Ez a helyzet ma a sci-fiben és a fantasyben: beszélgettünk a Könyvfesztiválon

Szia! A legelején, rögtön a bevezetés-bemutatás után arról van szó. (A önpromó össz-vissz volt 15 perc, szóval ügyesen trafáltál bele pont abba.)

És még valami: az amerikai piac állapotáról szóló részben elhangzik, hogy Martin sikere számos copycat megjelenését eredményezte, és hogy az milyen jó tett az ottani piacnak, és mennyire jót tett az olvasóknak. (Ha ugyan...) Aztán a magyar állapotok taglalásánál meg már az az álláspont, hogy a hazai kiadókhoz beérkező másolatokat, utánérzéseket jobb lenne elfelejteni, mert ide eredeti és újszerű és veretes művek kellenek, mert mi - kizárólag eredeti és újszerű és veretes művekben utazó magyar kiadók - mást nem is jelentetnénk meg a hazai bepróbálkozóktól. Ám legyen. De akkor miért gondoljuk azt az amerikai copycatekről, hogy jót tesznek a piacnak és az olvasóknak? Vagy ha nem ezt gondoljuk róluk, akkor miért hozzuk el az ilyen műveket a magyar piacra? Ami angolszász nyelvterületen nem eredeti és nem jelentős, ellenben másolat (vagyis: középszer), az jöhet a magyar boltokba, de ami magyar nyelvterületen középszer, az még csak el sem juthat a megjelenésig a magyar piacon? Mégis, mi ez, ha nem kettős mérce, az angolszász (vagy bármely más idegen nyelvű) középszer behozatala, ezzel egyidejűleg a hasonló alapokról induló hazai próbálkozások elvetése? A magyar kiadók szigorúbb szempontok szerint szelektálják a hazai sci-fi/fantasy produktumokat, mint a külföldieket - de vajon mit eredményez ez a gyakorlat? Azt, hogy a magyar könyvesboltok polcait a minden minőségi kritériumnak, és kritikai elvárásnak megfelelő hazai sci-fi/fantasy művek burjánzó rengetege borítja majd be? Dehogy. Inkább azt, hogy a hazai piacon változatlanul a külföldi termékek lesznek túlsúlyban. És mit eredményez mindez? Hogy a pályakezdő/szárnybontogató hazai jelölt külföldi mintákat kezd követni, még ha öntudatlanul is. És a magyar kiadó, ami eddig azt a reklámízű/önfényező szöveget nyomatta, hogy "Nézd csak, itt van a legújabb külföldi könyvsiker, ami alapvetően egy innen-onnan összelopkodott utánérzés, vagyis alig több, mint a szemét, de odakint megtalálta a maga vásárlóit, szóval mi is kiadtuk, vedd meg!", most egészen másként kezd beszélni: "De hát ez alapvetően innen-onnan összelopkodott utánérzés, vagyis alig több, mint a szemét, dehogy adjuk ki! Hogy képzeled? Szégyelld magad, amiért a kiadónk kápráztató fénnyel fénylő hírnevét ilyen szutykokkal próbáltad meggyalázni, gyökér!" Ezek után aligha haragudhatunk a hazai pályakezdőre, ha nem érti a pálfordulás okait. Pedig igazából egyszerű a magyarázat: átkerült a f*sz rossz oldalára. Amíg a kiadó potenciális vásárlóként tekintett rá - tehát fogyasztóként, akitől pénzt remélhet -, addig pénzkiadásra érdemes volt a számára kínált, külső állomásról behozott utánérzés. Amikor viszont úgymond alkotóként lépett fel, hirtelen nem jó, amit hozott, mert olyan utánérzés, ami a kiadó által megjelentett külföldi mintákon alapszik... És a kör bezárult. Vicces, vagy inkább tragikus? Vagy milyen ez a helyzet - szigorúan a XXI. század elején, szigorúan a Föld bolygón, annak is a magyar nyelven publikáló országában?

Én is hosszúnak éreztem, főleg úgy, hogy a kb. másfél órás terjedelemhez - ami egy mozifilm (!) hossza, és letöltött változatban még közepes minőségben kemény 230 megabyte (!!) - képest a hasznos infó tartalom nagyjából két flekk volna. Ha már sci-fi, ha már a holnap technológiája a jelenben, felvetődik bennem a kérdés: miért kell negyed gigányi ráfordítással végignézni egy interjút, ami alapvetően verbális műfaj, tehát leginkább a hanganyaga bír(na) jelentőséggel? Miért nem lehet mondjuk mp3-ban elérhetővé tenni csak a hangsávot? VAGY ha már muszáj végignézni, miért nem lehet szerkeszteni/megvágni az anyagot, mondjuk úgy húsz percre - mert annál több lényegi információ nem volt benne. Továbbá: feltűnt, hogy a műsorvezető/moderátor nem tud "őzés" nélkül beszélni! Okés, vannak ilyen emberek - de akkor miért őket kell mikrofon mögé/kamera elé állítani? Vagy a magyar sci-fi/fantasy könyvkiadás/irodalom helyzetéről szóló beszélgetés esetében már nem is számít, ki hogyan beszéli a magyar nyelvet? Mert ez így... ööööö..... hogy úgy mondjam.... öööö... kissé kínos volt, öööööö. Ami pedig a konkrétumokat illeti: az Agave képviselője mintha ellentmondásba keveredett volna önmagával. A beszélgetés egy pontján kissé lesajnálólag megjegyzi, hogy idehaza a bolygós-űrcsatás sci-fik mennek, később pedig amiatt panaszkodik, hogy a hazai közönség nem vevő a "progresszív" sci-fire. Kiadóként persze fittyet hányhatunk az olvasóközönség nagyobb részének ízlésére - felvállalva, hogy nem adunk ki olyan köteteket, amely kielégítené a szélesebb rétegek igényeit -, és belemehetünk, hogy csupa cuccot adunk ki, amelyet a külföldi kritika egy része az egekbe emel, "korszerűnek", mi több, "jövőbe mutatónak" címkéz, épp csak alig néhány tucatnyian vásárolnak. Épp csak nem kéne fanyalogni ezek után, hogy mi mennyire jó köteteket szerettünk volna elhozni nektek, de ti, oktondi, rövidlátó és bárdolatlan olvasók, kurvára nem vásároltatok tőlünk, amiért is szégyelljétek magatokat! Ezt a hozzáállást kissé álságosnak érzem. :( Kissé továbbmenve: a magam részéről valamivel többet is megtudtam volna arról, melyik szereplő hogyan gondolkodik a Hugo/Locus+ egyéb díjak odaítélésnek gyakorlatáról, mert ott hangzott el a külföldi SF egyik legnagyobb problémájára rávilágító megjegyzés: hogy itt már igazából nem az adott művek minősége, hanem a tematikája számít. Manapság az ilyen művek lesznek kikiáltva "progresszív" műnek - de akkor miért is kell csodálkozni azon, hogy az ilyen jellegű kötetek nem fogynak igazán?

Vajna elvtárs tévéje az igazi sci-fi: A TV2 perrel fenyegetőzik Sváby András új műsora, a Heti Napló Sváby Andrással miatt. 15 nap haladékot adtak a csatornának... "változtassanak nevet, mert ez egybecseng a Naplóval, amely 1997–2014 között ment a TV2-n." :D A Napló szó is Andy elvtárs saját szellemi terméke lett? Az ostoba jogász szövege: „A TV2 Média Csoport az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsor védjegybejelentésével kapcsolatos jogi álláspontját kifejtette mind az ATV Zrt.-nek megküldött ügyvédi levélben, mind pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál hivatalosan megtett észrevételekben." „A napló olyan, mint a híradó. Általános szó. Ráadásul az ATV-n nem is egyszavas címmel indítottuk, hanem úgy, hogy Heti Napló Sváby Andrással. Ez jogilag megkérdőjelezhetetlen, nevet változtatni pedig nincs kedvem, úgy megszoktam már, hogy Sváby Andrásnak hívnak” – vette tréfára Sváby András.