A mesterséges intelligencia így vagy úgy, de átformálhatja Afrika jövőjét
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Francia kutatók az emberi idegsejtek kapcsolatait utánzó, az eddigieknél gyorsabban és kevesebb energiát fogyasztva tanuló új eszközt fejlesztettek. Hatékonyabb mesterségesintelligencia-megoldások várhatók tőle.
A mesterséges intelligencia látványos fejlődése az emberi agy működését utánzó technológiáknak, a tanulásra és sok másra alkalmas algoritmusokat tartalmazó ideghálóknak köszönhető. Ezeknek a hálóknak a működtetése azonban idő- és energiaigényes.
Francia kutatók ígéretes megoldással, közvetlenül chipre fejlesztett szinapszissal (memrisztorral) álltak elő. A szinapszisok idegsejtek kapcsolataiként működnek az emberi agyban. Minél erősebben stimulálják a szinapszisokat, annál jobbak a kapcsolatok és eredményesebb a tanulás. A memrisztor hasonlóan funkcionál.
Az új eszköz függetlenül tanulhat, idő- és energiatakarékosabb. Két elektróda közé helyezett, spontán polarizálható vékony ferroelektromos rétegből áll. Feszültség hatására változtatható az ellenállása, tanulóképessége ezen a változtathatóságon alapul. Minél alacsonyabb az ellenállás, annál erősebbek a kapcsolatok, gördülékenyebb a tanulás.
A felgyorsult tanulás a mainál hatékonyabb mesterségesintelligencia-megoldásokat eredményezhet.