John Lukacs: A nemzeti egység miatt volt kivételes 1956

A nyugati társadalmak gyakran feledékenyek a kommunizmust illetően, amit kihasználnak a cinikus, szocialista demagógok – jelentette ki Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány (VOC, Victims of Communism Memorial Foundation) elnöke Washingtonban, november 3-án, a George Washington Egyetemen, mielőtt a pulpitushoz invitálta volna John Lukacsot, a Philadelphiában élő magyar történészt, hogy az 1956-os forradalomról beszéljen.

„Közvélemény és néphangulat nem ugyanaz, ráadásul évszázadok után először az 1956-os forradalom és szabadságharc idején esett egybe a kettő” – jelentette ki John Lukacs, leszögezve: szerinte ezért egyedi és különleges az ’56-os forradalom. Kevés olyan esemény volt ugyanis a magyar történelemben, amikor így megvalósult volna a nemzeti egység.

John Lukacs felidézte Winston Churchill brit kormányfő és Charles de Gaulle francia tábornok, későbbi francia elnök egy második világháború utáni szóváltását is, amikor Churchill azt mondta de Gaulle-nak: nem tud ugyan mit tenni a közép-európai orosz terjeszkedés ellen, de szerinte a Szovjetunió nem fogja tudni megemészteni Közép-Európát. Churchill a fellelhető iratok szerint úgy vélekedett: a nyolcvanas években már nem lesz kommunizmus Közép-Európában. 

Lukacs egyedi álláspontot fejtett ki Sztálinnal kapcsolatban is: a szovjet diktátor igazából nem volt kommunista, inkább cárként viselkedett, országa geopolitikai érdekeit nézte, s ezért is végeztette ki a nemzetközi kommunizmust promotáló Trockijt. 

Nagy Imre Lukacs szerint hibát követett el, amikor bejelentette a kilépést a Varsói Szövetségből, hiszen ekkor döntötte el Hruscsov, az 1953-ban elhunyt Sztálin utóda, hogy beavatkoznak Magyarországon. 

A magyarországi szovjet nagykövetségi pozíció nem tartozott a fontosabbak közé – fejtegette Lukacs. Szerinte Andropov budapesti szovjet nagykövet és felesége nagyon felháborodtak a forradalmon, s Andropov „találta fel” Kádár Jánost – kellett ugyanis egy kommunista, aki mégsem Rákosi vagy Gerő. Ez már kompromisszum volt a szovjet oldal részéről. 

John Lukacs megjegyezte: Hitler öngyilkos lett, de olyanról nem tud, hogy 1956 miatt egy kommunista is öngyilkos lett volna. 

Hozzátette: a hidegháború idején az amerikai elnökök tisztában voltak vele, hogy a Szovjetunió nagyhatalom, és így is kezelték. Ma viszont az elnökségre pályázó két jelölt nincs ezzel tisztában, s főleg nem érti ezt az amerikai Demokrata Párt. 

John Lukacs után Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, történész beszélt arról, hogy az 1956-os forradalom a huszadik századi történelem egyik kikristályosodási pontja volt, amikor a szabadság utáni vágy felülírta a reálpolitikát. 

Végül Baranyi Márton, a Terror Háza volt munkatársa, a Brain Bar Budapest projektvezetője szólalt fel. Mint mondta, aznap a Smithsonian Museumban járt, ahol az Intel egyik alapítójának nevével is találkozott. Andrew Groove, azaz András István gróf 1936-ban született Budapesten, és 1956 után hagyta el Magyarországot. 

Baranyi hozzátette: ma az iskolában ritkán jutnak el az ’56-os forradalomig a diákok, és nem fogják fel az akkori események jelentőségét. Ez ugyanakkor jó is, mivel természetes számukra az, amiért a forradalmárok harcoltak. 

Fotók: Szilvay Gergely