyén. Ezeken jellemzően szinte csak arabok, afrikaiak vannak az élmezőnyben.
Az európaisághoz való viszonyát is összegző lemez anyagát kortárs zenének tartja, még ha nem is ismerik el kortárs klasszikus zenének: „A klasszikus zenét játszó vonóstársadalom sokkal konzervatívabb, mint mondjuk az autentikus népzenei közeg. … Aminek akár árnyalatnyi népzenei íze is van, már nem fér bele a komolyzenei kánonba. Egyedül Bartók” – véli Lajkó Félix.
A kritika által emlegetett, a lemezen érezhető – eddig ismeretlen – zenei összetevővel kapcsolatban így nyilatkozik: „A fülre megy ki a játék, de nem lenne hatásfoka, ha ebben a játékban nem lenne benne a szív. Számomra enélkül nincs értelme a zenélésnek. Feljebb húzom, ha feszültséget érzek, lejjebb fogom, ha alacsonyabbra szeretném engedni az érzelmi telítettséget. Ennyi az egész.”
a művészet pedig – részben – önterápia: „Már kamaszkoromban eldöntöttem, hogy az a zene, amit játszom, valamilyen módon gyógyító, segítő erővel is kell rendelkezzen. Mindig magamon próbálom ki, és van, hogy fáj is. Hiszek abban, hogy létezik jó értelemben vett slágeresség, dallamosság, ami át tudja billenteni az embert egy másik dimenzióba.”
A Quimby énekese, Kiss Tibi róla írt dalával, a Hófehér cigánnyal, és az Aranyakkord néven futó „kanapéprojektben” született néhány más közös szerzeménnyel kapcsolatban nyitott: „Ő énekel valamit, gitározik, én meg hegedülök. Meglátjuk, mi sül ki belőle”.
Lajkó Félix már a tavasz nagy dobására készül: a jubileumi Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó előadásán, április 3-án a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekművét, a Giselle-t mutatja be a Győri Balettel közösen.
Teljes portréinterjúnkat a Mandiner hetilap aktuális számában olvashatják: elérhető az újságárusoknál, illetve az előfizetőink számára.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
A paksiak és a debreceniek is 50 ponttal várták az utolsó fordulót.
A gyermek felnyitotta a grillsütő fedelét, ekkor azonban a hirtelen kicsapó láng és a forró levegő megégette az arcát.
