Itt van az öt legjobb idei fantasztikus mű Lengyelországból

Az angolszász könyvpiacról szinte mindent tudunk, a fontos címek pedig rendre meg is jelennek magyarul. De mi történik a szomszédban? Milyen a közép-európai fantasztikum helyzete? Új sorozatunkban helyi olvasók és írók segítségét kértük, mikor azt kérdeztük tőlük: milyen hazájuk fantasztikuma? Mi volt idén az öt legjobb könyv?

Aki Lengyelországból válaszol: Bartłomiej Łopatka (Polter.pl), Beata Mróz, Mateusz Szumała, Dagmara Trembicka (Gildia.pl) és Tymoteusz Wronka (Katedra.pl).

*

Mit kell tudni lengyel sci-firől és fantasyről?

A lengyel piacon jelenleg nagyjából húsz kiadó foglalkozik fantasztikus irodalommal. Kevesebb olyan van, ami kizárólag ezen a területen működik: a Mag, a Fabryka Słów, a Genius Creations, és a fiatalokra koncentráló Uroboros. Ezen felül sok kiadó foglalkozik mostanában fantasy-sorozatokkal: az SQN Imaginatioja, vagy a Rebis’ Horyzonty Wyobraźnija (a Képzelet Horzintjai) ilyen. Más kiadók is foglalkoznak SFF-fel, például a Zysk i S-ka, Insignis, Wydawnictwo Literackie és a Prószyński.

A piacon nagyjából egyenlő mértékben jelennek meg a lengyel és külföldi szerzők alkotásai. Az import-fantasy terén dominálnak az angolszász szerzők, de az egyre népszerűbb posztapokaliptikus sorozatok (Metro, S.T.A.L.K.E.R.) nyomán egyre több hely jut az orosz, ukrán és belarusz szerzőknek. A Solaris kiadó például több régi orosz könyvet újrakiadott, de friss címekkel is jelentkeznek.

Egyre népszerűbbek a disztópia és paranormal romance-kategóriába eső young adult-címek is, mint Az Éhezők viadala. Hatalmas rajongótábora van a Metro 2033-nak és a The Walking Deadnek. Egy újonnan lendületet szerző trend a széles körben ismert tündérmesék fantasy-feldolgozása, persze a szokásos “boldogan éltek, amíg meg nem haltak”-vég nélkül (Grimm City. Wilk! – Grimm City. Wolf!, Spalić wiedźmę – Égesd meg a boszorkányt!). Ezek közül is a szláv folklórt és szörnyeket felvonultató történetek a legszórakoztatóbbak és a legnépszerűbbek: ilyen például az ismert The Witcher-sorozat is. A hazai címek mellett persze népszerűek az angol nyelvű fantasy- és sci-fi-megjelenések is – mind a klasszikus, mind a friss címek.

A rajongótáborról még: a lengyelek imádják a találkozókat. Minden nagyobb városban van legalább egy nagy éves SFF-találkozó, ezek közül néhány széles körben ismert és kedvelt lett az évek alatt. Ilyen a Falcon Lublinban, a Wrocławskie Dni Fantastyki (Wrocławi Fantasy Napok) Wrocławban, a nemrég Bazyliszek névre keresztelt Avangarda Varsóban, és a Polcon, a legrégebbi találkozó, amit minden évben más városban tartanak. A legnagyobb találkozó pedig a Pyrkon Poznańban – idén rekordot döntve negyvenezren vettek rész a rendezvényen. A felsorolt találkozók minden sci-fi- és fantasy-rajongónak szólnak, érdekelje őket akár az irodalom, a filmek, a mangák, vagy a játékok. Sok kisebb, specifikusabb találkozó is van például a Star Wars és a Doctor Who rajongóinak, de külön rendezvényt tartanak Andrzej Pilipiuk Jakub Wędrowycz-regényeinek rajongói is.

 Ha pedig az öt legjobb idei lengyel spekulatív művet kéne felsorolnunk, ezeket ajánlanánk:

Krzysztof Piskorski: Czterdzieści i cztery (Negyven és négy)

Szerkesztőségünk szerint Krzysztof Piskorski könyve volt az egyik legfontosabb fantasy 2016-ban. A száműzetésben lévő lengyel kormány egy gyilkosság megszervezésével bíz meg egy kalandornőt, Eliza Żmijewskát. Eliza azonban több egyéb kalandba is belekeveredik, köztük egy interdimenzionális ügybe is. Mindez a tizenkilencedik századi Európában játszódik, amelyben a tudósok az elektromosság kutatása helyett az éterből nyernek energiát.

A Czterdzieści i cztery nem csak az érdekes karakterek (például Xa’tu, a másik dimenzióból származó emberszabású szöcske, vagy a Királyi Földrajzi Társaság kötelékébe tartozó Sir Thomas Mitchell, egészen pontosan a feje) miatt izgalmas, hanem a mókás patriotizmusa miatt is. A szerző azt használta ki, hogy ugyan a térképen nem létezett Lengyelország, de a lengyel nép igen – ők pedig megszállottan igyekeztek visszanyerni függetlenségüket. Ez a háttér lehetőséget ad olyan történelmi nüanszok bemutatására, mint a két legnagyobb lengyel költő, Adam Mickiewicz and Juliusz Słowacki viszálya, egy lázadó byron szerepeltetése, vagy éppen a Scotland Yard alapítása – olyan témákra, amelyek kissé módosítva belepasszolnak a szerző alternatív, éteri valóságába.

Radosław Rak: Puste niebo (Üres ég)

A Puste niebo minden bizonnyal az egyik legeredetibb fantasy az elmúlt évekből. A történet egy tündérmeséből kölcsönzött ötlettel kezdődik: a hold darabokra törik, és egy tó alatt pihen. A regény főszereplője egy visszavonult rabbi, egy fűzfa-ördög és egy angyalvadász, élőhalott dominikánus szerzetes; hőseink pedig moly-port és szüzek vérét gyűjtik, hogy újraalkossák az égitestet – és közben igyekeznek elkerülni, hogy megölje őlet a Hollók Királya és madárserege.

A szerző remek munkát végzett az antihős-toposszal: az olvasó minden oldalon meg van győződve, hogy a küldetés bukásra van ítélve; a szöveg pedig nagyon költői, barokkos fordulatai nyomán komoly esztétikai értékkel is bír.

Anna Lange: Clovis LaFay

Egy alternatív, viktoriánus Londonban új ügyosztályt alapítanak a Scotland Yardon a természetfeletti bűntények felderítésére. Persze, nem minden arany, ami fénylik… Kevés a pénz, kevés az ember, ezért John Dobson detektív-főfelügyelő barátját és korábbi tantíványát, a megvetett nekromanciában is kivételesen járatos Clovis LaFayt helyezteti át ide. De ahogy elkezdenek együtt dolgozni, a problémák nem hogy megoldódnának, csak egyre több lesz belőlük – végül Dobson fiatal húga, Alice is belekeveredik a dologba.

Az olvasókat talán leginkább a tizenkilencedik századi London valósága és esztétikája foghatja meg, de ha hozzácsapjuk a bűnügyi rejtélyt, a betűképeken alapuló mágiát és a nekromanciát, egy izgalmas és szórakoztató elegyet kapsz.

Aleksandra Janusz: Kroniki rozdartego świata (A széttört világ krónikája)

2016-ban két része is megjelent ennek a történetnek, az Asystent czarodziejki (A Varázslónő segédje) és az Utracona Bretania (Az elveszett Bretania). A két regény világa klasszikus fantasy varázslókkal és sárkányokkal: mágusok egy csapata olyan kalandra vállalkozik, amitől a világ sorsa függ. Valami féresikerül, és a leghíresebb Varázslónőket a kontinenst korok óta kettéválasztó titokzatos Rés túloldalára kerülnek. A Mágustanács titokban megmentésükre küldi a csapat maradék tagjait. Eközben viszont a Rés túloldalán lévők megtalálják Bretaniát – az országot, amiről azt hitték, hogy egy mágikus kataklizmában örökre megsemmisült. A világ pedig egy elszabadult mágus miatt komoly veszélyben van.

Az olvasók és a kritikusok is szerették a sorozatot, nem csak az old-school fantasy klisék okos kombinálása, de az érdekes karakterek, és a matematikai számításokon, geometriai formulákon alapuló mágia miatt is.

Marcin Przybyłek: Gamedec

A jelenleg hétrészes sorozat Torkil Anymore történetét meséli el, aki egy gamedec. Elméletileg az a munkája, hogy rejtvényeket oldjon meg és játékosoknak a virtuális valóságban. Gyakorlatilag azonban bármilyen, játékokkal kapcsolatos munkával meg lehet keresni – és a játékok Torkil világában sokkal fejlettebbek, mint nálunk. Több érzékre hatnak, realisztikusabb a grafikájuk, és különleges székek biztosítják, hogy a játékosok akármeddig a virtuális valóságban maradhassanak. Ezen felül a Gamedec világában a játékosok fel tudják tölteni egy emner lelkét a szerverre – illetve a mellékkaraktereket is le tudják tölteni a valóságba.

A Gamedec-sorozat különlegesen írja le a nem túl távoli jövőt: egy erősen digitaluzált világot, amelyet a profitorientált kibercégek irányítanak, akik nem törődnek az egyszerű felhasználók problémáival. Ez, miközben fikció, nem is annyira fiktív. A főhös a klasszikus noir-detektívek és James Bond elegye, a történet pedig ügyesen kombinálja a fantasztikumot a krimivel és a thrillerrel, olyan szórakozást nyújtva, ami a való világ vizsgáklatára is készteti az olvasót.

Összegzés

Fontos megjegyezni, hogy a fenti címek csak egy kis szeletét adják az idén megjelent minőségi műveknek, ráadásul még előttünk vannak a karácsonyi időszak megjelenései. A lenygel szerzők évente több tucat művet adnak ki, a többségét a tágabban vett fantasy műfajban; de egyre népszerűbb a katonai sci-fi és az űropera is. A hard sci-fi nem annyira népszerű a lengyel szerzők körében; ezen a területen főleg külföldi szerzők művei jelennek meg.

A kiadók kínálatában főleg kellemes, szórakoztatásközpontú művek jelennek meg sok humorral és akcióval, de helyet kapnak a zsánerek mélyebb megismerését célzó kiadványok is. Az ambíciózusabb címek erre célzott sorozatokban, például a MAG Artefakty és Uczta Wyobraźni (Képzelet ünnepe) szériáiban jelennek meg; de vannak a direkt gyűjtőkre szabott kiadások (például legutóbb Frank Herbert Dűnéje, Philip K. Dick Rebis által kiadott életmű-gyűjteménye, vagy Ursula K. Le Guin egybegyűjtött munkái a Prószyński i S-ka-nál).

A másik trend, amit megfigyelhetünk a lengyel irodalomban, hogy a fiatal és ígéretes írók (például Szczepan Twardoch, Łukasz Orbitowski, Wit Szostak és mások) lassan elfordulnak a fantasztikus műfajoktól és sikeres mainstream regényeket írnak. Viszont szerencsére új és ígéretes írók jelentek meg az SFF-szcénában is, mint például a már említett Radosław Rak. Fokozatos generációs váltásnak vagyunk tanúi, de olvasóként bátran tekintünk a jövőbe.

*

A cikksorozat összes része a Közép-európai SFF-körkép címke alatt elérhető, de érdemes követni Facebook- vagy Moly-oldalunkat is.