Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház pénteken; a Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezésében láthatja a közönség.
„Ez a világ egyik legjobb szövege" – mondta az MTI-nek a rendező, aki többször is színpadra állította már Az ember tragédiáját. Hozzátette: büszkének kell lennünk arra, hogy ez a mű egy magyar ember fejéből pattant ki. „Ehhez képest minden híg, minden üres, minden súlytalan" - tette hozzá. Felidézte, középiskolai tanárként szeretett bele Madách művébe. „Azóta foglalkoztat, és foglalkoztatni is fog, amíg színházat csinálok" – tette hozzá. Mint mondta, rengeteget rendez, de kevés az ismétlődés pályáján, a Tragédia – a Bánk bán mellett – a nagy kivételek egyike.
Ezúttal a mű látványszínházként, totális színházként jelenik meg. Vidnyánszky Attila kiemelte: minden rendezése más, de vannak állandósult elemek is. Van olyan ötlet, díszletelem, amely az 1997-es első Tragédia-rendezése óta jelen van.
Mint fogalmazott, ezúttal a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatta. Szerinte az előadás "témákat" vet fel. „Tehát vannak gondolatok, hangulatok, világmagyarázatok, a világon való fogáskeresések, és az ember szabad döntése, hogy mi mentén halad" – mondta, hangsúlyozva, hogy a döntés szabadsága nagy ajándék, és óriási felelősség is.
Az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg, erről a rendező elmondta, hogy a folytonosság jelenik meg általa. „Számomra fontos, hogy stafétabotot veszek át" – fogalmazott, hozzátéve, hogy Sinkovits hangja a földöntúli dimenziót jeleníti meg.
Mint mondta, az előadásban játszó kaposvári egyetemistákkal a Tragédia egyórás változatát is el fogják készíteni, a produkciót iskolákban játsszák majd. Egy négyszemélyes változat színpadra állítására is készül, amelyet kis térben fognak bemutatni.
Az előadás díszlettervezője Olekszandr Bilozub, akivel csaknem másfél évtizede dolgozik együtt a rendező, a jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias. A darab koreográfusa Bozsik Yvette. Az arénaszerű színpadon, a nézők által körbevett játéktérben megvalósuló produkció minden oldalról nézve más. Bizonyos gondolatokat, információkat, emocionális helyzeteket más-más színésztől kap meg a közönség a nézőtér különböző pontjain. Két oldalról szélesvásznú filmként tekinthet a színpadra a néző, szemből perspektivikus a látvány - fogalmazott, hozzátéve: inspirálta ez a tér is, amelyet izgalmas volt megszólaltatni.