Egy friss harvardi kutatás alapján a zoomolható felületű prezentációs szoftverek jobban teljesítenek, mint a hagyományos honlapokkal vagy prezentációs szoftver nélkül tartott előadások. A Prezit és a Power Pointot kettős vakteszttel hasonlították össze, és a Prezi meggyőzőbbnek bizonyult.
Az üzenet és a médium közötti kapcsolat jobb megértését célzó, függetlenül, kettős vakteszttel végzett kutatás különféle kommunikációs csatornák kommunikációját vizsgálta.
A tanulmány valódi élethelyzetek szimulálásával készült, a résztvevőket véletlenszerűen csoportokra osztották. A csoport tagjai készítettek előadásokat a reprezentatív mintájú közönségnek: kétféle prezentációs szoftverrel és szoftver nélkül is. Az eredményekből kiderült, hogy a résztvevők a prezentációk alapján hoztak üzleti döntést az előadókról, és a zoomolható felületű szoftverek előnyösen befolyásolták a véleményformálást.
A prezentációs technikákat összehasonlítva jutottak arra a következtetésre, hogy az interaktív előadás és a zoomolható felület emlékezetesebb, magával ragadóbb és a hallhatóság figyelmét jobban lekötő prezentációkat eredményezett. A kutatók zoomolható felületű szoftverre a Prezit, slide-alapúra a Power Pointot használták.
„Mivel a zoomolható felület tulajdonságait alapvetően az oldalirányú mozgás és a zoomolás határozza meg, ezért a kutatás alapján teljes biztonsággal lehet mondani, hogy a tesztalanyok a zoomolható felület, illetve a slide-alapú előadás között hoztak döntést. Nemcsak azt mondhatjuk, hogy a közönség a Prezit preferálta a Power Pointtal szemben, hanem az is kijelenthető, hogy a különbség a zoomolható felület tulajdonságaiban, azaz az oldalirányú mozgás és a zoomolás lehetőségében kereshető” – magyarázzák a kutatók.
„A kutatás segítségével még többet tudhatunk meg a kommunikációpszichológiáról. Az eredmények világosan megmutatják, hogy milyen előnyöket jelent az a fajta vizuális kommunikáció, amelyeket a zoomolható felület, vagyis a Prezi használata tesz lehetővé. Ezáltal valódi kapcsolatot építhetünk a közönségünkkel, és hatékonyan, de mégis élvezetesen tudjuk elmesélni történeteinket” – mondta Árvai Péter, a Prezi társalapító-vezérigazgatója.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Tűpontos helyzetértékelés érkezett.
Három évtizede lépett tőzsdére a Mol, ennek apropóján péntek reggel Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén. Felidézte, a tőzsdére lépés előtt a privatizációs boom idején el akarták adni a Molt, de nem kellett akkor senkinek, így döntöttek a részvénypiac mellett.
