Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Chiang novelláit öröm olvasni. Ha nem tudnám, hogy kínai származású amerikai, a stílusa alapján valószínűleg japán kapcsolatot gyanítanék.
„A kötet megjelenésének apropója a címadó novellából készült Érkezés (Arrival), amit sokan már látatlanban kikiáltottak az év sci-fi filmjének. Többnyire valóban pozitív kritikákat kapott és tényleg elég jól sikerült, viszont a filmadaptációk törvényét, mely szerint az eredeti gyakorlatilag mindig jobb, nem cáfolta meg. Sokkal látványosabb (és színpadiasabb), mint a novella, a soundtrackje is elég jó, viszont a történet (szokás szerint) meglehetősen le lett egyszerűsítve. A Földre érkező idegenekkel kapcsolatba lépő főszereplőben lejátszódó folyamat a novellában alaposabb, kidolgozottabb, és ha lehet ilyet mondani egy fikciós mű esetében, realistább, illetve az egész történet egyszerűen kidolgozottabb és »gondolkodósabb«, pedig még csak nem is egy sok száz oldalas regényről, hanem egy körülbelül hatvan oldalas novelláról van szó.
Sokan lesznek (vannak), akik a film miatt figyelnek fel Chiang novelláskötetére. Ennél jobb dolog könyvvel ritkán történhet, az Életed története pedig lazán képes megugrani az amúgy tényleg jó film állította mércét, ha valakinek bejött a film stílusa, ritmusa, története, a novella garantáltan még jobban fog tetszeni, és ha már egyszer megvan a könyv, érdemes elolvasni a többi, legalább ilyen színvonalú történetet is. Haladni viszont kényelmesen érdemes velük, naponta egy novella és nem több, így sokkal tovább tart és marad idő elgondolkodni rajtuk, megbeszélni őket barátokkal és üzletfelekkel, a végigdarálás nem tenne jót az élménynek.”