A különösen a közösségi médiában terjedő kamuhírek korában fontos lehet a bejegyzések valóságtartalmát nyelvi alapon megmondó automatizált rendszer. rendszer még nincs, de a modell már megvan hozzá.
A Georgia Tech kutatói twitteres bejegyzések hitelességvizsgálatára használható nyelvi modellt dolgoztak ki. A modell szavakat, kifejezéseket azonosít, amelyekkel aztán megállapítható, mennyire tűnik hihetőnek egy-egy tartalom.
A kutatók kb. 1400 világeseményhez kapcsolódó 66 millió tweetet vizsgálva állapították meg, hogy sokmillió ember közösségi médiában használt szavai rengeteget elárulnak az esemény hitelességéről. 2014-es és 2015-ös eseményekre összpontosítottak, köztük az Ebola nyugat-afrikai feltűnésére, a Charlie Hebdo elleni terrorakcióra és Eric Garner halálára New York Cityben.
Megkértek személyeket, hogy hitelességük alapján ítéljék meg a posztokat (biztos pontos, biztos nem pontos), majd a szavakat 15 nyelvi kategóriába rendező modellbe tették. Mindegyik tartalmazott pozitív és negatív érzéseket, szorongást, hírverést stb. Ezt követően nézték át a szavakat, hogy megállapítsák, hiteles vagy sem az adott tweet. Eredményeik 68 százalékban megegyeztek az emberi véleménnyel.
„Más jelekkel, például az esemény topikjával vagy szerkesztett információkkal összekombinálva, nyelvi eredményeink egy automatizált rendszer fontos alapjai lehetnek” – nyilatkozta Eric Gilbert professzor, a projektet vezető Tanushree Mitra egyik tanácsadója.
Bár az Európai Bizottság hamar felsült az életkor-ellenőrző applikációjával, a koncepcióról nem mondanak le. A háttérben pedig egy olyan digitális fejlesztés folyik, ami teljesen átrajzolhatja az európai online teret.
Új szintet ért el az internetes kommunikáció korlátozása, a terrorizmus és a bűnözés elleni harcra hivatkozva.
Iráni internetcenzúra és internet leállás idején VPN és appok segítik a kapcsolattartást és a közösségi média elérését.
Ukrán titkosszolgálati dokumentumok leplezik le a Magyarország elleni szervezett beavatkozási kísérletet: dezinformáció, manipuláció és politikai nyomásgyakorlás egy kézben.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az elmúlt időszak lehetőséget adott a szolgáltatóknak, hogy felhasználóik üzeneteit szkenneljék, és kiszűrjék a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat.
A leendő Tisza-kormány gazdasági minisztere komoly önellentmondásba keveredett.
Nem a hatékonyságot szolgálja, ha a közösségi médián keresztül intézkedésekkel kapcsolatban az egyik miniszter a másikat helyreigazítja.
