Szabó Magda világsikere. Videó.
Szabó Magda világsikere címmel az írónő külföldi ismertségét és elismertségét járja körbe az a dokumentumfilm, amelyet a hétvégén mutatott be az M5 csatorna.
Papp Gábor Zsigmond Balázs Béla-díjas filmrendező új filmjében filmszínészek, műfordítók és kiadók is megszólalnak.
Mint az M5 csatorna pénteki Kulturális Híradójában elhangzott, Szabó Magda Sophie Marceau francia színésznő kedvenc írója, külföldön a legismertebb és legtöbbet fordított magyar szerző, akinek művei több mint 40 nyelven jelentek meg. A Szabó Magda világsikere című dokumentumfilm az író iránt érzett nemzetközi rajongást és elismerést járja körbe.
Papp Gábor Zsigmond a műsorban kiemelte: nagyon keveset tudnak Magyarországon arról, hogy Szabó Magda mennyire népszerű külföldön. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a kritika nem sorolta be a három vagy öt legjelentősebb magyar író közé, miközben külföldön nagyon sok helyen egyedül őt ismerik és őt olvassák a legtöbben.
Művei csupa olyan lélektani drámáról szólnak, melyek az érzékeny olvasó számára, legyenek japán, német vagy olasz nyelvre fordítva, ugyanúgy érthetőek. Szabó Magda világsikere abban rejlik, hogy egyetemes dolgokról beszél – hangzott el a műsorban.
Papp Gábor Zsigmond felidézte: Benjámin László írt a hatvanas évek végén egy paródiát, amely különböző írókról szólt, ebben Szabó Magda megérkezik a Marsra, ahol 40 ezer rajongója várja és aláírásokat és dedikált könyveket kérnek tőle.
Az írónő családjának történetei is izgalmasak, átélte a két világháború közötti időszakot, majd a második világháborút, 1956-ot, a Rákosi- és a Kádár-korszakot. „Szabó Magda lelki szemeivel végigfényképezte életének történelmi eseményeit, amelyekről harminc vagy negyven évvel később úgy tudott írni, hogy mondatai szinte beleégtek az emberbe" – hangzott el a műsorban.
A dokumentumfilm ezen a linken elérhető szeptember 9-ig.
(MTI)
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
