Nincs több kérdés: a románok Magyarország útját követnék, azt is kimondták, miért

Elon Musk is megosztotta az üzenetet.

Milyen előadásmódban, élő bemutatón, virtuális valóságban, 3D vagy 2D televízión a leghitelesebb az ember-robot kommunikáció, melyikben legéletszerűbbek a robotok?
A robotika forradalmával, illetve a forradalom előzményeként, az ipari és szolgáltató robotok mind gyakoribb használatával egyre sűrűbben merülnek fel a következő kérdések: mit tegyenek a fejlesztők azért, hogy kevésbé rázzon ki a hideg tőlük, hogy meggyőzőbb külsejűek legyenek?
A Koblenz-Landau, a Würzburg egyetemek és az Arts Electronica Futurelab kutatói eldöntötték, hogy kísérletekkel próbálnak választ találni ezekre a kérdésekre.
Kabaréjelenetet találtak ki egy színésszel – humán színésszel – és a Roboy robottal, majd az ember-robot interakciókat négyfajta előadásmódban prezentálták: live, virtuális valóság (VR), 3D és 2D televízió. A résztvevők láthatták, hogy Roboy találkozók megszervezésével, keresések kivitelezésével és a színész anyjának születésnapi ajándék keresésével hogyan segíti az embert.
Legnagyobb sikert az élő előadások aratták, a nézők ebben az esetben tartották leginkább élethűnek a robotot. A második helyre a virtuális valóság került, az így bemutatott gépek szintén magas pontszámot értek el az emberszerűségben, még ha nem is annyira, mint a live-nál.
A kutatók a Nemzetközi Kommunikációs Szövetség május 25. és 29. között San Diegóban sorra kerülő 67. Éves Konferenciáján mutatják be megfigyeléseik eredményeit.