Kovászna, Hargita és Maros megye azt kéri a magyar kormánytól: változtassák meg úgy a pálinkatörvényt, hogy a székelyföldi termelők is használhassák italaikra a pálinka elnevezést. Pálinkának jelenleg csak Ausztria négy tartományának kajszibarack párlatait és Magyarország gyümölcspárlatait nevezhetik a jogszabály értelmében.
A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye a pálinkatörvény módosítását kéri a magyar kormánytól, hogy a székelyföldi termelők is használhassák a pálinka terméknevet. Hargita megye tanácsa hétfő esti rendkívüli ülésén fogadta el azt az elvi határozatot, amellyel csatlakozott a Kovászna megyei kezdeményezéshez.
A Kovászna megyei indítványban felidézték, hogy a 2008-ban elfogadott magyar pálinkatörvény alapján a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának kajszibarack párlatai és Magyarország gyümölcspárlatai viselhetik. „Annak ellenére, hogy Székelyföldön a mindennapokban használjuk a pálinka kifejezést, és fogyasztjuk a terméket, mégis a magyarországi pálinkatörvény tiltja a kifejezés használatát. Mi, Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei tisztelettel kérjük ezen törvény módosítását az észszerűség mentén, azazhogy Magyarország jelenlegi határain túl is használható legyen a pálinka megnevezés” – áll a dokumentumban.
A dokumentum arra is kitér, hogy Székelyföldön minőségi párlatok készülnek házilag vagy kisüzemekben, ezért kezdeményezik a pálinka felvételét a Székelyföldi Értéktárba.
Korábban az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői szorgalmazták a pálinka terméknév erdélyi kiterjesztését, és erről tavaly augusztusban a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel is megbeszélést folytattak. Az erdélyi pálinkakészítők szakmai szervezete azt kérte, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők.
(MTI)
Összeszedtük a hét legolvasottabb híreit. A magyar válogatott sorsa továbbra is sokakat érdekel, főleg, hogy egyesek szerint nem veszett el minden remény.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
Szondy Zoltán Orbán Viktor székelyföldi víziójáról is beszélt.
Óriási felvonulás volt Bukarestben.
A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A francia állam két éve tartja titokban az orosz vagyon zárolásában érintett magánbankok adatait.
Ruszin-Szendi Romulusz egy tatabányai fórumon arról beszélt, hogy már zajlanak egyeztetések a külföldön élő magyarok hazautaztatásáról a választás napjára.
