Itt vannak a legfrissebb adatok: újabb ellenzéki mantra dőlt meg

Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.



Milyen előadásmódban, élő bemutatón, virtuális valóságban, 3D vagy 2D televízión a leghitelesebb az ember-robot kommunikáció, melyikben legéletszerűbbek a robotok?
A robotika forradalmával, illetve a forradalom előzményeként, az ipari és szolgáltató robotok mind gyakoribb használatával egyre sűrűbben merülnek fel a következő kérdések: mit tegyenek a fejlesztők azért, hogy kevésbé rázzon ki a hideg tőlük, hogy meggyőzőbb külsejűek legyenek?
A Koblenz-Landau, a Würzburg egyetemek és az Arts Electronica Futurelab kutatói eldöntötték, hogy kísérletekkel próbálnak választ találni ezekre a kérdésekre.

Kabaréjelenetet találtak ki egy színésszel – humán színésszel – és a Roboy robottal, majd az ember-robot interakciókat négyfajta előadásmódban prezentálták: live, virtuális valóság (VR), 3D és 2D televízió. A résztvevők láthatták, hogy Roboy találkozók megszervezésével, keresések kivitelezésével és a színész anyjának születésnapi ajándék keresésével hogyan segíti az embert.
Legnagyobb sikert az élő előadások aratták, a nézők ebben az esetben tartották leginkább élethűnek a robotot. A második helyre a virtuális valóság került, az így bemutatott gépek szintén magas pontszámot értek el az emberszerűségben, még ha nem is annyira, mint a live-nál.
A kutatók a Nemzetközi Kommunikációs Szövetség május 25. és 29. között San Diegóban sorra kerülő 67. Éves Konferenciáján mutatják be megfigyeléseik eredményeit.