Neki köszönhető 2019 magyar világzenei sikere, a lengyel VOŁOSI zenekarral készített lemeze minden létező világzenei listán tarolt, a sajtó mégis inkább azzal volt tele az év végén, hogy ellopták Lajkó Félix méregdrága hegedűjét. A hangszer a 45. születésnapja után, karácsony előtt néhány nappal meglett, a Mandiner hetilap idei első számában olvasható interjúból pedig kiderül: az egészen utóbb még nevetni is lehet. Mi a zene Lajkó-féle titkos összetevője, beáll-e a Quimby mellé zenekarozni a „Hófehér cigány”, létezik-e semmiből teremtés és miért pont a világ jelenleg legjobb vonós zenei anyagának titulált Lajkó Félix & VOŁOSI lemez hozott áttörést?
Interjú: Klementisz Réka; portréfotók: Muray Gábor
„A nagy dolgoknak mindig nagy röhej az egyenes következménye” – összegzi Örkény nyomán novemberben ellopott, aztán szerencsésen megkerült hegedűje ügyét a lapunknak adott interjúban Lajkó Félix, aki két alkalommal is adott telt házas újévi koncerteket Budapesten. Január 2-án este a Művészetek Palotájában a legújabb zenekari felállásban lépett fel Sidoo Attila, Kertész Endre, Mazura János, Barcza Horváth József és Czirják Tamás közreműködésével, január 4-én pedig szólóban a Zeneakadémia patinás nagytermében aratott sikert.
A beszélgetésből kiderül, hogy bár 2019 májusában megjelent lemeze, a Lajkó Félix & VOŁOSI röviddel megjelenése után felkerült az összes fontos nemzetközi toplistára, hírnek inkább azt tartja, hogy egyáltalán európai zene szerepelhet bármely nemzetközi világzenei lista első tíz helyén. Ezeken jellemzően szinte csak arabok, afrikaiak vannak az élmezőnyben.
Az európaisághoz való viszonyát is összegző lemez anyagát kortárs zenének tartja, még ha nem is ismerik el kortárs klasszikus zenének: „A klasszikus zenét játszó vonóstársadalom sokkal konzervatívabb, mint mondjuk az autentikus népzenei közeg. … Aminek akár árnyalatnyi népzenei íze is van, már nem fér bele a komolyzenei kánonba. Egyedül Bartók” – véli Lajkó Félix.
A kritika által emlegetett, a lemezen érezhető – eddig ismeretlen – zenei összetevővel kapcsolatban így nyilatkozik: „A fülre megy ki a játék, de nem lenne hatásfoka, ha ebben a játékban nem lenne benne a szív. Számomra enélkül nincs értelme a zenélésnek. Feljebb húzom, ha feszültséget érzek, lejjebb fogom, ha alacsonyabbra szeretném engedni az érzelmi telítettséget. Ennyi az egész.”
a művészet pedig – részben – önterápia: „Már kamaszkoromban eldöntöttem, hogy az a zene, amit játszom, valamilyen módon gyógyító, segítő erővel is kell rendelkezzen. Mindig magamon próbálom ki, és van, hogy fáj is. Hiszek abban, hogy létezik jó értelemben vett slágeresség, dallamosság, ami át tudja billenteni az embert egy másik dimenzióba.”
A Quimby énekese, Kiss Tibi róla írt dalával, a Hófehér cigánnyal, és az Aranyakkord néven futó „kanapéprojektben” született néhány más közös szerzeménnyel kapcsolatban nyitott: „Ő énekel valamit, gitározik, én meg hegedülök. Meglátjuk, mi sül ki belőle”.
Lajkó Félix már a tavasz nagy dobására készül: a jubileumi Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó előadásán, április 3-án a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekművét, a Giselle-t mutatja be a Győri Balettel közösen.
Teljes portréinterjúnkat a Mandiner hetilap aktuális számában olvashatják: elérhető az újságárusoknál, illetve az előfizetőink számára.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Bognár Szilvia a kortárs magyar folk egyik meghatározó énekesnőjévé vált, számos formációban játszott számos kiváló zenésszel. Legutóbbi albumának 2013-as megjelenése óta sok év telt el, így különösen örömteli, hogy idén új lemezzel jelentkezett.
Haladó eszmék a digitális létben látják a szép új világot, míg az igazi konzervatívok akár a középkori muzsikát és hangulatot is képesek megidézni. A Faun azonban még ennél is továbbmegy.
A zenész nem is tudta megnézni az új musicalt, amihez ő írta a zenét.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
