A római kor óta szentély, aztán templom állt a párizsi Notre-Dame, a gótika egyik csodája helyén. A most kitört tűz évszázadok óta a legnagyobb kárt okozza az épületben.
Párizs egyik, ha nem a legnagyobb nevezetessége az Île de la Citén álló Notre-Dame székesegyház, a gótikus építészet egyik legismertebb remeke.
A katedrális helyén már a római korban is szentély állt Párizs elődje, Lutetia városában, majd a kora középkortól keresztény bazilika állt itt a gótika koráig.
Az évente 14 millió hívet és turistát vonzó, az UNESCO világörökségét részét képező Notre Dame-ot Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, alapkövét III. Sándor pápa fektette le, ezután 1345-ig építették.
Így épülhetett a középkorban a Notre-Dame, közel két évszázadig
A Notre-Dame kőből épült, a nagy gótikus középkori templomokra jellemző keresztboltozatos megoldással, faragott kőcsipkékkel. Három gazdagon díszített kapuja és a szintén díszes ólomüveg ablakok jelentős díszei a katedrálisnak. Homlokzatán végighúzódik egy oszlopsor faragott alakokkal. Fontos elemei a nagy rózsaablakok is, amelyek többszínű üvegből készültek. Alaprajza funkciójának tökéletesen megfelel, ugyanis egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A Notre-Dame beltere a maga öt hajójával szintén hatalmasnak számít, ugyanis az egész épület az egyház diadalát hivatott hangsúlyozni.
A homlokzatot karcsú oszlopokon nyugvó, fonódó csúcsívsorral galéria zárja le. E mögül emelkedik ki a két torony sisak nélkül befejezetlenül, egyenesen záródó felső szintje, karcsú, csúcsíves ablak párokkal áttörve. A fő- és kereszthajó képzeletbeli metszéspontjában áll a huszártorony. A Notre-Dame székesegyház kiforrott szerkezeti rendszerével, jól áttekinthető, világos belső terével, nyugodt, kiegyensúlyozott homlokzataival és gazdag szobordíszével a korai gótika egyik legszebb emléke.
Illusztráción a középkori Párizs
Orgonája is hatalmas. A 7800 sípos hangszert többször felújították, ma is tökéletesen működik. A Notre-Dame 113 regiszteres, öt manuálos nagyorgonáját ma a világ egyik legjobb hangszerének tartják.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
Párizs és a Notre-Dame 1620-ban
A francia uralkodók a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig.
A francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, a forradalmárok jóvátehetetlen károkat okoztak: a katedrálist bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. Az épületet egy ideig élelmiszerraktárnak és más nem vallási célokra használták.
Napóleon megkoronázására viszont ismét ott került sor 1804-ben.
Napóleon császárrá koronázza saját magát a Notre-Dame-ban
Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regénye az irodalomtörténetben is halhatatlanságot hozott a katedrálisnak.
A XIX: századra megkopott épület feltámadása Eugène Viollet-le-Duc (1814–1879) építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta, leleményességével megfűszerezve, amiről a toronytető és a vízköpők tanúskodnak.
A katedrális a 2. világháborúban csak csekély károkat szenvedett.
A 2019. április 15-én kitört tűz valószínűleg évszázadok óta a legnagyobb károkat okozta az ősi épületben.
A kigyulladás oka egyelőre ismeretlen, a BBC szerint hivatalos források renovációs munkához köthető tűzesetről beszélnek. A tűz gyorsan tovább terjedt, a tetőzet rövid idő alatt leégett, és beomlott a középső huszártorony is. A tűzoltók és rendfenntartók már a helyszínen dolgoznak, a környéket lezárták.
Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere „szörnyű tűzről” beszél, és arra kéri az embereket, hogy tiszteljék a lezárt terület határait, hogy a biztonságos rendet fenntartsák. „Egy rész belőlünk ég most” – fogalmazott a helyszínre siető Emmanuel Macron francia elnök, aki kifejezte együttérzését „minden katolikussal és minden franciával”.
A francia katolikus egyház a tavalyi évben már sürgős támogatást kért a rossz állapotba került gótikus katedrális renoválására.
(Fotó: Instagram)
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Egyszerű konzekvenciát vont le a Politico.
Véget vetne a politikai helyben járásnak.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
Az ukránok a fronttól több mint ezer kilométerre csaptak le.
