Amerikai kutatók különleges viselhető elektronikus eszközt fejlesztettek. A kütyü kizárólag az emberi test hőjét használja energiaforrásként. Mivel rugalmas anyagból készült, az új technológia a jelenleg forgalomban lévő hasonló termékek komoly riválisa lehet.
Az Észak-karolinai Állami Egyetemen hőelektromos energiát gyűjtő rugalmas eszközt fejlesztettek. Az egyetlen energiaforrásként a test melegét használó eszköz felveheti a versenyt a forgalomban lévő magunkon viselhető (wearable) elektronikus kütyükkel.
A keményebb eszközök anyagai minőségi korlátot jelentenek, ezzel szemben a rugalmas kütyü nemcsak minőségileg, hanem teljesítményét tekintve is azonos velük, vagy jobb is náluk. Az azokhoz használt legjobb hőelektromos anyagokkal minőségi megkötések nélkül dolgoztak. A fejlesztés azt jelenti, hogy a gyártóknak nem kell többé új anyagok létrehozásán agyalniuk.
A hőelektromos „lábakat” folyékony galliummal és indiummal kötötték össze. Az összeköttetések nagyon alacsony elektromos ellenállása azért fontos, mert a generált energia fordítottan arányos az ellenállással.
A folyékony fém azért is hasznos, mert ha az összeköttetés megszakad, az anyag képes megjavítani saját magát, azaz helyreállítja a kapcsolatot.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Tűpontos helyzetértékelés érkezett.
Három évtizede lépett tőzsdére a Mol, ennek apropóján péntek reggel Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén. Felidézte, a tőzsdére lépés előtt a privatizációs boom idején el akarták adni a Molt, de nem kellett akkor senkinek, így döntöttek a részvénypiac mellett.
