Egyre több Európában a techalapú üzlet és felvásárlás, amelyeket főként az úgynevezett „mély technológiák”, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, VR, AR stb. sikere mozgat.
Európa vagy az USA előtt jár, vagy egy szinten van vele mesterséges intelligenciában, gépi tanulásban és más technológiákban – derül ki a Dealroom.co adatain alapuló The State of European Tech beszámolóból.
Európa 2015 eleje óta 2,3, idén közel 1milliárd dollárt fektetett mély technológiákba. 2011 óta az Egyesült Királyság az összes többi európai országnál többet, 1,3 milliárd dollárt invesztált ezekbe a területekbe, míg Berlin az MI, a virtuális és a kiterjesztettvalóság-fejlesztések európai csomópontja.
„Európa erős MI-cégei új vállalkozógenerációt ösztönöztek, és az alapítók most saját gépi intelligencia, számítógépes látás és más mélytech startupjaikat építik. Rájöttek, hogy egy csomó tehetség van itt hozzá, és az ökoszisztéma is megérett a mélytech-forradalomra” – nyilatkozta Siraj Khaliq a londoni techbefektető Atomico partnere.
Nem véletlen, hogy amerikai cégek egyre több európai lerakatot hoznak létre: az Alphabet Svájcban és Londonban, az Apple Franciaországban, Németországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban alapított csomópontokat stb.
Nem tettek jót a botrányok Magyar Péter népszerűségének, de Brüsszelnek sem jött be a számítása – ezek voltak a legfontosabb hírek pénteken.
„Profi” lett a jobboldal, sajnálkozott a Politico. Boris Kálnoky írása.
Alapjaiban írhatják át a NATO jövőjét.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
Az egy évnyi magyar GDP-nek megfelelő orosz vagyonról van szó.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Nagy bajban lehet Mérő Vera és Cseh Katalin, ha meg akarják szólítani a nőket.
Szombaton folytatódhatnak a megbeszélések.
