Ami valójában hat, a szerb kollégák ugyanis nem elégedtek meg öt művel. Megjelent egy World Fantasy-díjas veterán szerző új regénye, befejeződik egy tolkieni és folklór-elemekkel dolgozó trilógia, de van ezoterikus-mitikus novellagyűjtemény, és egy tizenkilencedik században és a túlvilágon egyszerre játszódó kötet is. Közép-európai SFF-körkép, harmadik rész: Szerbia.
Az angolszász könyvpiacról szinte mindent tudunk, a fontos címek pedig rendre meg is jelennek magyarul. De mi történik a szomszédban? Milyen a közép-európai fantasztikum helyzete? Új sorozatunkban helyi olvasók és írók segítségét kértük, mikor azt kérdeztük tőlük: milyen hazájuk fantasztikuma? Mi volt idén az öt legjobb könyv?
Aki Szerbiából válaszol: Dragoljub Igrošanac (Art-Anima).
*
Több száz kiadó működik Szerbiában, de csupán néhány foglalkozik kizárólag, vagy első sorban fantasztikus irodalommal. Ezek között a legismertebbek a Čarobna knjiga, a Paladin, a Tardis, a Portalibris, az Orfelin, a Strahor, a Čudna knjižara, az Urban Reads, az Odiseja, a Solaris, a Kontrast, az Otvorena knjiga és mostanában a McMillan. De a legnagyobbak közül Laguna és a Vulkan is viszonylag rendszeresen publikálnak fantasztikus címeket.
Átlagosan közel száz SFF-regény jelenik meg évente, amelyek főleg a fantasy, a horror, a disztópia zsánereket képviselik; a sci-fi kicsit kikerült a reflektorfényből. A legnépszerűbb angolszász írók Szerbiában: J.R.R. Tolkien, Neil Gaiman, Terry Pratchett, Stephen King, Clive Barker, Joanne K. Rowling, Dan Simmons, Ursula K. Le Guin, Steven Erikson és Brandon Sanderson. Ezen kívül népszerű még Andrzej Sapkowski Lengyelországból, illetve Szergej Lukjanyenko és Dmitry Glukhovsky Oroszországból.
A kiadók sok klasszikus, széles körben ismert szerzőt (Philip K. Dick, Kurt Vonnegut, Isaac Asimov, Strugatsky brothers, Stanislaw Lem, George Orwell, Aldous Huxley) adnak ki, különösen, ha a sci-fit tekintjük, így A kevésbé ismert neveket gyakran túl kockázatosnak találják piaci szempontból. Így gyakran előfordul, hogy a Nebula- és Hugo-győztes szerzők, illetve fiatalabb, nevüket csak most megszerző írók teljesen ismeretlenek maradnak a szélesebb közönség előtt, és csak a jól informált, szűk rajongótábor beszél róluk.
Erre az a magyarázat, hogy az ilyen címeknél hiányzik a befuttatásukhoz szükséges jó marketing és promóció. Évente nagyjából ezerötszáz könyv jelenik meg Szerbiában. Az olvasók figyelmét fel kell hívni az új szerzőkre. Ha nem társul némi információ ezekhez az új nevekhez, akkor – legyenek bármilyen jók is – észrevétlenek maradnak. A kiadók másik taktikája, hogy olyan műveket közölnek, amelyeket adaptáltak: a mozis vagy tévés megjelenés pedig ingyenes marketinglehetőséget ad.
A legelismertebb szerb szerzők fantasztikus művei valahol a zsáner és a mainstream között félúton helyezkednek el. Tehát egyre több kötet foglalkozik a mi valóságunkkal a zsánerelemek és -mechanizmusok prizmáján át. Ez kifejezetten megfigyelhető a horror- és krimi-elemekkel operáló munkáknál. Ezen túl népszerű a helyi szerzők között a szláv mitológiára, a régi szerb vallásra és a vámpírokra alapozott fantasy - a vámpír egyébként az egyetlen szerb eredetű szó, amit szerte a világban használnak. Ez a közös alap egy egész mozgalmat hozott létre a fiatalabb írók között, akik világaikat és hőseiket a szerb mítoszokra alapozzák.
Jelenleg nincs olyan, teljes mértékben fantasztikus irodalommal foglalkozó magazin, amelyet rendszeresen publikálnak, és ami elérhető a szélesebb olvasóközönség számára. A Književna fantastika (The Literary Fantasy Almanac) évente egyszer közöl fantasztikus műveket szerb és külföldi szerzőktől. Az 1993-ban alapított Znak Sagite-nek nincs meghatározott megjelenési intervalluma, de nagyjából évente megjelenik egy szám. A folklór-fantasyvel foglalkozó Omaja már nem jelenik meg nyomtatásban. Leggyakrabban, de szintén rendszertelenül a „Lazar Komarčić” Fantasy-rajongó Szövetség Emitor nevű fanzinja jelenik meg, ami 2004-ben a legjobb európai SF-fanzin lett. Az összes fenti kiadvány csupán néhány száz példányban jelenik meg.
Az interneten hasonló a helyzet. Néhány oldal foglalkozik csak fantasztikus irodalommal. Ezek közül a legnagyobb az Art-Anima, amely történeteket, esszéket, kritikákat és a fantasztikus irodalommal kapcsolatos híreket közöl. (És ide ír összefoglalónk szerzője is – a szerk.) A Pogled iz svemirskog broda (Kilátás az űrhajóból) egy húsz éve futó, országosan fogható rádióműsor weboldala. A fent említett Omaja és Emitor oldalai mellett a Cult of Ghoul is említésre méltó. Végül pedig szólni kell a Znak Sagite fórumáról, amely a leglátogatottabb weboldal az SFF-rajongótábor körében.
Ezek pedig a legizgalmasabb megjelenések voltak idén Szerbiában:
A Tumač fotografija a 2003-ban World Fantasy-díjat novella-kategóriában elnyerő Zoran Živković huszonkettedik könyve. Írásai a közép-európai fantasztikus tradídiót követik, sok hasonlóságot mutatnak Franz Kafkával, Jorge Luis Borgesszel és Mikhail Bulgakovval. Ő az egyik legtöbbet fordított szerb szerző – ezt a könyvét már a kézirat befejezése előtt megvásárolták az USA-ban, Japánban, Olaszországban és Portugáliában. A történet egy párizsi metrókocsiban játszódik, főszereplői pedig igazán színes karakterek. Az egyikük Ms. Margot Verdier, aki pontosan tudja, hogy kell tolmácsolni a képeket, egészen a legintimebb mélységeikig, ahol az álmokat tartják...
Uroš Petrović az egyik legíhresebb és legelismertebb szerb gyerek- és YA-szerző. Legutóbbi regénye, a Karavan čudesa csavar egyet egy olyan történeten, amelyet a szülők mesélnek engedetlen gyermekeiknek. Egy sor párhuzamos világ összekapcsolásával ez a könyv elhozza a mágiát és a misztikumot.
A Magma a tolkieni fantasy és a szláv folklór által inspirált Örvény-trilógia utolsó epizódja. A környezetvédelemre fókuszáló történet a fantasztikus, humoros és alkalmanként ijesztő elemek örvénye.
Mirjana Novaković gyakran játszik a zsánerekkel. Az elsődleges célja antropológiai: megvizsgálni az emberi természetet. Új könyve öt novellát és két kisregényt fűz egybe, amelyeket az elmúlt két évtizedben jelentetett meg.
A Nevidljivo carstvo Boris Nad tizenhárom novellájának gyűjteménye, amelykben a szerző erősen támaszkodott a mitológiai, történelmi és ezoterikus forrásokra, metafizikai koncepciókra és feladatokra, felfedve ezzel hatalmas és sokszínű műveltségét.
Az Izbledele duše egyelőre nem jelent meg, de kiadásra vár az egyik legnagyobb szerb kiadónál, a Deretánál – ráadásul a Dereta-díjra is esélyes. Volt szerencsém a megjelenés előtt olvasni a regényt, és meggyőződésem, hogy fel fogja rázni a szerb fantasy szcénát az egészen érdekes alapvetésével és narratív stílusával. A történet a tizenkilencedik században játszódik, és két szálat követ: egyet a mi világunkban, egyet pedig a túlvilágon, miközben alámeríti az olvasót a szerb tradíció és hitvilág elfeledett, illetve adott esetben kitalált világába.
*
A cikksorozat összes része a Közép-európai SFF-körkép címke alatt elérhető, de érdemes követni Facebook- vagy Moly-oldalunkat is.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ezek a hírek vitték a húsvétvasárnapot a Mandineren.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
Az már biztos, hogy a keresett személyt őrizetbe veszik, a kérdés csak az, hogy a nyomozás néhány napig vagy hónapokig tart-e.
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 70. rész.
Johann Wadephul szerint Ukrajna győzelme az egyetlen elfogadható opció a NATO számára.
