Ötven éve, 1969. november 26-án egy pesti kocsmában alakult meg a verséneklés történelmi műfaját feltámasztó Kaláka együttes. A Mandiner hetilap 10. lapszámában múltidézésre kértük a tagokat, pályatársak, tisztelők, követők sztorijaiból pedig az is kiderül, hányan, hányféleképpen kapcsolódnak a Kalákához, az ország egyik legnépszerűbb, generációkat összekötő formációjához. A kedvünkért még a Tetris-kihívást is vállalták – így fest hát félszáz év „kalákázás” tárgyi lenyomata egyetlen képen.
Fotó: Földházi Árpád
Ötven év alatt több mint ezer dal, háromszáz költő megzenésített versei, harminc lemez, egy könyv, és turnék, koncertek több mint negyven országban Argentínától Norvégián át Japánig. Röviden ennyi a Kaláka eddigi mérlege, mindez persze semmit nem mond arról a hatásról, amelyet több generációnyi közönségre, gyerekekre és felnőttekre, befogadókra és szakmabeliekre gyakoroltak a karon ülőtől a botra támaszkodóig.
A Mandiner hetilap 10. számában Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Becze Gábor fél évszázad közös történeteiből szemezgetnek, felidézik többek között a Latinovits Zoltánnal eltöltött éveket, mesélnek világjáró kalandokról, a Japán közönség meghódításáról és a Kányádi Sándorhoz fűződő barátságukról is.
A jubileumi összeállítás második részében Sebő Ferenc köszönti az együttest, Palya Bea mesél a Kaláka rá gyakorolt hatásáról, Süveges Gergő egy bizonyos harmadik „züm” jelentőségéről ír, Gryllus Dorka személyes Kaláka-viszonyáról vall, Lackfi János jegyzetéből pedig kiderül, hogyan hozható összefüggésbe még a költő génállománya is a Kaláka együttessel.
Az összeállítás szerkesztője Klementisz Réka volt.
A teljes összeállítást a csütörtökön, november 14-én megjelent, újságosoknál elérhető hetilapunkban, illetve – lapunkra előfizető olvasóink – az alábbi link alatt olvashatják.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Bognár Szilvia a kortárs magyar folk egyik meghatározó énekesnőjévé vált, számos formációban játszott számos kiváló zenésszel. Legutóbbi albumának 2013-as megjelenése óta sok év telt el, így különösen örömteli, hogy idén új lemezzel jelentkezett.
Haladó eszmék a digitális létben látják a szép új világot, míg az igazi konzervatívok akár a középkori muzsikát és hangulatot is képesek megidézni. A Faun azonban még ennél is továbbmegy.
A zenész nem is tudta megnézni az új musicalt, amihez ő írta a zenét.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
A Magyar Ökölvívó Szakszövetség szerdától szombatig a budapesti Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban rendezi az országos ökölvívó-bajnokságot.
