Nincs több kérdés: a románok Magyarország útját követnék, azt is kimondták, miért

Elon Musk is megosztotta az üzenetet.

Valóra válhat az úszó vízivárosok libertariánus utópiája, bár legfőbb támogatója, Pieter Thiel is szkeptikus.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a világ első úszó városához, miután Francia-Polinézia (részben) megállapodott amerikai fejlesztőkkel, a Tengeri Épületek Intézettel. Randolph Hencken, az Intézet vezetője több utópikus várost képzel el a világ tengerein, óceánjain. Persze mindehhez meg kell győzni például Francia-Polinézia kormányát, hogy a létesítmények fellendítik a helyi gazdaságot, és a környezetet sem szennyezik.
A kezdeti projekt nem lesz annyira elrugaszkodott, mint sokan gondolják. Az Intézet bizakodik, hogy a hatóságok engedélyezik, hogy a városok speciális tengeri gazdasági zónákként saját magukat kormányozzák, ne tartozzanak egyetlen állam alá sem. Egyesek viszont attól tartanak, hogy pont ezért válnak majd a szupergazdagok adóparadicsomaivá.
Az ötletet egyébként Peter Thiel szilícium-völgyi milliárdos kockázati tőkés vetette fel pár éve, az Intézetbe 1,7 millió dollárt fektetett, viszont most kétségei vannak a terv kivitelezhetőségével kapcsolatban. Egyelőre távoli jövőnek, mérnöki szempontból nagyon nehezen megvalósíthatónak tartja.
Első körben 30-30 személynek otthont adó futballpálya-méretű két platformról lenne szó. Ha sikeresek, újabbakat adnak hozzájuk. Még nem döntötték el, hogyan néznek majd ki.
Az Intézet vezetője, Randolph Hencken elmondta, hogy mindenféle célra és nemcsak libertariánusoknak akarnak tereket alkotni.