Géneditáló technológiával már „kiszerkeszthetünk” egerekből betegségeket, genetikailag módosíthatók emberi embriók annak reményében, hogy jobb kezelést találjunk a meddőségre. De mi történik, ha kitaláljuk, hogyan klónozzuk le egy személy agyát, pontos idegszerkezetét?
A fizikai klónozás egészen mást jelent, mint a biológiai. Biológiainak tekintjük, ha egy növény vagy állat, mint Dolly, a birka ugyanazzal a DNS-sel rendelkezik. És a klónok egész sikeres életformák lehetnek. Dolly ugyan csak hat évig, feleannyi ideig élt, mint az átlagbirkák, a sejtjeiből klónozott négy birka viszont még mindig él, kilencévesek és egészségesek.
A fizikában sokkal többet és jobbat kell tenni, mint Dolly esetében. Nemcsak a DNS-nek, hanem az összes részecske relatív helyzetének, mozgásainak és energiaszintjének, a hozzájuk kapcsolódó interakcióknak is pont ugyanazoknak kell lenniük. Nagyon nehéz, de kivitelezhető dolognak tűnik, mert „csak” a különféle részeket kell azonosítani. De a tökéletes klónozás ezzel együtt alapvetően lehetetlen. Matematikailag, elméletileg is bizonyított.
A probléma forrása a bizarr kvantumrészecskék és a velük járó összes változó. A tökéletes fizikai klónozás nem egyeztethető össze a kvantumfizikával.